Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok

A modern sportturisztikai fogyasztási trendek a Spartan Race példáján

2024-01-10T17:56:25+01:00

A turizmus fejlesztésének egyik sarokpontja a 21. században az élményfaktor növelése, amelynek célja a modern fogyasztói igények kiszolgálása. A sportturizmus területén a Spartan Race vált napjaink egyik piacvezető termékévé, amely alkalmanként 8–10 ezer fős részvevőt vonz. A kutatás célja ebből adódóan a termékre irányuló több ezer résztvevő fogyasztói szokásainak komplex vizsgálata, ehhez kidolgozásra került egy kérdőív, amely az általános sportfogyasztási szokásoktól a turisztikai fogyasztásig komplexen vizsgálja a részvevők jellemzőit. A vizsgálat során 2023 tavaszáig felmérésre került a Spartan Race résztvevői mintegy 5%-ának fogyasztási szokásai. A felmérés eredményei rámutattak, hogy a Spartan Race-versenyzők rendkívül atipikus keresleti szegmensként azonosíthatók a részvételi motivációtól, az utazási szokásokon át egészen a szolgáltatások igénybevételéig. Turisztikai szempontból nézve pedig a verseny élményfaktora akkora vonzerőként azonosítható a piacon, hogy a fogyasztók alkalmanként hajlandóak egy-egy verseny miatt több száz kilométert is utazni évente több alkalommal.

Utazom, tehát posztolok – Magyar utazók az Instagramon

2024-01-10T18:21:46+01:00

Az online tartalommegosztás mára mindennapos a turizmusban, sőt már a desztináció-választás során is egyre meghatározóbb az influencer marketing hatása, amelynek fontos szereplői az influencerek, azaz a tartalomgyártók.

A jelenség nemzetközi szinten óriási méreteket ölt az Instagramon is, nem ritkák a több tízezres, sőt, akár a több százezres követőtáborral rendelkező „utazó oldalak”, amelynek nyomán az „utazó-influencer” tevékenységnek külön eszközrendszere azonosítható. Az „Instagram-jelenség” emblematikus jegyei, hatása sokak által vitatott, a tartalomgyártás pozitív befolyása mellett a tanulmányok a negatívumokra is felhívják a figyelmet.

Jelen tanulmány a magyar (Instagram oldallal rendelkező) utazó tartalomgyártók vizsgálatára vállalkozott egy online kérdőíves felmérés keretein belül. A vizsgálatban a minimum ezer követővel rendelkező, utazást fókuszba helyező oldalak vettek részt. Az eredmények jól árnyalják a hazai utazó tartalomgyártók tevékenységét, akik a közösségi médiafelületeket – jelen vizsgálatban fókuszáltan az Instagramot – az élménymegosztás hatékony eszközeként használják, akár hivatásszerűen is.

A hozzáférhető turizmus – kitekintő Baranya vármegye turisztikai kínálatának elérhetőségére

2024-01-10T18:31:13+01:00

Jelen tanulmány az akadálymentes turizmus koncepciójának szempontjából mutatja be a turizmus fejlesztési lehetőségeit, azokat a kulcsfontosságú elemeket megvizsgálva, melyek a hozzáférhető turizmus jövőjét alakítják Baranya vármegye példáján keresztül. A szerzők célja a további hazai kutatások ösztönzése, és fejlesztési irány mutatása a hazai hozzáférhető turizmus területén.

Az akadálymentesítés olyan interdiszciplináris tudomány, mely nemcsak kutatási területként, de ipari-szolgáltatói gyakorlatként egyaránt fejlődik. A hozzáférhető turizmus olyan turisztikai termékeket, szolgáltatásokat és környezetet biztosít, amelyek a teljes népességet kielégítik, azokat is, akik bármilyen nehézséggel, fogyatékossággal élnek. A hozzáférhetőség azonban nem csak fizikai akadálymentesítést jelent, hanem egy széleskörű társadalmi igényt is az esélyegyenlőség érdekében, valamint potenciális gazdasági tényezőt, mivel a hozzáférhető turizmus célcsoportjai a szezonon kívüli időszak egyik legnagyobb használói.

