A XXI. századi kompetenciák megjelenése a 2020-as NAT-ban
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2021.22.K1.19Kulcsszavak:
digitális kompetencia, információs műveltség, nemzeti alaptantervAbsztrakt
A XXI. századi kompetenciák (IKT kompetencia, média- és információs műveltség, hatékony tanulási készség) egyre nagyobb hatással vannak az életünkre. Mind a magán, mind a szakmai életünkben használjuk az egyes készségeket, képességeket, kompetenciákat, amelyeket folyamatosan tanulnunk, fejlesztenünk kell. Pár évtizede senki nem gondolta volna, hogy a digitális vagy az innovációs kompetenciát kulcskompetenciaként fogjuk megjeleníteni. Pedig így lett, és egyre nagyobb teret hódítanak az egyes eszközök, technológiák, szoftverek alkalmazásával összefüggő készségek, emellett pedig kitüntetett figyelem jut a tanulási képességeknek, az élethosszig tartó tanulásnak, hiszen mindig képesnek kell lennünk új ismeretek befogadására, készségek alkalmazására.
Tanulmányunkban a 2020-as Nemzeti Alaptantervet vizsgáljuk meg szöveg- és tartalomelemzés segítségével olyan aspektusból, hogyan jelennek meg benne a XXI. századi kompetenciák, elsősorban az információs műveltség és a digitális kompetencia, illetve ezek részkészségei.
Vizsgálatunk alapján elmondható, hogy a 2020-as NAT elemeiben tartalmazza az egyes XXI. századi kompetenciákat, azonban nem egyenlő mértékben, némelyik csak érintőlegesen kap szerepet benne, az információs műveltség pedig fogalmi szinten sem jelenik meg a dokumentumban. Pozitív jelenségként értelmezhető, hogy a kompetenciafejlesztésen belül a digitális források használata mellett a hagyományos dokumentumok és ezek használatának képessége is szerephez jut. Ám az egyes tantárgyakon belül elvárt készségszintek sajnos több helyen nem épülnek egymásra, így inkoherens módon történik a kompetenciafejlesztés.