Tudásmenedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm <p>Társadalom-és művelődéstudományi periodika</p> <p> </p> PTE BTK HFMI hu-HU Tudásmenedzsment 1586-0698 Szerkesztői előszó https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8010 <p>.</p> Katalin Varga Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 4 4 10.15170/TM.2024.25.2.1 A SAP bevezetési projektmenedzsment és a tudásmenedzsment rendszer elemeinek összefüggései https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8011 <p>Ma már nem kétséges, hogy a vállalatirányítási rendszerek alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy egy szervezet hatékonyan és integráltan tudjon működni egy globalizált környezetben. Éppen ezért ezeknek a rendszereknek a használata ma már nem kérdésként merül fel a szervezetek életében, hanem konkrét igényként.</p> <p>Az egyik legnépszerűbb ilyen rendszer a SAP, amelynek a világon 2024-ben több, mint 280 millió felhő felhasználói előfizetője volt (SAP 2024). Egy ilyen komplex rendszer bevezetésének főszereplői a projektmenedzserek, akiknek nagy szerepük van abban, hogy egy SAP integrált elindulása és működése sikeres legyen egy vállalatnál. Ennek a bevezetési folyamatnak igen sok kötődése van a tudásmenedzsmenthez. Jelen tanulmány e két terület kapcsolódási pontjait vizsgálja meg, és azt elemzi, hogy egy sikeres SAP rendszer bevezetése során, milyen tudásmenedzsment elemeket lehet azonosítani, és milyen szerepük lehet a projekt során. Az szerzők ennek tisztázása érdekében egyrészt irodalmi kutatásokra támaszkodva, másrészt Magyarországon dolgozó SAP projektmenedzserekkel készült interjúk alapján arra a következtésre jutottak, hogy a tudásmenedzsment rendszer elemei nélkül egy projekt megvalósulása nem lehet sikeres. Másrészt a SAP olyan értékes tudásanyagot képvisel a szervezeteken belül, amely mindenképpen erősíti a vállalat és a benne dolgozó humán erőforrás piaci értékét.</p> Krisztina Inczédy Tímea Juhász Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 6 17 10.15170/TM.2024.25.2.2 A laboratóriumtól a civil társadalomig https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8012 <p>Bár egységes, elfogadott meghatározás híján az adatműveltségnek számtalan válfaja és elnevezése van, az adatok fontossága okán egyre többen foglalkoznak jellemzőivel. Felhasználása a kutatásban és az oktatásban sokrétű és ma már számos, részben kritikai típusa is van, de hagyományos megközelítései is jelen vannak. Az adatok létrehozása és felhasználása feltételezi, hogy ismerjük forrásaikat és azokat értékelni és elemezni is tudjuk. Az adatok számos válfaja és azok felhasználása ma már része életünknek. Ebben az írásban azonban főként a tudományos kutatást, az oktatást, és az állampolgárok igényeit szolgáló adatok kapnak figyelmet. Ezekkel az adatokkal szemben általános követelmény, hogy mindig etikus módon használjunk minden adatállományt, még akkor is, ha tudjuk, hogy az adatműveltségnek nincs egységes, elfogadott meghatározása. Mindezt figyelembe véve egyre többen elfogadják, hogy az adatok fontosak és értékesek, ami azt is eredményezi, hogy többet kell foglalkoznunk azzal, amelyet összefoglaló jelleggel adatműveltségnek nevezünk, viszont viszonylag kevés esetben szerepel a hazai szakirodalomban, ezért a következőkben főként idegen nyelvű forrásokra támaszkodunk.</p> Tibor Koltay Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 18 26 10.15170/TM.2024.25.2.3 Milyen iskoláról álmodnak a diákok és a tanárok? https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8015 <p>Az ideális iskola minden diák és tanár számára mást jelent, ezért fontos foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy hogyan is képzelik el ezt az intézményt. Egy álom iskola sokféle képpen értelmezhető és képzelhető el, jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a felső tagozatos pécsi diákok, valamint a tanárok elképzelése szerint milyen volna egy ideális iskola mind tárgyi és személyi, mind pedig az abban folyó munkával kapcsolatban.