A „bontott Egész” koncepciója és a lineáris kohézió megvalósulása Szabó Magda Katalin utca című regényének angol és spanyol fordításában

Absztrakt

Szabó Magda Katalin utca című regénye számos terjedelmes, szintaktikailag összetett mondatot alkalmaz, amelyek időnként az olvasó számára is komoly kihívást jelenthetnek. Bár ez feltehetően az írónő tudatos stilisztikai eszköze a bizonytalan, zavaros atmoszféra megteremtésére, a fordítóknak egyensúlyt kell találniuk e szövegjellemző megőrzése és azoknak az adekvát fordítói műveleteknek az alkalmazása között, amelyek a célnyelvi szöveget explicitebbé tehetik.

A tanulmány azt vizsgálja, miként jelennek meg a lokális, lineáris szövegkohézió eszközei a regény angol és spanyol fordításában. A részletek elemzése rámutat arra, hogy a két fordítás hasonló fordítói műveleteket alkalmaz a lineáris kohézió problémájának kezelésében, ugyanakkor az explicitáció mértéke gyakran magasabb az angol nyelvű fordításban.