A kastélyok hasznosításának különböző aspektusai Fejér vármegyében

2024-01-10T18:44:25+01:00

A kulturális és az örökségturizmus meghatározó a turisztikai piacon, melyben a turista motivációját az új kultúrák megismerése, a történelmi gyökerek felfedezése jelenti. A kulturális attrakciók meghatározóak a turisztikai imázs alakításában is, de ehhez kapcsolódóan kiemelt szerepe van az élményszerzésnek és a storytellingnek, ugyanakkor a fenntarthatóság is kiemelt szerepet kap. Az örökségturizmushoz kapcsolódó építmények felújítása presztízsértékű, javítja a településképet, azonban a természeti és kulturális értékek védelmét előtérbe kell helyezni a modernizáció során.

Tanulmányunkban az örökségturizmushoz kapcsolódó kastélyok hasznosítását vizsgáltuk Fejér vármegyei példák alapján, feltárva azok különböző célú hasznosítását a 21. században.

A falugondnoki szolgálat, mint népességmegtartó tényező

2024-01-10T18:58:15+01:00

Városlakóként, vagy egyszerűen nagyobb lélekszámú településen élőként ritkán kell a mindennapi szükségleteinkhez nélkülözhetetlen javakat nélkülöznünk. Természetesnek tartjuk, hogy elérhető az élelmiszerboltok széles választéka, helyben megtalálható a gyógyszertár, az orvos, az orvosi rendelők. Kulturális és szabadidős létesítmények gazdag kínálata, a gyermekek számára óvoda és iskola áll rendelkezésre. Ugyanakkor ezek az alapvető társadalmi funkciók gyakran elérhetetlenek a kis falvakban élők számára. Ez különösen nagy problémát jelent az elöregedő, szociális problémákkal küzdő kisközösségekben, ahol a személygépkocsi hiánya és a rossz tömegközlekedési kapcsolat szinte lehetetlenné teszi a teljes életet. Számukra a falugondnok lehet az egyetlen módja az elszigeteltség csökkentésének.

A Ruhr-vidék transzformációja: Ipari örökség és társadalom

2024-01-10T19:12:39+01:00

A Ruhr-vidéken az 1980-as évek végétől egyre jellemzőbbek azok a felhagyott ipari területek és objektumok, melyek funkcióváltása a RUHR.2010 cím elnyerését és ezzel együtt egy, az ipari örökségre támaszkodó turisztikai régióvá válását eredményezték. A hcc.ruhr projekt célja, hogy feltérképezze, tárolja és transzparenssé tegye az ipari kultúra tárgyainak megőrzési technikáival és etikájával kapcsolatos ismereteket és módszereket. A transzferfolyamatok központjaként kíván megoldásokat keresni és kínálni az ipari műemlékek megőrzésével kapcsolatban felmerülő összetett kulturális és technológiai kérdésekre. A projekt keretén belül 2021-ben egy online felmérés készült azt vizsgálva, hogy a társadalom részéről milyen kérdések merülnek fel az ipari örökség kapcsán.

Nem csak egy hely… A kultúra helyi központja, a Vigadó – kisújszállási esettanulmány

2024-01-10T19:21:39+01:00

Magyarország – viszonylag kis területe ellenére – évtizedek óta igen jelentős térségi fejlettségi különbségekkel küzd. Nehéz helyzetben vannak a külső és belső perifériák, s megállapítható, hogy a – folyamatosan csökkenő – külső anyagi erőforrások bevonása, helyi felhasználása sem generált érdemi fejlődést az elmúlt években. Egyre inkább be kellene látni, hogy a fejlődést a helyi, endogén erőforrások kiaknázására érdemes alapozni, amiben meghatározó szerepet kell, hogy játsszon a (tág értelemben is vett) kultúra. Tanulmányunkban egy belső periférikus térség, a tradicionális Nagykunság „kulturális fővárosát”, Kisújszállást vizsgáltuk, azon belül is a település emblematikus épületét, a megújított, multifunkcionális Vigadót, annak a lokális kultúrában játszott szerepét. Megállapíthattuk, hogy a 2015-ös újranyitás óta eltelt nyolc évben – a külső és váratlan nehézségek ellenére – a Vigadó a városban kimagasló szerepet tölt be a kultúra szervezésében és közvetítésében. Mindezeken túl kijelenthető, hogy az épület, illetve az azóta márkává nemesedett Vigadó nemcsak a kultúrában tölt be kiemelkedő szerepet, hanem a városfejlesztési szakirodalom alapján a jövőben ez lehet a város (amely kiemelkedő fejlődési irányt lát a kultúrában) egyik rezilienciapontja is.