&nbsp; Egy későbbi változáshoz elengedhetetlen tisztában lenni azzal, hogy milyen változásokat látnának célravezetőnek azok, akik ténylegesen részesei az iskolai életnek. Több szempont alapján felmérem, hogy az iskola épületét, a benne oktató tanárokat milyennek képzelik el, miként vélekednek a tantárgyakról, a tanítási napok hosszáról, az osztálylétszámokról, valamint elemzem az egyebekben kiemelt elképzeléseket mindkét vizsgált populáció esetében. Továbbá összehasonlítom, hogy a diákok és a tanárok meglátásai miben egyeznek és térnek el egymástól.&nbsp; Eredményeim nem mutatnak jelentős különbséget a jelenlegi és az idealizált iskola között sem a diákok, sem a tanárok véleményeiben. Minden területen szükségesnek tartanának változtatásokat, azonban ezek nem kiugróak és egyértelműen megvalósíthatóak volnának.<br>Az idealizált és a jelenlegi iskolák közötti különbségek áthidalásához érdemes lenne további iskolák diákjait és tanárait megkérdezni az elképzeléseikről, továbbá a jelenlegi oktatási rendszernek is megvizsgálnia ezeket a meglátásokat, hiszen láthatóvá válik, hogy minimális változásokat szeretnének elérni a diákok és a tanárok is, továbbá ezek az elképzelések hozzájárulhatnak egy elégedettebb tanár társadalomhoz, valamint a diákok jobb teljesítményéhez.</p> Anikó Szekér-Mihon Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 28 45 10.15170/TM.2024.25.2.4 Az állampolgári nevelés és a társadalmi innováció kapcsolata https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8016 <p>Jelen tanulmány a neveléstudományi doktori kutatás során kidolgozott „nem formális állampolgárságra nevelési modell” fogalmi keretének elméleti hátterét ismerteti. Szekunder kutatás, ami a releváns szakirodalom összegyűjtését és elemző szintetizálását végezte el, és amely a Kozma féle társadalmi innováció felfogásra épül. A társadalmi innováció, a civil kezdeményezés és az állampolgárságra nevelés kapcsolódási területeit tárja fel, melyben jelen van a tudatosan megélt állampolgárság és annak közösségi tanulás útján történő fejlesztése. Ez utóbbira úgy tekintünk, mint a társadalmi innováció céljára és egyben eszközére: az aktív, demokratikus állampolgár kompetenciái hasznosulnak a közösségi problémamegoldás során. &nbsp;A társadalmi innováció kezdő lépése emiatt lehet már az is, ha az állampolgárságra nevelés, mint igény megjelenik a közösségben. A kutatás szerint a formális, informális és nem formális állampolgárságra nevelés közül ez utóbbi alkalmas a leginkább arra, hogy az állampolgári kompetenciát fejlessze és az állampolgári identitást erősítse. Az állampolgárságra nevelésben lehet cél ez a közösségi tudat, az ismeretanyag elsajátítása, valamint ennek a tudásnak az alkalmazása egyéni vagy közösségi érdekből. A cél ilyen meghatározása leginkább arra jó, hogy kiderüljön, hol tart a társadalmi megújulás folyamata. A kutatás olyan modellt kívánt az állampolgárságra neveléssel foglalkozó szakemberek számára nyújtani, amely egyszerűen adaptálható és képes a szükségletre adott válaszként hatékonyan támogatni az aktív állampolgárság kibontakozását, és ezen keresztül a társadalmi innovációt.</p> Eszter Anna Nyúl Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 46 61 10.15170/TM.2024.25.2.5 "A gyerekek művelődésével törődni kell" https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8018 <p>A gyermekkortörténeti kutatások a gyermekség múltjának feltárására törekednek, a gyermek életét és körülményeit emelik tudományos kutatás tárgyává. A gyermekkor megismerésének procedúrájában lényeges szerepet tölt be a nevelési-oktatási intézmények vizsgálata (Szabolcs, 2011), melyek a gyermekkultúra közvetítő rendszerének is szerves részei (Bús, 2013).</p> <p>A tanulmány célja, hogy bővítse az ún. szocialista időszak gyermekkoráról szóló tudást, közelebbről a Magyarországon az 1970-es évtized első felében az alsófokú oktatásban részt vevő gyermekek életéről, kultúrájáról való gondolkodást, „A Tanító” című pedagógiai folyóirat 1970-1975 közötti lapszámainak vizsgálata alapján. A kutatás arra keres választ, hogy léteztek-e az iskola által kiemelten kezelt kulturális és nevelési területek, mely szféra élvezett prioritást és milyen pedagógiai célokkal, jellemzőkkel. A témafelvetés újszerű, kevés információ áll rendelkezésre a felvetett problémáról a megadott korszakra vonatkozóan.