Nyereségérdekeltség nyereségszint korlát mellett

Szerzők

  • István ÁBEL
  • Álmos KOVÁCS

Absztrakt

A ,,Néhány kiegészítő megjegyzés a nyereségszint-korlát mellett a nyereség maximalizálására törekvő vállalat elméletéhez" cím helyett használjuk a rövidebb fenti címet. Bármennyire mesterkéltnek tetszik ugyanis a címben jelzett vállalati érdekeltségi rendszer típus, mind a nemzetközi, mind pedig a hazai szakirodalom már foglalkozott ennek vizsgálatával. A hazai érdeklődés alapja az a körülmény, hogy a jelenlegi árszabályozás szerint - kicsit leegyszerűsítve - a számottevő nem-rubel exportot lebonyolító ipari vállalatok esetén a vállalati nyereségszint nem lehet nagyobb, mint az ilyen exportban elért átlagos nyereségszint. Némi megnyugvással vehetjük azonban tudomásul, hogy az ilyen típusú szabályozás nem magyar találmány, hiszen az Egyesült Államokban a monopóliumakkal szemben alkalmazott ,,rate of return regulation", amely szerint az eszközarányos nyereség értéke nem lehet nagyobb a megadott korlátnál, szintén hasonló típusú vállalati érdekeltségi rendszert hoz létre.

A nyereség/eszköz arányra adott korlát melletti nyereségmaximalizálás jellemzőit elsőként Averch és Johnson vizsgálták, és további eredmények fűződnek Baumol és Klevorick, valamint Bailey nevéhez. A magyar szabályozást Ábel és Megyeri vizsgálták.
Kiegészítő megjegyzéseinknek két célja van. Egyrészt megmutatjuk, milyen eltérések vannak a nyereség/eszköz szintre, illetve a nyereség/árbevétel szintre adott korlát mellett a nyereséget maximalizáló magatartás jellemzői között, másrészt pedig azt a kérdést vizsgáljuk, hogy ezek a jellemzők mennyiben függnek a vállalati gazdálkodásnak attól az elméleti modelljétől, amely az elemzés alapjául szolgál. A hivatkozott munkák a termékkibocsátás és az erőforrás felhasználása között a kapcsolatot ,,hagyományos", neoklasszikus termelési függvénnyel ábrázolták, ezt az elemzést kiegészítjük a vállalati gazdálkodás lineáris programozási modellje alapján levonható legfontosabb következtetésekkel. A vizsgált érdekeltségi rendszerben a vállalati gazdálkodás legfontosabb jellemzői már egy olyan erősen egyszerűsített modell alapján is feltárhatóak, amelyben mind az erőforrások felhasználását, mind pedig a termelést aggregáltan kezeljük. Ezért az elemzést ilyen modellekre alapozzuk és csak annyiban térünk ki a termelést és az erőforrás felhasználását részletezetten ábrázoló
modellekre, amennyiben belőlük lényeges további következtetések vonhatók le.

##submission.downloads##

Megjelent

2020-01-13

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>