A Palóc út szerepe és jelenlegi helyzete Palócföld vidéki turizmusában

Absztrakt

A 19. és a 20. században az élő hagyomány alapján a palócnak tartott szűkebb csoport nyelvjárásával, kultúrájával hasonlóságot mutató táj környezetére egyre inkább alkalmazták a palóc kifejezést. A Palócföldön élőket nyugati-, közép-, és keleti palócokként tartották számon. Kutatási kérdésként a következőt fogalmaztuk meg: Van-e különbség a demográfiailag eltérő csoportok turisztikai igénye között? Autentikussá váltak-e a tematikus út egyes attrakciói?

A Palóc út ismertségével és szálláshelyeivel kapcsolatban felmérést végeztünk Nógrád vármegye északi részén 180 helyi lakos megkérdezésével.

A turisták által igénybe vett falusi szálláshelyeken az idilli, autentikus környezet egyértelműen a legfontosabb adottság, a válaszadóknak közel a fele választ a környezet alapján falusi szálláshelyet. A falusi szálláshely kiválasztása során az ár-érték arány, az elhelyezkedés és a megközelíthetőség került az első három helyre, de fontosnak tartották a külső megjelenést is. Nehéz egyértelműen megállapítani, hogy a vendégek többsége a modern vendégházat vagy az autentikus parasztházat részesítik-e előnyben. Ezt bizonyítja, hogy a piacon mindkét típusú szálláshelyből magas számban találunk kiadott vendégházat. Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt a biztonsági tényező felértékelődött az utazások során, a kérdőív kitöltőinek több mint egyharmada számára kevésbé számított a biztonság. Továbbá felmérésre került a megkérdezettek körében a palóc gasztronómia és népszokások ismerete és az igénybe vehető szolgáltatások osztályozása is.