</p> <p>A vizsgálat primer („A Tanító” folyóirat) és szekunder forrásokra épül, metodológiai szempontból kvalitatív szemléletű, deduktív megközelítésű, feltáró és magyarázó jellegű, a dokumentumelemzés módszerével él. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált periódusban az iskola által kiemelten kezelt területet jelentett a gyermekek olvasóvá nevelése és művészeti nevelése, megvalósításuk több síkon, a gyermekkultúra közvetítő rendszerén keresztül, új módszerek és felvetések bevonásával történt. Az „olvasó ifjúság” nem csupán pedagógiai, de társadalmi célkitűzésként manifesztálódott. Sokszínűen valósult meg a gyermekek művészi ízlésformálása, felismerték személyiséget építő hatását és a környező világ megértésében játszott szerepét.</p> <p>A tanulmány szélesíti a szocialista időszak gyermekkortörténetének értelmezési kereteit, új tanulságokkal szolgál és megismertet korabeli oktatási módszerekkel, melyek továbbgondolhatóak a jelenben.</p> Claudia Farkas, K. Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 62 72 10.15170/TM.2024.25.2.6 Cserkészek, leventék, kisdobosok és úttörők https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8019 <p>Publikációm témája az iskolán kívüli, szervezett ifjúságnevelés, amely egy rövid összegzés a nagyrészt a jobboldali, konzervatív Horthy-korszakban működő Magyar Cserkészszövetségről és a helyére lépő Magyar Cserkészmozgalomról, a szintén ekkor aktivizált Leventemozgalomról, továbbá a szélsőbaloldali, kommunista diktatúra, a Rákosi-korszak idején, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő restaurációval az azt felváltó, majd fokozatosan „puha diktatúrává” váló államszocialista rendszerben, a Kádár-korszakban tevékenykedő Magyar Úttörők Szövetségéről.</p> <p>Több kérdés is foglalkoztatott: Mikor, milyen minta és cél alapján jöttek létre a szervezetek? Volt köztük speciálisan hazai vonatkozású? Megközelítőleg hány taggal rendelkeztek? Voltak hasonlóságaik? Milyen volt a mozgalmak egyenruhája? Kötelező volt mindenkinek (fiúknak és lányoknak is) a belépés? Hogyan élték meg a közösséghez való tartozást a tagok? Mindhárom szervezet esetében volt ráhatása az iskoláknak a működésükre? Milyen időközönként és milyen jellegű közös foglalkozásokat tartottak? Csak az iskolai élethez kötődő, vagy hétvégi, szabadtéri programjaik is voltak? Részt vettek a mozgalomban a szülők is, vagy csak és kizárólag gyerekszervezetekről beszélhetünk? Jelen volt az államhatalom politikai ideológiája a mozgalmak életében? Hogyan és milyen formában szólt bele a mindenkori hatalmi elit a különböző ifjúsági szervezetek működésébe? Milyen elvárásokat támasztottak feléjük? Jelen volt a militarizmus, a világháborúra való felkészülés a szervezetek mindennapi életében? Mi lett a sorsa a különböző mozgalmaknak?</p> Richárd Bércesi Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 73 99 10.15170/TM.2024.25.2.7 Konfliktuskezelési stratégiák a felsőoktatásban lévő hallgatók körében https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8020 <p>Hunyady és mtsai (2006) szerint a felnőtt emberek mai napig hordoznak olyan sérelmeket, amelyeket az iskolában szereztek, ezen sérelmek forrásai többségében a pedagógusoktól származnak. (Hunyady, 2006). Vizsgálatom fő célja, hogy feltárja, a magyarországi<br>felsőoktatásban résztvevő hallgatók milyen konfliktuskezelési stratégiákat alkalmaznak, és a hallgatók szemszögéből bemutassa, hogy milyen konfliktusok jelennek meg a hallgató és az oktató között. Kitérek még a megélt konfliktusok következményeinek felmérésére és konfliktusmentes kapcsolat okainak feltérképezésére. Az adatok felvételéhez kvantitatív és kvalitatív módszert egyaránt alkalmaztam, az adatok gyűjtése online kérdőívvel történt. Az eredmények alapján a hallgatók körében a leggyakoribb az elkerülő konfliktuskezelési stratégia. A legtöbb konfliktust kiváltó ok az oktató hozzáállásához kapcsolódik, azonban ez nem járt hosszútávú következményekkel. A hallgatók nagyobb empátiát és együttműködést várnak az oktatóktól, és úgy vélik a konfliktusmentes iskolai kapcsolat alapja a kompromisszumra való hajlandóság. A kezeletlen konfliktusok vagy a nem megfelelő konfliktuskezelési stratégia alkalmazása hosszútávú érzelmi károkat okozhatnak a diákokban és az oktatókban egyaránt. A kutatás eredményei két gyakorlati területen alkalmazhatóak. Egyrészt segíti a felsőoktatási rendszerben dolgozó mentálhigiénés,<br>pszichológus szakembereket, és az oktatókat, hogy célzott segítséget nyújthassanak a diákoknak a konfliktushelyzeteik kezelésében. Másrészt támogatja a hallgatókat, a konfliktushelyzetben megjelenő egyéni felelősségvállalás szemléletének kialakításában és a<br>konfliktuskezelési stratégiákból fakadó nehézségek tudatos átgondolásában.