Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok

A magyarországi települési önkormányzatok idegenforgalmi adó kivetési gyakorlatának vizsgálata 1997 és 2024 között

2024-07-15T18:51:33+02:00

A tanulmány célja a magyarországi helyi önkormányzatok pénzügyi függetlenségének egyik utolsó elemét jelentő helyi adók típusai közé tartozó idegenforgalmi adó esetében a települések tevékenységének vizsgálata: milyen tényezők határozzák meg a települések adókivetési gyakorlatát (kivetik-e az adott adótípust, milyen adómértéket alkalmaznak), illetve hogyan reagáltak a koronavírus-járvány utáni helyzetre. A kutatás legfontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: Az 1990-es évek közepe óta jelentős, az átlagot meghaladó mértékben nőtt az idegenforgalmi adót kivető települések száma, és ez volt megfigyelhető a koronavírus járvány utáni időszakban is. Az adómértéket tekintve megállapítható, hogy a helyi iparűzési adó után az idegenforgalmi adó esetében volt a legmagasabb az adóterhelés mértéke, amely azzal indokolható, hogy ez a helyi adótípus sem a helyi lakosságot terhelte. Az adózással kapcsolatos gyakorlatot meghatározó tényező közül két dolgot lehet kiemelni, a települések lakosságszámát és a turizmus szempontjából történő besorolását.

A székelyföldi turizmusipar professzionalizációs lehetőségei. komparatív elemzés: Székelyföld, Dél-Tirol és Balaton

2024-07-15T19:04:49+02:00

Jelen tanulmányban a turizmusipar új professzionalizációs modellje kerül bemutatásra. A modell a klasszikusnak számító turizmus-ökoszisztéma modellekben gyökerezik, azonban turizmusiparági szereplők mellett olyan kötőszőveti elemek, artefaktumok lettek beemelve, amelyek mozgatni tudják a piac változásának az irányát, és ezáltal meghatározzák a piac professzionalizációs lehetőségeit.

Flambírozó versenyek bemutatása olasz és magyar jó gyakorlatokon keresztül

2024-07-15T19:14:55+02:00

Az esettanulmány, a borgasztronómia egyik leglátványosabb kulináris szegmensét, a flambírozás művészetét, továbbá annak teljes folyamatát - az alapanyagok kiválasztásától a végső ízélményig - mutatja be konkrét hazai és külföldi példákon keresztül. A tanulmány a flambírozást, mint gasztrokulturális örökséget, hagyományőrző, újrateremtő céllal tárja az olvasó elé. Régi-új trendként jeleníti meg a flambírozás gasztronómiai vonatkozásait tudományos és konyhatechnológiai megközelítéssel. A gasztroturizmusban fontos szerepet kap az élményfokozás, hiszen a vendégek innovatív elemekre vágynak, ami organoleptikus vonalon mind a vizuális, mind az ízélmények tekintetében fontos. A tanulmány további célja, az interneten olvasható flambírozással kapcsolatos információk kritikai megközelítése, a flambírozás fogalmának értelmezése, továbbá pontosítása gasztronómiai, valamint érzékszervi tekintetben. A tanulmány nem tér ki konkrét műkritikai elemzésre, általánosságban kívánja a flambírozás fogalmát, konyhatechnikai hátterét ismertetni a tudományos szakirodalmak alátámasztásával, melyek vitatják a flambírozás során bekövetkező ízváltozásokat.

A budai hegyvidéki és székelyföldi barlangok fizikai teherbíró képességének vizsgálata a turizmus fenntarthatósága szempontjából

