Ármeghatározás és áralakulás dinamikus környezetben, vállalati tanulás esetén
Kulcsszavak:
Csinálva tanulás, ármeghatározás, árdinamika, optimális irányításAbsztrakt
A vállalatok egyes életszakaszaiban a termelési tapasztalatból eredő rutinok fontos szerepet játszhatnak. A szervezeti tanulás fajtái közül tanulmányunk a csinálva tanulás (learning-by-doing) folyamatát állítja a vizsgálódás középpontjába, különös figyelmet fordítva a szervezeti felejtésnek. Annak ellenére, hogy többen foglalkoztak már az irodalomban ezzel a kérdéssel, mégis olyan gazdag területről van szó, amely további analízisre és bővítésre érdemes, amelyhez mi is csatlakozni kívánunk. Ennek érdekében az optimális irányításelmélet segítségével egy folytonos idejű modellt elemzünk. A modellben a termék egységára a döntési változó, a kumulált termelési tapasztalat az állapotváltozó. Utóbbi alapján származtatjuk az optimalizálni kívánt kifejezés állapotegyenletét. A tanulási rátáról feltesszük, hogy időben változó lehet, valamint annak értéke negatív tartományba is kerülhet. Eredményeink egyrészt rámutatnak az árrés és az árnyékár jelenértékének kapcsolatára; a jelenértékű árnyékár, tanulási ráta és termékár viszonyára; illetve az árnyékár jelenértékének dinamikájára. Másrészt, speciális feltételezésekkel élve, az áralakulás dinamikájáról teszünk megállapításokat, külön kiemelve, hogy ezek a kijelentések kiterjednek a vállalati felejtés esetére is. Rámutatunk, hogy a tanulás és felejtés értékelése az árdinamika szempontjából a konkrét vállalati szituációktól függően változhat. Végül illusztratív célból a tanulmány egy további érdekes esetet is vizsgál, amelynek eredményeként implicit és explicit módon meghatározzuk az optimális árat. Erre az illusztratív eredményre építve, a dolgozatot egy numerikus példával zárjuk.