</p> Nóra Péntek Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 100 116 10.15170/TM.2024.25.2.8 Értékválasztások a Pécsi Tudományegyetem hallgatói körében https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8021 <p>Jelen tanulmány a Pécsi Tudományegyetem hallgatói körében vizsgálja a jellemző értékválasztásokat. A Ronald Inglehart és Christian Welzel nevéhez köthető értékelmélethez fordul koncepcionális háttérként. Az írás első része általánosságban tárgyalja az értékkutatás főbb irányzatait azzal a céllal, hogy az alkalmazott teória sajátosságai így jobban kidomborodjanak. Ezt követően a hazai értékkutatás több mint félévszázados történetét foglalja össze tömören a tanulmány, megemlítve a legfontosabb szerzőket és eredményeiket. E második fejezet törekvése rámutatni arra, hogy az évtizedek folyamán tulajdonképpen alig változtak a magyar társadalom értéktudatával kapcsolatos megállapítások. Végezetül az írás bemutatja saját felmérésünket, annak változóit, az elméleti kerethez kapcsolódó dimenziókat, valamint az eredmények pusztán leírói jellegű statisztikáját, továbbá összeveti azokat a hazai értékkutatás tendenciózus megállapításaival.</p> Zoltán Grünhut Ákos Bodor Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 117 137 10.15170/TM.2024.25.2.9 Kiállításbeli digitális alkalmazások kiértékelése https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8023 <p>A digitális alkalmazások a tudásközvetítés korszerű, a modern pedagógia elveire (learning by doing, több modalitásos tanulás, társas, aktív tevékenység) építő és a fiatal közönség számára vonzó lehetőségeket nyújtanak a múzeumok, kiállítások számára is. A vizionált célok a részletes vagy téveszméket megcáfoló tudás megszerzésétől a téma iránti érdeklődés felkeltésén át a kiállítás látogatás kellemes, örömteli és vonzó élménnyé tételéig terjedhetnek. E célok megvalósulását – a digitális alkalmazások „hasznát” – tudományos igényű látogatói kutatásokkal kell bizonyítani, mely visszajelzést nyújthat a digitális alkalmazások tényleges használatáról mind a múzeumi szakemberek, mind az azokat megtervező, előállító kreatív szakemberek számára. Erre egyelőre kevés példát találni, amivel szorosan összefügg a kutatási módszertan, a mérőeszközök hiányossága. Milyen módszerek jönnek szóba? A sokféle tartalom és szituáció mellett lehet-e egyáltalán általános keretet adni tudományos igényű hatásvizsgálatoknak? Mi egy pilot kutatás keretében körvonalaztuk a múzeumi digitális eszközhasználat mérésének a mérőműszereit és módszereit, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egy Kutatás-Fejlesztés-Innováció projekt alapú, fél éves kurzusának a keretében, szakmai terepként a Magyar Zene Háza állandó kiállításában. A mintavétel ugyan nem tette lehető a digitális eszközök használatára vonatkozó szignifikáns eredmények kimutatását, de néhány meglepő megfigyelést szolgáltattak. A munkánk fő eredménye az az alkalmazott saját módszertan, ami véleményünk szerint több hasonló célú kutatáshoz alapul szolgálhat.</p> Zsófia Ruttkay Judit Bényei Ágnes Erzsébet Mácsai Anett Kőhalmi Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 139 153 10.15170/TM.2024.25.2.10 A jogszabályi és intézményrendszeri változások hatása Nagykanizsa közművelődésére a rendszerváltástól napjainkig https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8024 <p>A közművelődési intézmények, mint a nonformális tanulás színterei számos kulturálódási lehetőséget kínálnak a különböző generációk számára. Ezen a kulturális területen is számos változás történt az évtizedek során. A rendszerváltást követően a közművelődésben dolgozók többsége várta, hogy a kulturális szektor ezen szegmense is átstrukturálásra kerül majd, mind törvényi szabályozás, mind intézményrendszer tekintetében, hiszen