A képzelő-erő betegségei

Kölcsey Ferenc: A’ karpáti kincstár

Absztrakt

Kölcsey Ferenc legalább három írásában foglalkozott a rajoskodás (Schwärmerei) problémájával. Egyfelől egy művészetelméleti megalapozottságú szövegében, a későbbi címén ismertté vált Nemzeti hagyományokban; másfelől a politikatörténet és valláselmélet kérdéseinek összefonódását vizsgáló, az utókor által Töredékek a vallásról néven hagyományozott, rendkívül sajátos műfajiságú értekezésében. Harmadrészt pedig egy esettanulmány jellegű, az egyén szintjén egyértelműen betegségként felbukkanó jelenség cselekményesített bemutatásában (A’ karpáti kincstár). A jelen tanulmány ez utóbbin keresztül elsősorban azt vizsgálja, hogy a korabeli felfogás értelmében mik azok az (társadalmi, szociokulturális stb.) okok, amelyek az elbeszélés szerint az egyént a rajoskodásnak ebbe a betegségként felfogott (testi és lelki) változatába vezethetik; egy ilyen történet felmutatása milyen haszonnal járhat az egykori olvasó lelki egészségének a megőrzésében; illetve milyen erkölcsi előnyre vagy hátrányra tehet szert egy ilyen beteg a novella által feltárt társadalom egészének a vonatkozásában?