új szem

Szubkultúra vagy magasirodalom?

2024-07-21T16:10:05+02:00

Jelen tanulmányban Barbara Herrstein Smith értékfelfogásához kapcsolódva a kortárs magyar irodalom olyan szövegeinek recepcióját tekintem át, amelyekben a szexuális és nemi kisebbségek szubjektivitása szolgál a legfőbb szövegszervező erőként. Rakovszky Zsuzsa VS, Kiss Tibor Noé Inkognitó és Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című művének befogadási stratégiáit vizsgálom. A tanulmányt három részes sorozatban közli az új szem. Először azt az elméleti és módszertani pozíciót vázolom fel, amely segítségével az említett munkák befogadástörténetét értelmezem. A második részben az irodalmi korpusz körül kialakuló diskurzusokat elemzem a következő kérdések mentén: milyen szubjektivitáskonstrukciók strukturálják azokat, illetve miféle irodalomértelmezésről tanúskodnak; reflektálnak-e saját beszédpozíciójukra? Az utolsó részben összegzem és kommentálom a diskurzuselemzés tanulságait.

A valóságról és az irodalom használatáról

2024-07-21T16:21:05+02:00

Esszémben – néhány hosszabb kitérőt követően – annak a kérdésnek a megválaszolására teszek kísérletet, miért (és hogyan) gondolom érdemesnek ma elolvasni Tar Sándor A te országod című elbeszélésciklusát, amely 1993-ban jelent meg a szerző azonos című, első két könyvének írásaiból is bő válogatást közlő gyűjteményes kötetében.

Amikor „a legjobb hely a világon az itt, és a legjobb idő a most” volt (I.)

2024-07-21T16:29:35+02:00

Csönge Tamás kétrészes esszéje a 80-as és 90-es évek időutazós filmjei kapcsán vizsgálja, hogy a kései kapitalizmus tömegkultúrájában miképpen kolonizálta az abszolút jelen képzete a történelmi múltat és a jövőt. A szerző arra mutat rá, hogy a történeti tudat eltűnése és az utópikusság elsorvadása, vagyis az idő bezáródásának gondolata éppen az idősíkok relativitását és egymásra hatását tematizáló narratívákban válik igazán feltűnővé.ndolata éppen az idősíkok relativitását és egymásra hatását tematizáló narratívákban válik igazán feltűnővé.

Társadalmat – apartheid helyett. Interjú Böröcz József szociológussal

2024-07-21T16:49:50+02:00

Hogyan függ össze a társadalmi újraelosztási rendszer és az egyéni életpálya alakulása? Mit jelenthet ma szocialistának lenni? Hogyan működik a „rassz”-kogníció? Melyek lehetnek egy egészen új politikai közösség elgondolásának fogalmi kiindulópontjai? Böröcz Józsefet, a Rutgers Egyetem professzorát Borbély András kérdezte.

„Etnopolitika” – Mire jó az?

2024-07-21T17:34:41+02:00

Borbély András vitaindító publicisztikája az RMDSZ szóvivőjének kijelentéseire reagál.

Az RMDSZ etnopolitikája I. – Identitáspolitika és emancipáció

2024-07-21T17:44:04+02:00

Kiss Tamás elemzése a Borbély András publicisztikája nyomán kibontakozó etnopolitika-vita kontextusába illeszkedik.

A varázstalanított világ ellenpólusa

2024-07-21T16:57:53+02:00

Tarnai Csillag kritikája Mijazaki Hajao A fiú és a szürke gém című filmjéről.

Reflektálatlanság és polgárpukkasztás

2024-07-21T17:09:09+02:00

Mihályi Emese Dorka kritikája a Saltburn című filmről.

Ahasvérus lakomája – Visky András: Kitelepítés

2024-07-21T17:13:54+02:00

Borbély andrás kritikája Visky András Kitelepítés című regényéről.

Magyar-Gonda Esther ismétlése és idézése. Kritika az Acting Outról

2024-07-21T17:22:09+02:00

A bukaresti Centrul Dialectic [Dialektikus központ] és a Tranzit Ház Acting Out című közös produkciója az „Anamneza gestului” [Gesztusanamnézis] projekt keretén belül született meg, Mihai Lukács rendezésében. Az írás a 2024. május 25-26-án illetve június 21-22-én a kolozsvári Tranzit Házban játszott előadást három különböző pontból kiindulva járja körül.