Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok

Közösség által irányított helyi fejlesztési programok területi hatásai egy nyugat-dunántúli egyesület példáján

Róbert Tésits — 2024-12-20

Az elmúlt évtizedekben mind uniós, mind hazai szinten kiemelt figyelem irányult a vidéki térségek fejlesztésére, melynek egyik sikeres iránya a LEADER/CLLD-alapú megközelítés. A Nyugat-Dunántúlon, a győri agglomerációba ékelődve a Pannónia Kincse Leader Egyesület látja el a kapcsolódó fejlesztési feladatokat. A jelen tanulmány általános célja a 2014 és 2020 közötti pályázati időszak eredményességének vizsgálata, az akciócsoport kapcsolatrendszerének felmérése, valamint a vizsgált időszak során bekövetkezett változások értékelése. A kutatás módszertani bázisát az akcióterületen működő vállalkozások által kitöltött kérdőívek adják, amelyeket az egyesület vezetőivel készített interjúk egészítettek ki. Az eredmények rávilágítanak, hogy a program sikeressége jelentős mértékben függ az egyes települések pályázási hajlandóságától, amely a jövőben várhatóan növekedni fog. A CLLD-megközelítés és a területi fejlődés hatékonyságát tovább fokozhatja a partnerségi hálózatok erősítése és a térségi kapcsolatok bővítése.

Baranya vármegye turisztikai kínálata az 1930-as években

Zoltán Kaposi — 2024-12-20

A tanulmány alapkérdése, hogy a közepesen fejlett Baranya megyében, amelynek egyharmadát 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, milyen lehetőségek nyíltak a turizmus számára. A megye természeti adottságai jók voltak. A Mecsek hegység, a nagy folyók (Duna, Dráva), a régi történelmi emlékhelyek és a gyógyfürdők mindig is vonzották a turistákat. A tanulmányban azt mutatom be, hogy a világgazdasági válság után, az 1930-as években, bekapcsolódva az országos turisztikai szervezetek rendszerébe, milyen fejlesztések történtek. A hegyvidéki turizmus ágazatában a fizetővendéglátás kiépülésével számos falu látogatottsága nőtt meg, főleg városi polgárok látogatták az erdei környezetben kiépült szálláshelyeket. Hatalmas forgalmat bonyolított le a harkányi gyógy- és strandfürdő, akárcsak az 1928-tól kiépített sikondai gyógyfürdő. Nagy látogatottság jellemezte a történelmi emlékhelyeket, főleg Mohácsot. Fellendült az egyházi turizmus is, ahol Máriagyűd kegyhely emelkedett ki a sorból az évi több tízezer fős látogatottságával. Az 1930-as években végbement turisztikai fejlesztések jelentősen átalakították a környezetet, növelték a foglalkoztatottságot és emelték a lakossági jövedelmeket. A fellendülésnek azonban a második világháború véget vetett.

Városdiplomáciai vizsgálat a Dél-Dunántúl régió településeit érintően – Fókuszban a testvérvárosi kapcsolatok

Petra Kinga Kézei — 2024-12-20

A városdiplomácia a szubnacionális diplomácia egyik formája, a különböző országok települései között létrejött testvérvárosi kapcsolatokon alapuló együttműködés. Jelen tanulmány a 20. században kialakult új városi rendszerek és hálózatok ezen jó példáját, a testvérvárosi együttműködéseket vizsgálja a Dél-Dunántúl régióban. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen testvérvárosi hálózatok alakultak ki a Dél-Dunántúl régió települései körében. Az elemzés Baranya, Somogy és Tolna vármegye településeit és azok testvérvárosi hálózatát vizsgálja, összesen 656 települést. A kutatás a Központi Statisztikai Hivatal 2022. január 1-jei állandó népességi adatai és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) testvérvárosi és partnerségi adatbázisán alapul. A kutatás eredményeképpen feltárja a Dél-Dunántúl régió településeinek testvérvárosi hálózatát előbb a kontinensen kívül, majd pedig részletesen a kontinensen belül megkötött megállapodások alapján.

A Pécs–Villány turisztikai fejlesztési térség tematikus sétái – Elemzés és fejlesztési javaslatok

Anita Bozóky — 2024-12-20

A felmérés keretében elsősorban primer források (turisztikai vállalkozások webes tartalmai, vendégstatisztikai adatok) és saját tapasztalatok (szolgáltatókkal folytatott mélyinterjúk feldolgozása, helyi idegenvezetők véleményének felmérése, terepbejárás), felhasználásával, továbbá a vonatkozó szekunder források áttekintése révén a Pécs–Villány turisztikai térség tematikus sétaútvonalait gyűjtöttük össze és kategorizáltuk, illetve ezek sajátosságait elemeztük és értékeltük. A kutatás eredményeként áttekintő képet sikerült felvázolnunk az érintett desztinációban elérhető tematikus túrák adottságairól, kínálati jellemzőiről, valamint azokról a problémákról és hiányosságokról, amelyek az adott turisztikai termék piaci sikerének kiteljesedését akadályozzák. Végezetül utóbbiak negatív hatásainak enyhítésére, fejlesztési irányokat, javaslatokat fogalmaztunk meg.

