Gondolatok a magánnyugdíjpénztárak működésének távlatairól

Absztrakt

A magyar kötelező nyugdíjrendszer átalakulóban van egy tiszta, szolgáltatásai által meghatározott, felosztó-kiróvó finanszírozású rendszerből egy vegyes, kétpilléres rendszerbe. Az új második pillér tőkével fedezett és befizetés meghatározta. Ebben a tanulmányban a vegyes rendszer lehetőségeit vizsgáljuk, amikor megmutatjuk, hogy mekkora helyettesítési rátát érhet el az a biztosított, aki 42 éven át, megszakítás nélkül fizet járulékot a rendszerben.  12 egyéni felhalmozási pályát számolunk ki különböző közgazdasági feltételezések mellett, és meghatározzuk az ezekhez tartozó helyettesítési rátákat. Megvizsgáljuk a munkanélküliség hatásait az egyéni megtakarításokra. Megmutatjuk, hogy az életpálya során jelentkező munka nélküli periódusok adott időbeli megoszlás esetén különböző módon hatnak attól függően, hogy milyen a viszony a kamatláb és a bérnövekedési ráta között. Néhány javaslatot teszünk arra, hogyan lehetne a hátramaradotti és a rokkant kockázatokat a magánpénztárak keretei között kezelni. Ezek a biztosítási területek ma hiányoznak a magánpénztárakból.