2024-07-15T19:22:09+02:00

A mindennapi élet elől való menekülés vágya, a természet szépségének varázsa és a föld alatti világok felfedezése, amelyek gyakran a fejlett területeken belül is elérhetőek, egyre inkább a barlangok iránti turisztikai keresletet mozgatják. A barlanglátogatás, akár turista, akár szakmai szempontból, a legtöbb turista számára egy természeti csoda felfedezését jelenti, amely izgalmas és felejthetetlen kalandot jelent. Az ökoturizmus szempontjából a teljes értékű turisztikai élmény biztosításán túl a barlangrendszer integritásának megőrzése a legfontosabb, mivel a fenntarthatóság és a megőrzés egyaránt kulcsfontosságú. E tekintetben a tanulmány célja a barlangok fizikai teherbíró képességének vizsgálata volt négy, különböző földrajzi elhelyezkedésű, jelentős turisztikai potenciállal rendelkező helyszínen. Terepi kutatással minden barlang esetében meghatároztuk a látogatócsoportok ajánlott maximális létszámát, figyelembe véve a turisztikai tevékenységekhez használható terület nagyságát és a látogatók közötti megfelelő fizikai távolságot. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a túrák során a szűk szakaszokon ne legyen túlzsúfoltság, és segítheti a barlang és képződményeinek megőrzését. Az így kapott kutatási eredményeket összevetettük a jelenlegi látogatói adatokkal. Ez az összehasonlítás rámutatott arra, hogy a jelenlegi turisztikai tevékenységek során mi az optimális látogatószám, hogyan hat a turizmus a barlang megőrzésére, és hozzájárul-e a degradációhoz, ami a látogatószám csökkentését teszi szükségessé.

Az innovációs folyamat és az innovációhoz szükséges releváns készségek feltérképezése a legkevésbé fejlett konfliktus utáni országok turizmusában

2024-07-15T19:46:32+02:00

Mivel egyre több ország fordul a turizmus szektor felé a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés érdekében, a kapcsolódó cégeknek a fogyasztói és piaci igényeknek megfelelő innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal kell javítaniuk versenyképességüket. Az ügyfelekkel való interakció révén a munkavállalók innovatív ötleteket szerezhetnek, ami megköveteli, hogy a munkavállalók fejlesszék a vonatkozó készségeket és megértsék az innovációban rejlő lehetőségeket. Jelen tanulmány a 6×3-as Innovációs Folyamat Keretrendszerét dolgozza ki, figyelembe véve a legkevésbé fejlett, konfliktus utáni országokban a turizmusban történő innováció sajátos kontextuális tényezőit, miközben első sorban az innováció ösztönzését hangsúlyozza. Az eredmények előmozdítják a turizmus fejlesztésére, a turizmus konfliktus utáni helyzetekben rejlő lehetőségeire, valamint általában a turizmusban, különösen az innovációs folyamatban megvalósuló innovációra vonatkozó már meglévő kutatásokat. A kidolgozott keretrendszer az innováció szempontjából releváns készségeket (innovációs készségek) is hozzárendeli az egyes folyamatfázisok szakaszaihoz, lehetővé téve, hogy a kidolgozott keretrendszer egy átláthatóbb képet nyújtson az innovációs folyamatról a turisztikai vállalkozások számára. Ennélfogva a kidolgozott keretrendszer gyakorlati értékelési és tervezési eszközt jelent az alkalmazottak innovatív magatartásának javításához, valamint az innovációs készségek fejlesztésének átfogó tervének kidolgozásához az olyan idegenforgalmi cégek körében, amelyek célja az innovatív magatartásuk javítása.

Navigáció virtuális világokban: a videójáték-térképek utazásösztönző hatása

2024-07-15T19:54:03+02:00

2020 elején a globális turizmus komoly kihívásokkal szembesült, ami új marketingstratégiák kidolgozását tette szükségessé. Következésképpen felmerült az igény az innovatív megközelítések kidolgozására a turizmus népszerűsítésében. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon a turisztikai szektor bővüléséhez, különös tekintettel a térképes videójátékok felhasználása révén. A kutatás e szakmai hiátusra alapozva a videójáték-térképek különböző utazási célpontok tényleges felfedezésére gyakorolt hatásait vizsgálja. A témában való mélyebb elmélyülés érdekében kvalitatív módszert alkalmaztunk, amely különböző országokban és játékplatformokon készített 15 interjú elemzésén alapul. Az eredmények azt mutatják, hogy a játékosok látogatási szándékát olyan tényezők befolyásolják, mint a szabadság foka, az érzelmi elkötelezettség, a történelmi kontextus és a kulturális reprezentáció a videojáték-térképek virtuális világában, amelyeknek közös vonása, hogy azokat egyértelműen történelmi vonatkozások dominálják. Fontos tehát, hogy a turisztikai marketingtartalom létrehozásakor a történelmi helyekre és a videojáték-térképeken ábrázolt különböző kultúrákra koncentráljunk.