Beküldések

Szerzői útmutatók

A szerkesztőség máshol korábban nem publikált tanulmányokat és recenziókat fogad el közlésre, kizárólag az alábbi formai feltételek teljesítésével.

A kézirat szövegét elsősorban a Pontes elektronikus felületén történő regisztráció után tudják beküldeni a szerzők. Probléma esetén, e-mailen kérjük a szerkesztőséghez eljuttatni (pontes.pte.btk.tti@gmail.com) a közlésre szánt anyagot.

Felhívjuk szerzőink figyelmét, hogy a szövegszerkesztők generált lábjegyzet funkcióját használják. Minden szerzőtől kérünk egy 1000–1500 leütés terjedelmű rezümét angol nyelven, a cikk leadásával egyidőben az angol cím megadásával együtt.

A közlésre elfogadott, de nem megfelelő hivatkozásokkal ellátott szöveget visszaküldjük a szerzőnek átdolgozásra. A kézirat egy ív, de legfeljebb 60 000 leütés terjedelmű lehet. Amennyiben a közlésre elfogadott írás hossza meghaladja ezt, a szerkesztőség visszaküldi a szöveget a szerzőnek átdolgozásra. A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy külső szakértő véleményét is kikérje a leadott tanulmányról.

Recenziók esetén a recenzált munká(k)ról az összes könyvészeti adatot (kiadó, oldalszám, mellékletek, térképek, illusztrációk, sorozat megnevezése) is kérjük feltüntetni, illetve idegen művek esetén a címet lefordítani, szögletes zárójelben megadva azt. Hosszabb terjedelmű és számos lábjegyzetet tartalmazó recenzió esetén a tanulmányoknál ismertetett módon (lásd alább) kérjük az írás végén feltüntetni a hivatkozott irodalmat. Rövidebb recenzió esetén az adott irodalmi hivatkozás minden előfordulásánál kérjük a teljes bibliográfiai leírást feltüntetni a hivatkozott irodalomlista mintáját követve.

HIVATKOZÁSOK

Mind az irodalmi, mind a forráshivatkozásokat, továbbá minden megjegyzést lábjegyzetben kérünk feltüntetni.

A forráshivatkozások a forrástípusnak (levéltári forrás, újságok, interjú stb.) megfelelő formát kövessék.

• Levéltári források esetében kérjük, rövidített formában hivatkozzon a szerző, s a rövidítést hátul a forrás listájában oldja fel, pl.: VML IV. 401. b. 13789/1935.
• Az irodalmi hivatkozások a szövegben következő formátum szerint szerepeljenek: Szerző évszám. oldalszám. pl.: Gyarmati 2013. 23.
• Több szerző által jegyzett mű esetén a hivatkozás formátuma: Szerző – Szerző évszám. oldalszám. pl.: Font – Sashalmi 2007. 104–105.

A tanulmány után először a felhasznált levéltári, könyvészeti és egyéb források (pl. interjú: ki készítette, kivel, mikor) sorolandók fel. A hivatkozott irodalom jegyzéke a felhasznált források után következik, a cikk legvégén, tételes felsorolásban, abc-sorrendben. Csak a ténylegesen lábjegyzetben hivatkozott munkák kerüljenek feltüntetésre!

Kérjük egyazon szerzőtől az idézett munkákat évszámok szerint emelkedő sorrendben elhelyezni! Amennyiben egy szerzőtől több ugyanazon évben megjelent munkára is hivatkoznak, úgy az évszámot az abc betűivel egészítsék ki a rövidítésben (pl. Ormos 1993a, Ormos 1993b stb.)

A hivatkozások formátuma tekintetében az alábbi példák irányadóak:

FORRÁSOK:

Kriegsarchiv, Wien (KA)

Alte Feldakten (AFA)

Vas Megyei Levéltár (VML) IV. 401. b Vas Vármegye Főispánjának iratai, általános iratok, 1871–1950.

HIVATKOZOTT IRODALOM:

[Monográfia:] Gyarmati 1991 = Gyarmati György: A Rákosi-korszak - Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956. Budapest, 2013.

• [A kiadó feltüntetése esetén kérjük, hogy a cikk összes hivatkozásában szerepeljen kiadó: Heather – Matthews 1991. = Heather, Peter – Matthews, John: The Goths in the Fourth century. Liverpool University Press, Liverpool, 1991.]

[Tanulmánykötet:] Hudi 1997 = Hudi József: Veszprém vármegye nemessége 1812-ben. In: Ódor Imre – Pálmány Béla – Takács Imre (szerk.): Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Debrecen, 1997. 219–227. (Rendi társadalom – polgári társadalom 9.)

