Kelet-közép európai devizaárfolyamok előrejelzése határidős árfolyamok segítségével

Absztrakt

Írásunkban azt vizsgáljuk, hogy a hosszú lejáratú határidős árfolyamok stacionaritását feltételező hibakorrekciós modellek, amelyek korábbi számítások szerint a világ devizapiaci forgalmának mintegy 75%-át kitevő fejlett ipari országokra alkalmazva kitűnő mintán kívüli előrejelző erővel rendelkeztek, hogyan képesek három kelet-közép európai ország (cseh, magyar, lengyel) devizaárfolyamát előrejelezni. A három vizsgálat alá vont deviza esetében az eredmények relációnként nagyon eltérőek, és összességében kedvezőtlenebbek, mint a fejlett ipari országokra kapott eredmények, amit rendelkezésre álló adatsor rövidsége, az euró-zóna csatlakozáshoz kapcsolódó bizonytalanságok, a devizakockázati és a határidős kamatprémium létezése, továbbá a Balassa-Samuelson-hatás együttes befolyásaként tudunk értelmezni.