A közösségi filantrópia új látószögben
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2021.22.K1.11Kulcsszavak:
közösségi filantrópia, közösségi alapítvány, közösség-vezérelt társadalmi fejlesztésAbsztrakt
A filantrópia egyszerű meghatározása nem más, mint privát erőforrások önkéntes átadása (munka, pénz, tárgyi segítség, tudás, kapcsolatok formájában) a szükséget szenvedő ember vagy közösség megsegítésére, a köz javára, felebaráti szeretetből, empátiából, erkölcsi kötelességből, tiszteletből, s még sok egyéb motivációtól hajtva. Ókori görög terminusként az istenek szeretetét jelenti a halandó ember iránt, de ez később az emberek egymást megsegítő kapcsolatára utal.
A közösségi filantrópia szinte teljesen átkeretezi az eredeti jelentést és praxist, nem egyszeri segítségnyújtásra törekszik, hanem az okokat megszüntető társadalmi változásokat előidézni tudó civil társadalmi erőként jelenik meg az elmúlt évtizedekben. A filantrópia megújulásáról beszélnek a szakmai-politikai diskurzusokban. Új jelzőkkel látják el, hallunk manapság kreatív filantrópiáról, stratégiai filantrópiáról, inkluzív filantrópiáról, szociális innovációról, katalizáló filantrópiáról és hasonló kategóriákról kifejezve az új szemléletet.
A cikkben ezt az új paradigmát, globális kontextusát, főbb érveit, hátterét kívánom bemutatni főleg szekunder forrásokra építve, de saját élményre is alapozok, hisz mint a mozgalom egyik résztvevője sok hazai és nemzetközi workshopon, konferencián volt módom részt venni és követni a diszkussziókat.
