Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok

A mesterséges intelligencia alkalmazása a vendéglátásmenedzsmentben

Bence Csapody — 2024-04-27

A vendéglátási ágazat aktuális kihívásai, mint például a Z-generáció igényeinek való megfelelés, a munkaerőhiány, vagy éppen a járványválság, még fontosabbá tették az éttermek digitalizációját. Megjelentek a mesterséges intelligencia alapú megoldások a piacon, hogy fokozzák az éttermi menedzsmentrendszerek hatékonyságát a költségek ellenőrzésével, a termelékenység növelésével, vagy éppen az ügyfélelégedettség fokozásával. Tanulmányunk egy szisztematikus irodalomelemzés révén nyújt áttekintést a mesterséges intelligencia vendéglátásmenedzsment területén való alkalmazási lehetőségeiről. Kulcsszavak segítségével a Web of Science és a Scopus akadémiai adatbázisokban először 1263 találat került azonosításra, amelyből 22 darab, 2019 és 2023 között publikált tanulmány bizonyult alkalmasnak a teljes szöveges irodalomelemzésre. A tanulmányok fókuszterületei között elsősorban a vendégkiszolgálás, a marketing, valamint az étel- és italkészítés területei jelentek meg. A kutatási eredmények alapján számos gyakorlati javaslat fogalmazható meg az éttermek üzemeltetői számára, amely hatékonyabb erőforrásgazdálkodást, a vendégélmény növekedését és csökkent munkaerőköltségeket jelenthet, megnövekedett bevételek mellett.

Gyógyturisztikai attitűd 2020 után Magyarországon

Ágnes Erzsébet Hojcska — 2024-04-27

Magyarország méltán híres a gyógyvizekre épülő fürdőturizmusáról, mely az egészségügyi ellátásnak is szerves részét képezi a mozgásszervi betegek ellátása vonatkozásában. Idősödő társadalmunkban jelentősen felértékelődött ez a gyógykezeléseket biztosító turisztikai ágazat, mely azonban a 2020-ban hazánkban is megjelenő COVID-19 világjárvány hatására változáson ment keresztül. Ezzel együtt, a járvány hatására megváltoztak a turisták utazási szokásai, mely a gyógyturizmusban érintett lakosság körében kifejezetten utolérhető. Ennek vizsgálatára primer kérdőíves felmérést végeztünk a magyar mozgásszervi betegségekben szenvedő lakosság körében a COVID-19 utáni fürdőgyógyászati kezelés-igénybevételi szándékuk elemzésére. Jelen tanulmányunkban a kezelés-igénybevételi szándék területi vonatkozású kérdéseire kapott válaszokat mutatjuk be. Eredményeink szűkebb értelemben azt mutatják, hogy a válaszadók igényei alapján az országos jelentőségű intézmények nagyobb számú elérhetőségére van szükség a lakóhelyek 30 km-es körzetében. Tágabb értelemben pedig azt, hogy a területi kutatások hozzásegíthetik a fürdővárosokat a pontosabb és területileg kiegyenlítettebb gyógyturisztikai fejlesztések megvalósításához.

Úton a fenntarthatóság felé? Négy Európa Kulturális Főváros ifjúságának környezeti attitűdje

Katalin Formádi — 2024-04-27

A tanulmány négy ország Európa Kulturális Fővárosában (EKF) vizsgálja a fiatalok környezetvédelemmel kapcsolatos (zöld) attitűdjét a Módosított Új Környezeti Paradigma (NEP)-skálával. A kutatás célja a következő két kérdés megválaszolása: Hogyan lehet szisztematikusan jellemezni a fiatalok zöld attitűdjeit? Ezeket milyen mértékben befolyásolják a demográfiai tényezőik? Az adatok egy 2022-ben zajlott online kérdőíves felmérésből származnak. Ezen primer kérdőíves felmérés alapján az összegyűjtött adatok (n=712) elemzése leíró statisztikákkal és kapcsolatvizsgálatokkal (Cramer-féle V és Kendall-féle Tau) történik. Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a vizsgált demográfiai jellemzők alig befolyásolják a zöld attitűdöket. A többség felfogása szerint az emberiségnek alkalmazkodnia kell a természet korlátaihoz. Az eredmények útmutatást nyújthatnak a környezeti nevelés és marketing területén dolgozó döntéshozók számára, és viszonyítási alapként szolgálhatnak más országok számára is.