[Idegen nyelvű publikáció:] Koszta 2010 = Koszta, László: State Power and Ecclesiastical System in Eleventh Century Hungary. In: Petrovics, István – Tóth, Sándor László – Congdon, Elanor A.  (Ed.): "In my spirit and thought I remained a European of Hungarian origin": Medieval Historical Studies in Memory of Zoltan J. Kosztolnyik. Szeged, 2010. 67–78. (Capitulum VI.)

[Folyóiratban megjelent tanulmány:] Láng 1986 = Láng Panni: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai. Történelmi Szemle 29. (1986), 80–94.

Varga 2018 = Varga Bálint: Egy össze nem álló kép mozaikjai. Az Osztrák–Magyar Monarchia dualitásának kortárs reprezentációja. Aetas 32. (2018:4), 5–20.

• (az évfolyamon belül az aktuális számot csak abban az esetben adják, meg, amennyiben az oldalszámozás nem folyamatos)

[Lexikon szócikk:] ’Korallok’ szócikk. In: Révai Új Lexikona 12. kötet, Budapest, 1915. 26.

[Újságcikk:] Szőnyi 1926 = Szőnyi Ottó: A pécsi püspökség templomai. Dunántúl 1926. december 25. 18. [Lehetőség szerint szerepeljen itt az oldalszám is, s az év kétszer legyen kiírva.]

[Disszertáció/szakdolgozat:] Körmendi 2008 = Körmendi Tamás: Az Imre, III. László és II. András magyar királyok uralkodására vonatkozó nyugati elbeszélő források kritikája. (Ph.D. disszertáció/szakdolgozat) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2008.

[Közlésre elfogadott, megjelenés alatt álló vagy kéziratos publikáció:] Kiss 2011 = Kiss Ágnes: További érvek a kettős struktúra elmélete ellen. Korall (Közlésre elfogadva, megjelenés előtt.)

[Internetes hivatkozás:] Bácskai Vera: A görög kereskedők szerepe a főváros polgárosodásában. Budapesti Negyed. (http://epa.oszk.hu/00000/00003/00038/bacskai.html – Letöltve: 2009. március 9.)

TOVÁBBI SZERKESZTÉSI ELVEK 

Felkérjük szerzőinket, hogy ne használják a p., pp., o., old., i.m., ld., uo, id., stb. rövidítéseket! Egyetlen kivétel a „lásd”, amely helyett legyen: „l.”

A lábjegyzetek számozása minden esetben kövesse az írásjelet, ne előzze azt meg!

A rövidített hivatkozások esetében, amennyiben nem ad meg oldalszámot, kérjük ne tegyen pontot az évszám után a pontosvessző elé. (Ormos 2015; Ormos 2017.) Kérjük ne tegyenek „és”-t a hivatkozott munkák közé, vagy egy munkánál több oldalszám közé!

Egyazon munkából idézett oldalszámok között ne pontosvessző, hanem vessző legyen!

Hivatkozásban a szerző neve után szóköz kerüljön, utána az évszám, évszám után pont! Kérjük az irodalomlistába ne kerüljön pont az évszám végére!

Kérjük ügyeljenek az elválasztójel (-) és a kötőjel (–) helyes használatára! (Számok, évszámok, oldalszámok közé – jelet rakjanak!) ‒ előtt és után MINDIG legyen szóköz, így kérjük, szerzőpáros neve, valamint több kiadási hely közé is szóközökkel helyezzék el a kötőjelet (–)!

A századokat arab számmal jelöljék!

Az idézeteket csak e jelek közé: „ ” írjanak! Idézeten belüli idézet »« jelek közé kerüljön! Az idézeteket kérjük dőlt betűvel megadni. Az idézőjel nem az idézet része, így kérjük azt ne kurziválják!

A forrásközlésbe tett kihagyásokat […] közé tegyék. Példa: „[A]z alperes [Tóth Béláné] elmondása szerint.”

Idézet után a forrás helyének jelölését kérjük az alábbi módon tegyék meg: „” – CD II. 314. XVI. sz.

Hiányzó szövegrész jelzése idézetben vagy a forrásszövegben a szögletes zárójel: […], ne legyen kurzív, mivel nem az idézet része.

Fordításoknál kérjük nevezzék fordítót, akkor is, ha szerző az. (Fordította X Y)

A szerző vagy a fordító által tett megjegyzések formátuma a következő legyen: (A Szerző) (A Ford.) (Kiemelés tőlem – X. Y.).

A % jel mindig tapad a számhoz!