Zsidó-keresztény jogfilozófiai elemek a szufizmusban
DOI:
https://doi.org/10.15170/DIKE.2025.09.02.14Kulcsszavak:
natural law, Abrahamic religions, Abraham Maimonides, al-Ghazali, al-Arabi, Meister Eckhart, Sufism, hasidut, legal philosophyAbsztrakt
Islam was the latest of the Abrahamic religions to develop its mystical branch, Sufism, and therefore did not precede that of the other two religions. Elements of mysticism had appeared much earlier in Judaism and Christianity. The Jewish Kabbalah flourished among Eastern Jewry under Muslim rule. The anti-heretical, orthodox teachings of Sufism, as exemplified in the works of al-Ghazali and al-Arabi, show noticeable parallels with the writings of the Jew Abraham Maimonides. Although the pursuit of complete union with God, as well as the teachings of self-surrender and asceticism, appeared in earlier centuries of Christianity, it was during the heyday of Sufism, in the 13th and 14th centuries, in the works of Meister Eckhart, that these related teachings appeared most strikingly. The aim of this study is to compare the mystical trends of the three Abrahamic religions and their natural law aspects using the method of source analysis, focusing primarily on the period when all three flourished, side by side, and in interaction with each other.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Orsolya Falus
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Open Access politika: A folyóirat nyílt és korlátlan hozzáférést biztosít a tartalmához. Bárki jogosult a közzétett tartalmak letöltésére, felhasználására, nyomtatására, terjesztésére és/vagy másolására a nemzetközileg elfogadott tudományetikai normáknak megfelelően.
A folyóirat (Kiadó) szabadon elérhetővé és letölthetővé teszi a cikkeket saját hivatalos, kiadói honlapján, időbeli korlátozás nélkül. A cikk első közzétételének joga kizárólagosan a Kiadót illeti. A Szerző elfogadja, hogy a Kiadó a cikket oly módon teszi közzé, hogy a cikk felhasználási jogaira bármely harmadik fél számára az első közzétételt követően a Creative Commons Attribution-NonCommercial-SharAlike 4.0 (CC-BY-NC-SA 4.0) licenc feltételek az irányadók. A Kiadó e licensz keretében átalakíthatja a cikket tetszőleges elektronikus formátumba, a cikket számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolhatja. A Kiadó a cikk közlési és felhasználási jogát megoszthatja bármely harmadik féllel, illetőleg e jogokat bármely harmadik féllel közösen gyakorolhatja. A Kiadó a Szerző nevében felléphet a cikkel kapcsolatos jogsértések, jogtalan felhasználás és szellemi tulajdon sérelmét jelentő magatartások esetén. Gyakorolhatja mindazon jogokat, amelyeket a fent megjelölt „CC BY NC SA 4.0” licenc feltételek lehetővé tesznek harmadik felek számára.
