Bródy András, a kaszton- és társadalmon kívüli tudós

Absztrakt

Az idő nem lassul. Rendületlen módszerességgel szedi áldozatait. 2010. december 3-án, nyolcvanhetedik életévében, elhunyt a 20. évszázad második felének egyik legkiválóbb, sokak szerint a legnagyobb magyar közgazdásza, Bródy András. Kegyes volt vele sors, mert elég hosszú és érdekes időt ajándékozott neki. A többgenerációs értelmiségi-polgári családból származó, sokirányú tehetséggel megáldott tudós közgazdász a zenében, az irodalomban, a matematikában és a technika világában egyaránt otthon volt. A híres magyar Nobel-díjasokat adó, a 19-20. századforduló körüli évtizedekben virágzó szellemi korszak egy ritka, késői képviselője volt. ,,Sajátos életpály(áj)a ... az egyéni  tehetség, a családi háttér és a kelet-európai lét különös ötvözetéből  jött létre" (Bekker [1999]).