The Problem of Monogamy vs. Polygamy and Its Regulation in the Mosaic Law as well as in Later Jewish and Christian Commentaries
DOI:
https://doi.org/10.15170/Dike.2022.06.02.11Kulcsszavak:
marriage law, monogamy, polygamy, Mosaic Law, Jewish and Christian commentariesAbsztrakt
The essential difference between the Jewish and the Christian traditions is, that the Mosaic Law, the Torah has been regarded in Judaism as a legal and state-creating, constituent factor, i.e. as a source of law; whereas in the Christian tradition, in accordance with the strict hermeneutic specified in the epistles of the Apostle Paul, it is not binding on non-Jewish believers and is only of a teaching nature. All the other books of the Old Testament are understood by both traditions as commentaries of divine origin and authority for the correct interpretation of the Torah, while the rest of the Jewish commentary literature on the whole Old Testament from antiquity to the present is known collectively as rabbinic literature. A – Christian – commentary of the Torah is also the New Testament itself, which also has divine authority in the Christian tradition. Through the Pauline hermeneutic, the Mosaic Law could only have influenced indirectly the development of medieval European ecclesiastical and secular legal systems as wisdom literature and exemplary texts reinterpreted by the New Testament, and not as a direct source of law. This paper examines the question of monogamy and polygamy in Mosaic Law and its commentaries. The Torah suggests monogamy as an ideal state, while at the same time allowing polygamy both ethically and legally. Nowhere does the New Testament explicitly prohibit polygamy except in the case of presbyters. Therefore, there was already a debate on the issue even in antiquity, in the vast textual ocean of rabbinic tradition, but the clearly lenient Torah rules made the obligatory abolition of polygamy out of the question.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Open Access politika: A folyóirat nyílt és korlátlan hozzáférést biztosít a tartalmához. Bárki jogosult a közzétett tartalmak letöltésére, felhasználására, nyomtatására, terjesztésére és/vagy másolására a nemzetközileg elfogadott tudományetikai normáknak megfelelően.
A folyóirat (Kiadó) szabadon elérhetővé és letölthetővé teszi a cikkeket saját hivatalos, kiadói honlapján, időbeli korlátozás nélkül. A cikk első közzétételének joga kizárólagosan a Kiadót illeti. A Szerző elfogadja, hogy a Kiadó a cikket oly módon teszi közzé, hogy a cikk felhasználási jogaira bármely harmadik fél számára az első közzétételt követően a Creative Commons Attribution-NonCommercial-SharAlike 4.0 (CC-BY-NC-SA 4.0) licenc feltételek az irányadók. A Kiadó e licensz keretében átalakíthatja a cikket tetszőleges elektronikus formátumba, a cikket számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolhatja. A Kiadó a cikk közlési és felhasználási jogát megoszthatja bármely harmadik féllel, illetőleg e jogokat bármely harmadik féllel közösen gyakorolhatja. A Kiadó a Szerző nevében felléphet a cikkel kapcsolatos jogsértések, jogtalan felhasználás és szellemi tulajdon sérelmét jelentő magatartások esetén. Gyakorolhatja mindazon jogokat, amelyeket a fent megjelölt „CC BY NC SA 4.0” licenc feltételek lehetővé tesznek harmadik felek számára.