új szem

A varázstalanított világ ellenpólusa

2024-07-21T16:57:53+02:00

Tarnai Csillag kritikája Mijazaki Hajao A fiú és a szürke gém című filmjéről.

Reflektálatlanság és polgárpukkasztás

2024-07-21T17:09:09+02:00

Mihályi Emese Dorka kritikája a Saltburn című filmről.

Ahasvérus lakomája – Visky András: Kitelepítés

2024-07-21T17:13:54+02:00

Borbély andrás kritikája Visky András Kitelepítés című regényéről.

Magyar-Gonda Esther ismétlése és idézése. Kritika az Acting Outról

2024-07-21T17:22:09+02:00

A bukaresti Centrul Dialectic [Dialektikus központ] és a Tranzit Ház Acting Out című közös produkciója az „Anamneza gestului” [Gesztusanamnézis] projekt keretén belül született meg, Mihai Lukács rendezésében. Az írás a 2024. május 25-26-án illetve június 21-22-én a kolozsvári Tranzit Házban játszott előadást három különböző pontból kiindulva járja körül.

Szubkultúra vagy magasirodalom?

2024-07-21T16:10:05+02:00

Jelen tanulmányban Barbara Herrstein Smith értékfelfogásához kapcsolódva a kortárs magyar irodalom olyan szövegeinek recepcióját tekintem át, amelyekben a szexuális és nemi kisebbségek szubjektivitása szolgál a legfőbb szövegszervező erőként. Rakovszky Zsuzsa VS, Kiss Tibor Noé Inkognitó és Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című művének befogadási stratégiáit vizsgálom. A tanulmányt három részes sorozatban közli az új szem. Először azt az elméleti és módszertani pozíciót vázolom fel, amely segítségével az említett munkák befogadástörténetét értelmezem. A második részben az irodalmi korpusz körül kialakuló diskurzusokat elemzem a következő kérdések mentén: milyen szubjektivitáskonstrukciók strukturálják azokat, illetve miféle irodalomértelmezésről tanúskodnak; reflektálnak-e saját beszédpozíciójukra? Az utolsó részben összegzem és kommentálom a diskurzuselemzés tanulságait.

A valóságról és az irodalom használatáról

2024-07-21T16:21:05+02:00

Esszémben – néhány hosszabb kitérőt követően – annak a kérdésnek a megválaszolására teszek kísérletet, miért (és hogyan) gondolom érdemesnek ma elolvasni Tar Sándor A te országod című elbeszélésciklusát, amely 1993-ban jelent meg a szerző azonos című, első két könyvének írásaiból is bő válogatást közlő gyűjteményes kötetében.

Amikor „a legjobb hely a világon az itt, és a legjobb idő a most” volt (I.)

2024-07-21T16:29:35+02:00

Csönge Tamás kétrészes esszéje a 80-as és 90-es évek időutazós filmjei kapcsán vizsgálja, hogy a kései kapitalizmus tömegkultúrájában miképpen kolonizálta az abszolút jelen képzete a történelmi múltat és a jövőt. A szerző arra mutat rá, hogy a történeti tudat eltűnése és az utópikusság elsorvadása, vagyis az idő bezáródásának gondolata éppen az idősíkok relativitását és egymásra hatását tematizáló narratívákban válik igazán feltűnővé.

Társadalmat – apartheid helyett. Interjú Böröcz József szociológussal

2024-07-21T16:49:50+02:00

Hogyan függ össze a társadalmi újraelosztási rendszer és az egyéni életpálya alakulása? Mit jelenthet ma szocialistának lenni? Hogyan működik a „rassz”-kogníció? Melyek lehetnek egy egészen új politikai közösség elgondolásának fogalmi kiindulópontjai? Böröcz Józsefet, a Rutgers Egyetem professzorát Borbély András kérdezte.

„Etnopolitika” – Mire jó az?

2024-07-21T17:34:41+02:00

Borbély András vitaindító publicisztikája az RMDSZ szóvivőjének kijelentéseire reagál.

Az RMDSZ etnopolitikája I. – Identitáspolitika és emancipáció

2024-07-21T17:44:04+02:00

Kiss Tamás elemzése a Borbély András publicisztikája nyomán kibontakozó etnopolitika-vita kontextusába illeszkedik.