Dekadens költészet A Hét hasábjain és a „dekadens” jelző visszautasítása

Szerzők

  • Anna Márton-Simon

DOI:

https://doi.org/10.15170/VERSO.7.2024.2.43-73

Absztrakt

A 19. század végi magyar nyelvű kritikai és sajtódiskurzusban vagy pejoratív értelemben kerül elő a „dekadens” jelző, vagy kerülik, illetve más fogalmakkal helyettesítik azt. A tanulmány a jelző használatára, működésére és mellőzésének okaira kérdez rá, a Kiss József által szerkesztett A Hét (1890–1921) című lap költészetfelfogására fókuszálva. Egyrészt azt vizsgálja, hogyan határolódott el A Hét szerkesztősége a dekadens költészettől, illetve ez a távolságtartás milyen nyelvhasználatot eredményezett: vagyis hogyan beszéltek a századvégi sajtóban dekadenciáról anélkül, hogy megnevezték volna azt. A tanulmány a dekadenciához mint modern szemléletmódhoz kötődő irányzatok századvégi elutasítására is kitér, valamint a távolságtartás lehetséges okaival és az ennek eredményeként létrejött új kritikai szókincs működésével is foglalkozik.

Információk a szerzőről

Anna Márton-Simon

az SZTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola hallgatója

Megjelent

2024-12-06

Hogyan kell idézni

Márton-Simon, A. (2024). Dekadens költészet A Hét hasábjain és a „dekadens” jelző visszautasítása. Verso – Irodalomtörténeti folyóirat, 7(2), 43–73. https://doi.org/10.15170/VERSO.7.2024.2.43-73

Folyóirat szám

Rovat

Tudományos Gyűjtemény