Az aggregálás során fellépő információveszteség vizsgálata az ágazati kapcsolatok mérlegénél

Absztrakt

Az ágazati kapcsolatok mérlege, mint a népgazdasági elszámolások egyik igen fontos eszköze, számtalan elemzési lehetőséget rejt magában.

Az egyik, a gyakorlati felhasználás hatékonyságát nagymértékben befolyásoló kérdés az aggregáció, az ágazati összevonások mikéntje.

A népgazdasági ÁKM összeállításánál ágazatonként mintegy tízezer terméket vonnak össze. Az egy ágazatba tartozó egységek ráfordítás-szerkezeteit reprezentáló ágazati ráfordítás-szerkezet valószínűleg az ágazathoz tartozó semelyik egység ráfordítás-szerkezetével sem egyezik meg.

Mennél részletezettebb a táblázat, annál közelebb kerülnek egymáshoz az egyedi és az átlagos értékek, annál pontosabb lesz a gazdasági áramlásokról és kapcsolatokról alkotott képünk. Az ÁKM részletezettsége nem növelhető tetszőlegesen. Egy nagyon részletezett bontásban a ráfordítások már nem oszthatók fel az egyes termékek között anélkül, hogy közben el ne veszítenék létezésük valóságos feltételeit és ne válnának a koefficiensek teljesen véletlenszerűvé.

Az elméleti korlátok mellett gyakorlatilag is behatárolt az ÁKM mérete: mennél részletezettebb a táblázat, annál drágább és lassúbb az összeállítása, illetve felhasználása.

Hogyan lehet a táblázat méreteinek jelentős növelése nélkül elérni, hogy az összevonás során jóval homogénebb egységek kerüljenek egy szektorba?

Ennek a kérdésnek megválaszolását kíséreljük meg a következőkben.