Lehet-e a nőknek humora?

Humorelméletek és a női testfelfogás viszonya a 19. századi magyar irodalomban

Szerzők

  • Zsófia Kucserka

DOI:

https://doi.org/10.15170/VERSO.5.2022.2.9-24

Absztrakt

A női szerző kulturális alakjához sokkal inkább az érzelmes, szentimentális vagy lírai jegyek kapcsolódnak a társadalmi tudatban, mint a komikus, szatirikus vagy humoros jelleg. A tanulmány a 19. század közepének irodalmihumor-elméleteit és ugyanennek az időszaknak a női testről alkotott elképzeléseit vizsgálja. A 19. század közepének irodalmi humor fogalma még őrizte a humorfogalom eredeti, testies jelentését. Ugyanakkor a női nem lényegének korabeli felfogása a két nemet tételező modellben szintén testi megalapozását nyert, ebből adódóan pedig a humoros női szerzők léte elméletileg vált ellentmondásossá. A két eszmetörténeti kontextus (irodalmihumor-elméletek és női testfelfogás) egymás mellé helyezése és értelmezése választ ad arra, hogy a humoros női szerző alakja a 19. század horizontján miért maradt alig elképzelhető jelenség.

Információk a szerzőről

Zsófia Kucserka

a PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa

Megjelent

2022-12-23

Hogyan kell idézni

Kucserka, Z. (2022). Lehet-e a nőknek humora? Humorelméletek és a női testfelfogás viszonya a 19. századi magyar irodalomban. Verso – Irodalomtörténeti folyóirat, 5(2), 9–24. https://doi.org/10.15170/VERSO.5.2022.2.9-24

Folyóirat szám

Rovat

Tudományos Gyűjtemény