A mecseki turizmus fejlődése: A Dömörkapu menedékház (1930–1941)

Patrik Zsolt Varga — 2024-12-20

A Dél-Dunántúl legnagyobb városában található Dömörkapu Menedékházat Pécs polgári szervezete, a Mecsek Egyesület építtette 1931-ben. Pécs az 1920-as évek végétől Magyarországon az elsők között kezdett tudatos turizmusfejlesztésbe. A város turisztikai infrastruktúrájának fejlesztésén túl meghatározták Pécs turisztikai kínálatát és megkezdték a települést és a Mecseket népszerűsítő marketingmunkát is. A város turizmusfejlesztéséhez kitűnően illeszkedtek a Mecsek Egyesület célkitűzései. Az 1891-ben megalakított szervezet tagjai kiépítették az aktív turizmus mecseki infrastruktúráját, túrákat szerveztek és népszerűsítették a Mecsek látnivalóit. Ezen munkálatok ékköve volt a Dömörkapu Menedékház, amelynek létrehozásával az Egyesület 40 éves jubileumát ünnepelte meg. A dömörkapui szálláshely maximálisan kielégítette a turisták igényeit. A díszes avatást követően a turistaszálló hosszú távú fejlődésnek indult, és folyamatos modernizáció révén tartott lépést a turisták megváltozott fogyasztói igényeivel. A létesítmény jelenleg Hotel Mediterrán néven üzemel.

Törökország turizmusstratégiái: Spirituális és kulturális tapasztalatépítés horgonyhatás révén

Arzan Dilek Bozkurt — 2024-12-20

Az alábbi esettanulmány a „lehorgonyzás” jelenségének a törökországi turizmusban való alkalmazásáról és a turisták lelki szükségleteire gyakorolt hatásáról szól. Faith Popcorn a lehorgonyzást úgy határozza meg, mint elmozdulást a múlt biztonságának újrafelfedezése és a hit elemeihez való visszatérés irányába. A kutatás célja, hogy felmérje a lehorgonyzás spirituális, wellness-, öko- és kulturális turizmusra gyakorolt hatását Törökországban. Különböző esetek ismertetése segítségével mutatjuk be, hogy a lehorgonyzó hatás miként elégíti ki a turisták lelki szükségleteit és fokozza a márka iránti elkötelezettséget. A feltárt eredményekből következtethetünk arra, hogy az örökség népszerűsítése és a márkahűség hogyan erősíthető a horgonyzási technika alkalmazásával.

Temetkezési turizmus a Dél-afrikai Köztársaság északi részén

Munei Nengovhela — 2024-12-20

A barátok és rokonok szülőföldre történő hazalátogatása (VFR) a dél-afrikai turizmus egyik jelentős ágazatát képviseli, beleértve az ország északi részét is, amely egyébként nem számít számottevő turisztikai célpontnak. A baráti és rokonlátogatások egyik célja a temetési szertartásokon való részvétel. A turisztikai szakirodalomban ezen utazási motiváció vizsgálatára ezidáig csak szűk körben került sor. Jelen tanulmány a Dél-afrikai Köztársaság északi részén zajló temetések turisztikai vonatkozásaira összpontosít. A temetési szertartások területi mintázatai azt mutatják, hogy számos helyi turisztikai szolgáltatás profitál abból, hogy a temetéseken részt vevő látogatóknak köszönhetően a szolgáltatásaik iránt kereslet megnövekedett. A statisztikai jelentésekben a temetésekre történő utazás a VFR kategóriától elkülönítve szerepel, ebből következően szükséges lenne azt a temetkezési turizmus kategóriájába sorolni. Ezen túl azzal érvelünk, hogy a temetkezési turizmus résztvevőinek körébe a rokonokon és barátokon kívül az egyéb látogatókat, azaz az érintett szűkebb közösségen kívül álló turistákat is be kellene vonni, akik számára a törzsi temetések rituáléja önálló turisztikai élményt jelenthet.

Vidék- és agroturisztikai fejlesztés Oroszországban: Eredmények és feladatok

Nataliia Andreeva — 2024-12-20

A falusi és agroturizmus viszonylag új jelenség Oroszországban. Az első, ilyen irányú kezdeményezésekre mintegy két évtizede került sor. A falusi turizmus hozzájárul az oroszországi vidéki életforma megőrzéséhez, a hagyományok és szokások újjáéledéséhez, a vidéki élet kulturális és társadalmi vonzerejének növeléséhez, valamint a vidéki lakosság jövedelmi szintjének emelkedéséhez további munkahelyek teremtésének és a vidéki infrastruktúra fejlesztésének köszönhetően. A koronavírus-járvány időszaka megmutatta, hogy emberléptékűsége, városon kívüli elhelyezkedése, az egészséges élelmiszerek hozzáférhetősége és egyéb sajátosságai miatt ez a fajta turizmus életképes. A helyi lakosság bevonása a vendégfogadásba erősíti a vidéki közösségeket és felkelti az érdeklődést a természet védelme és megóvása iránt. Írásunk a falusi és agroturizmus fejlesztésének első két évtizedével ismertet meg és reflektál azokra a szakpolitikai támogatásokra, valamint az elmúlt 5-6 évben megvalósult kormányzati és regionális politikákra, amelyek a vidéki vállalkozói tevékenység és a közösségi szerepvállalás ezen formájának felgyorsítását célozták. Megvizsgáljuk a falusi és agroturizmus fejlődését megalapozó intézményi hátteret is.