Zum Geburtstag – József Attila "Születésnapomra" című versének két német fordításáról

Absztrakt

A "Születésnapomra" József Attila egyik legismertebb és legkedveltebb verse. A költemény önmagának szóló köszöntés, egyfajta ajándék, amelyet a költő harminckettedik születésnapjára ad önmagának. E jeles alkalomhoz a szerző egy rendkívüli versformát választ, amelyet Fenyő D. (2011) a magyar líra egyik legkülönlegesebb és legegyedibb formájaként jellemez. Mivel ez a forma a kortárs magyar költészetben egyre népszerűbbé válik, az úgynevezett „születésnapi strófa” akár hungarikumnak is tekinthető. A német fordításoknak ezért nemcsak a vers formai zsenialitását kell figyelembe venniük, hanem annak a lírai hagyományba való beágyazottságát is. Jelen tanulmány két német fordítás összehasonlító elemzését végzi el, különös tekintettel a ritmusra és a költői képekre. Az egyik fordítás Günther Deicke nevéhez fűződik, aki a Német Demokratikus Köztársaság ismert költője és publicistája volt. Átköltései egy 1960-ban megjelent kötetben láttak napvilágot, amely Attila Józsefet proletár költőként mutatta be. Deicke interlineáris fordítások alapján dolgozott. A másik fordító a magyar költő, Báthori Csaba, aki Daniel Muth álnéven ültette át Attila József legtöbb művét németre, azzal a céllal, hogy lírájának modernségét a német közönség számára is ismertté tegye. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a ritmika, illetve a vers zenei hatásának virtuozitása, valamint a játékos rímek mindkét fordításban visszaköszönnek, a jelentésárnyalatok konnotációi azonban Báthorinál pontosabban jelennek meg. Egyedül a negyedik strófában tér el az eredeti hangulatától, ahol a szegénységet megjelenítő expresszív képek révén a vers mélyebb rétegeire is rámutat.