új szem

Határkonfliktusok

2024-03-17T16:50:47+01:00

„A szociográfusokat nem egyszerűen a válság tudata kapcsolja össze, hanem a mozgalmi tudat, amely a válságra a transzformatív cselekvésre való ösztönzéssel válaszol. A szociográfiai diskurzus amennyire válságirodalom, annyira mozgalmi irodalom is.“

Borbély András tanulmányában az irodalmi szociográfia területét igyekszik feltérképezni, meghatározni irodalom és újságírás határmezsgyéin a szociológiai, zsurnalisztikai és szépirodalmi kódok keveredésével kialakuló irodalmi riport műfaját.

Elmélet és mozgalom

2024-03-17T16:14:03+01:00

Miként viszonyul egymáshoz elmélet és gyakorlat a baloldali hagyományban? Mennyiben tartható fenn e kettő éles megkülönböztetése?

A forradalom keresése

2024-03-17T16:22:31+01:00

Kiss Viktor esszéjében azt állítja, hogy napjainkban a forradalom indirekt és pozitív formáit kell megtalálnunk, amely baloldali útként értelmezhető a posztmodern kapitalizmus turbulens viszonyai között is.

Pedagógia és politika: a múzeumalapítás avantgárd stratégiái

2024-03-17T16:17:43+01:00

Otto Neurath és munkatársai a gazdaság és a kultúra szembeállítása helyett egy olyan közös nyelv kialakítását szorgalmazták, amellyel a gazdasági okok magyarázatából kiinduló tartalmat összeillesztették a politika által kihasznált művészi formanyelv megújítására törő ábrázolástechnikával. Őze Eszter tanulmányában az általuk alapított bécsi Gesellschafts- und Wirtschaftsmuseum (Társadalmi és Gazdasági Múzeum) pedagógiai projektjét vizsgálja.

Élni az ajánlattal

2024-03-17T16:32:28+01:00

„Mi elméletírók nem azért írunk, hogy vezessünk, nem azért, hogy megmondjunk: ajánlatot teszünk, javaslunk, kihívunk, hogy olvasóink éljenek a szövegünkkel.“

Újévi jegyzet a szubjektív hatalomról és a laposságról

2024-03-17T16:35:34+01:00

„Mi lenne, ha a szubjektív társadalmi állapotot úgy fognánk fel, amelyben a kapcsolataink belső formájának kell meghatároznia a társadalmi viszonyokat?“

Vallásos világelutasítás, kapitalizmus és szabadság

2024-03-17T16:29:07+01:00

Tallár Ferenc ebben a szövegében egy olyan értelmezési keret kialakítására tesz kísérletet, amelyben az ún. nyugat történelmi fejlődésének kiindulópontját egy imaginárius mag, egy vallási képzelet születésével köti egybe, melynek újabb és újabb variációi máig – tehát a szekularizáció korában is – meghatározzák, hogy miként fordulunk a világhoz.

A másik pingponglabda

2024-03-17T17:03:02+01:00

„Voltaképpen a Genderőrületek… mélyén karakteres (tág értelemben vett) politikai elköteleződés húzódik: a demokratikusság alapvető értékként kezelése.” – Bozsoki Petra recenziója Kováts Eszter könyvéről.

Magyarország magánélete

2024-03-17T16:56:53+01:00

Reisz Gábor harmadik játékfilmje számtalan szempontból elismerést érdemel: a különböző perspektívák összehangolása bravúros, a filmnyelvi megoldások ötletesek, humora eredeti, karakterábrázolása árnyalt. A fő kérdés, hogy politikai filmként mennyire állja meg a helyét; hogyan láttatja a társadalmi viszonyokat, mit javasol, mire ad tulajdonképpen magyarázatot.

András Csaba kritikája a Magyarázat mindenre című filmről.

A feminizmus élménye

2024-03-17T16:59:43+01:00

„A »feminizmus élménye« – melynek célzott közönsége a lehető legtöbb individuum – nem politikai álláspont. A patriarchátust könnyebb megfoghatatlan ellenségként kijelölni és monológban felszólalni ellene, mint felhívni a figyelmet egy azzal kéz a kézben járó, szintén hierarchikus gazdasági és társadalmi rendszerre – főként, ha azt a rendszert az adott produktum éppen kiszolgálja.”

Hegedüs Ferenc kritikája a Barbie című filmről.

Ki képviseli a magyar diákokat Kolozsváron?

2024-03-17T16:38:18+01:00

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség több mint 30 éve működik, és az egyik legismertebb magyar diákszervezet Erdélyben. De vajon a szervezet valóban a diákokat szolgálja, vagy más érdekek irányítják?