A fogyatékossággal élőket az utazásaik során ért diszkrimináció érzékelése az érintettek részéről

Tibor Gonda — 2024-04-27

Az akadálymentes turizmus sokáig a turizmuskutatás elhanyagolt területe volt. Ezen kíván változtatni az „Accessible” Erasmus-projekt keretében megvalósuló, 4 országra kiterjedő nemzetközi kutatás. A fogyatékossággal élők körében megvalósított helyzetfeltáró kutatás révén számos új eredményt ismerhetünk meg a célcsoport turisztikai fogyasztási szokásairól. Többek között arra is kiterjedt a vizsgálat, hogy a társadalmi környezet mennyire befogadó, és a fogyatékossággal élőket éri-e hátrányos helyzetű megkülönböztetés az utazásaik során. A negatív gyakorlat hatással lehet az érintettek utazási motivációjára és utazási gyakorlatára. A diszkriminációra való figyelemfelhívás és előfordulási típusainak a vizsgálata elősegítheti a helyes gyakorlat kialakítását, a társadalmi inklúzió erősödését.

A részvételi területi diagnózis hozzájárulása a vidékfejlesztési projektekhez (A magroune-i kísérleti projekt esete, Naama, Algéria)

Hadjadj Kouider — 2024-04-27

A részvételi területi diagnózis (PTD) a fejlesztési intézkedések végrehajtásának kiemelt politikájává vált. Ebben az összefüggésben ez a cikk ennek a stratégiának a vidékfejlesztési programokban kifejtett hatására összpontosít. A Magroune településen (Naâma tartomány) alkalmazott módszer célja, hogy a részvételi és partnerségi megközelítés alapján olyan integrált fejlesztési tervet dolgozzon ki, amely összehangolja a társadalmi-gazdasági igényeket a szóban forgó vidéki település környezeti és területi igényeivel. A terepszemle és a helyi lakosság körében végzett felmérések lehetővé tették a települést érintő problémák azonosítását és a megfelelő megoldási javaslatok kidolgozását egy problémafa felállítása révén. Az eredmények azt mutatják, hogy az elszigeteltség, az elégtelen ivóvízellátás, a villamosítás és az eliszaposodás a fő problémák, amelyekre a helyi fejlesztési szereplőknek meg kell találniuk a megoldást.

A turizmus aszállyal szembeni sebezhetőségének hatása a kenyai Maasai Mara szafari turizmusának teljesítményére

Richard Mose — 2024-04-27

A tanulmány célja, hogy meghatározza az ágazat éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségének hatását a szafari turizmus teljesítményére. A kutatás keretében az aszályt választottuk a Maasai Mara éghajlatváltozást jelző mutatójának, pragmatikus megközelítést alkalmazva, amelyet vegyes módszertani kutatási elemekkel egészítettünk ki. A kvantitatív adatok gyűjtése kérdőív segítségével történt, amelyet véletlenszerűen osztottunk ki 783 válaszadónak, a vizsgált terület turistái és a közösség tagjai között. Minőségi adatokat is gyűjtöttünk 30, a felméréshez célzottan kiválasztott kulcsinformátortól. A kérdőív kitöltöttségi aránya 58,51% volt. A kvantitatív adatokat az SPSS 22-es verziója és az AMOS 21-es verziója segítségével elemeztük, melyhez mérési és strukturális egyenletmodelleket dolgoztunk ki. Az eredmények azt mutatják, hogy a sebezhetőség befolyásolja az aszály és a turizmus közötti kapcsolatot β = -0,143, t= -3,666, P < ,05. A tanulmány eredményei útmutató jellegűek lehetnek a szafari turizmussal foglalkozó szakpolitikusok számára a jövőbeli kutatáshoz és döntéshozatalhoz, hiszen az éghajlatváltozás egy új globális trendként értelmezhető.