a szférára ekkor még az 1976. évi V. törvény vonatkozott. Több, mint 20 év várakozás után született csak meg az új, az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. Ezt követően ismét 20 évet kellett várnia a szakmában dolgozóknak ahhoz, hogy 2017-ben történjen egy újabb jelentős törvénymódosítás, s most 2024-ben van kialakulóban az új kulturális törvény, amely előreláthatólag 2025. január 1-jén lép hatályba. A tanulmány kísérletet tesz a közművelődés jogszabályi és intézményrendszeri változásainak áttekintésére a rendszerváltástól napjainkig és vizsgálja ezen változások hatásait a Nagykanizsai közművelődési életre vonatkozóan. Mélyrehatóan a város legnagyobb és legmeghatározóbb közművelődési intézményét, a Kanizsai Kulturális Központot és annak főbb történeti fordulópontjait elemzi. Röviden betekintést nyújt a közművelődés jelenlegi helyzetébe, taglalja a főbb problémákat és részletesen ismerteti nagykanizsai kulturális közösségre vonatkozóan a Nemzeti Művelődési Intézet tevékenységét is.</p> Alexandra Kománovics Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 154 174 10.15170/TM.2024.25.2.11 Az "ötágú síp" fél sípja https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8025 <p>Tanulmányomban az anyanyelvi irodalmi műveltség szerepét vizsgálom a horvátországi magyarság azonosságtudatának megőrzésében. Ennek során először a mai Horvátország területének magyar irodalmi hagyományait tekintem át, majd a magyar anyanyelv és a magyar identitás közötti kapcsolatot vizsgálom statisztikai adatokra támaszkodva a drávaszögi magyarság vonatkozásában. Feltételezésem szerint a magyar anyanyelvű irodalmi művelődés lehetőségei alapvető hatást gyakorolnak a magyarságtudat megőrzésére, ezért áttekintem a horvátországi magyarság fontosabb irodalmi-kulturális intézményeit, melyek kulcsfontosságú jelentőséggel bírnak az anyanyelvi szocializáció szempontjából. Végül az irodalom és a közösség kapcsolatának új lehetőségeit igyekszem körvonalazni a digitalizáció korában, amellett érvelve, hogy a globális kommunikáció új médiumai eltörlik a helyi illetve regionális identitások megélésének fizikai korlátait.</p> Ákos Németh Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 175 190 10.15170/TM.2024.25.2.12 Pincehelyi pille https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8026 <p>A Pincehelyre és a környező településekre jellemző pille-viselet több szempontból figyelemreméltó. A pille története jól illusztrálja a hagyományos paraszti viseletelemek folyamatos változását és fejlődését, mivel a pille a korábbi viseletelemek tovább fejlődéseként csak a 20. század első évtizedeiben alakult ki abban a formában, ahogyan ma is ismerjük. Ez az organikus fejlődés azonban az 1950-es években megtörik, amikor az egyes közösségek elhagyják hagyományos viseletelemeiket, és a pille, más hagyományos ruhaviseletekhez hasonlóan, kikopik a mindennapi használatból. Ezt követően megindul egy új folyamat, a beöltözés, amely bár az eredeti funkcióktól eltérően, de mégis biztosítja, hogy ez a különleges viselet ne tűnjön el teljesen, és megmaradjon a következő generációk számára.</p> <p>Kutatásunk során helytörténeti és néprajzi forrásokat használtunk, valamint interjút készítettünk a Pincehelyért Egyesület vezetőivel is. Az Egyesület munkájának fontos eredménye, hogy a pille-viselet napjainkra jelentős kulturális szimbólummá válik, amely összeköti a közösséget hagyományaikkal, és helyi és nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap.</p> Iván Zádori Zsolt Nemeskéri József Kriston-Vízi Tamás Kis-Pongrácz Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 191 207 10.15170/TM.2024.25.2.13 Recenzió Koller Inez Zsófia (szerk.): „Játsszunk komolyan! Módszertani tanulmányok a társadalmi érzékenyítés területén” című tanulmánykötetéről https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8029 <p>.</p> Bálint Borbándi Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 209 211 10.15170/TM.2024.25.2.14 Recenzió Máté Gábor: Szétszórt elmék / a figyelemhiány-zavar új gyógymódja című kötetéről https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/8030 <p>.</p> Éva Löwe Copyright (c) 2024 Tudásmenedzsment 2024-12-31 2024-12-31 25 2. 212 218