Sugar and spice and everything nice?

Az érzelemszabályozás, a kognitív újrakeretezés és az autentikusság kérdései

Absztrakt

A kognitív újrakeretezés az egyik leggyakrabban vizsgált és alkalmazott érzelemszabályozási stratégia, melynek jótékony hatásai – mint például a stresszcsökkentés, a reziliencia növelése vagy a pszichés jóllét támogatása – széles körben bizonyítottak. Bár a szakirodalomban ez a stratégia általában pozitív eszközként jelenik meg, amely segíti a megküzdést és növeli a jóllétet, egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy nem minden esetben adaptív, főként túlhasználat esetén. A szöveg három fő szempont – funkció, kontroll és autentikusság – mentén járja körül a témát. Ezeken keresztül próbálom megérteni, hogyan hat az érzelmekhez való viszonyunkra, az önazonosság érzésére, és arra, hogy képesek vagyunk-e valóban integrálni az érzelmi élményeinket. A célom az volt, hogy egy árnyaltabb, reflektívebb képet adjak erről az egyébként hasznos, de nem minden esetben problémamentes érzelemszabályozási technikáról. Az elemzés rámutat, hogy a helyes érzelemszabályozás nemcsak az érzelmek intenzitásának csökkentését, hanem azok hiteles megélését és integrálását is
szolgálhatja. Amennyiben a kognitív újrakeretezés automatikussá válik, fennáll a veszélye annak, hogy a személy eltávolodik saját érzelmeitől és értékrendjétől, ezáltal sérül a szelf koherenciája és az önazonosság érzése, a negatív emóciók pedig funkciójukat vesztik. A dolgozat kiemeli a kontextusérzékeny alkalmazás és a reflexivitás jelentőségét, valamint azt, hogy az érzelemszabályozás adaptivitása nem magában a stratégiában, hanem annak céljában és módjában rejlik.