A közlekedéspolitika értékelése a Nyugat-Balkánon, különös tekintettel az EU szerepére

Absztrakt

A Nyugat-Balkán közlekedési infrastruktúrája általánosságban rossz állapotban van, amelyet évtizedek óta tartó alacsony beruházási hajlandóság, elégtelen karbantartás és elavult irányítási gyakorlatok jellemeznek. Az alacsony út- és vasútsűrűség, a rossz pályaállapot és az elöregedő gördülőállomány akadályozza a gazdasági fejlődést és a regionális együttműködést. Az Európai Unió kulcsszerepet játszik, mivel a régiót Európa szerves részének és geostratégiai prioritásának tekinti. Az EU részvételének célja a gazdasági fejlődés felgyorsítása, a regionális gazdasági integráció előmozdítása és az infrastruktúra európai normákkal való összehangolása. Az olyan kulcsfontosságú kezdeményezések, mint a Berlini folyamat, az Összeköttetési menetrend (Connectivity Agenda - CA) és a Gazdasági és Beruházási Terv (Economic and Investment Plan - EIP) prioritásként kezelik a közlekedési infrastruktúra fejlesztését. A finanszírozás olyan mechanizmusokon keresztül történik, mint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (Instrument for Pre-Accession Assistance - IPA) és a Nyugat-balkáni Beruházási Keret (Western Balkans Investment Framework - WBIF), ahol a közlekedési projektek dominálnak a WBIF-támogatások között. Ezek az erőfeszítések a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatának bővítésére és az uniós jogszabályokon alapuló, teljes mértékben integrált regionális közlekedési piac létrehozására összpontosítanak (European Commission, 2017). Bár az EU bővítése (a határok elválasztó szerepének csökkentése) (Nagy et al., 2023) mélyebb hatást gyakorol az elérhetőségre és az integrációra, ezek a beruházások elengedhetetlenek az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és az uniós csatlakozás megkönnyítéséhez.