Tudásmenedzsment

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HALLGATÓINAK EURÓPA-KÉPE

2024-06-01T09:25:02+02:00

A tanulmány két kérdőíves felmérés eredményei tükrében képet ad a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hallgatóinak Európa-percepcióiról. Az írás először szakirodalmi áttekintés formájában betekintést nyújt a magyar fiatalok Európáról alkotott jellemző felfogásaiba. E fejezetből röviden megismerhetjük a tématerület releváns felméréseinek legfrissebb eredményeit, az általános tendenciákat. Mindez hátteret ad a saját adataink értelmezéséhez. Kutatásunkban a PTE-s hallgatók Európa-percepcióihoz összetett módon közelítettünk. Vizsgáltuk azt, hogy a diákok milyen normatív alapelvek képviseltét várják az EUtól, illetve ehhez szorosan kapcsolódva, milyen értéktartalmakat társítanak az európaisághoz. Továbbá górcső alá vettük, hogy a hallgatóknak milyen általános vélekedéseik vannak az EU-ról, hogyan gondolkodnak Európa és Magyarország történelmi viszonyáról, s miként ítélik meg a magyar kormány – kritikus – Európa-retorikájának bizonyos sarokpontjait. Eredményeink alapján az látszik, hogy ezek a percepciók többrétegűek, amenynyiben az EU-ra vonatkozó kedvező vélekedéseket, sokkal árnyaltabb, részint negatív megítélésű európai–magyar történelemnarratíva kíséri, miközben a hallgatók változatos – részben elutasító, részben elfogadó – azonosulást mutatnak a kormányzati Európa-retorikával.

ARANY JÁNOS NAGYKŐRÖSI ÉVEI (1851–1860) A LEVELEZÉSEI TÜKRÉBEN V.

2024-06-01T09:47:33+02:00

Arany János (1817–1882) életútjának és irodalmi hagyatékának a feldolgozása immáron több, mint két évszázadra vezethető vissza. A legnagyobb szókinccsel rendelkező magyar személyiségének vizsgálata során nem csupán a műveire támaszkodhatunk, hanem kiterjedt és igen élénk levelezési kapcsolatrendszerére is. Mindezekkel Aranynak nem csupán a művei által megjelenő érzelmi oldala ismerhető meg, hanem a hétköznapi, a családját szerető édesapáé, a szüntelen dolgozó és oktató pedagógusé és a hazáját modernizálandó reformeré is. Ezek vizsgálatához Arany Nagykőrösön töltött évei (1851–1860) során keletkezett leveleinek feldolgozását vettem alapul, amely a legpontosabban tükrözi a költő világát azon időszakban, amikor a poéta balladakorszaka kibontakozott. Fontos kiemelnünk, hogy Arany levelezéseinek kritikai kiadásai ugyan a teljesség igényével készültek, de azok dokumentumainak összehasonlítására eddig nem vállalkoztak a kutatók. Az értékes kordokumentumok kritikai kiadásai ugyan megjelentek, azok taxatív szövegközlése mellett értékes jegyzeteket is találunk, de ezek összehasonlítása és magyarázata még nem
történt meg. A levelezések vizsgálata lehetőséget teremt számunkra, hogy hiteles képet kapjunk a XIX. századi mindennapokról, a Habsburg önkényuralomról, a református nevelés-oktatás értékrendjéről, valamint az alföldi mezővárosok múltjáról. Mindezek tárgyalása rámutat arra, hogy hogyan válhatott Nagykőrös a „vérzivataros” 1848–1849-es események után a magyar irodalom egyik központjává.

A SZÍNÉSZ SZÜLETIK, VAGY AZZÁ LESZ?

2024-06-01T09:58:29+02:00

Kutatásommal a következő kérdésekkel kapcsolatos feltevéseimet szeretném igazolni: "A színész születik, vagy azzá lesz?" A szocializációnak milyen hatása van a színésszé válásra? A színészi pályára való alkalmasság eleve elrendeltetés, vagy az egyén élete folyamán tanulással, gyakorlással szerzi meg a megfelelő készségeket, s válik alkalmassá rá? A kulturális mező milyen befolyással bír a színészkarrier alakulására? Hogyan alakultak a színészkarrierek egykor és hogyan ma? Korábbi, kis mintán végzett kutatásom eredménye, hogy jelentősen hozzájárul az egyén színészi pályán való elindulásához, ha környezetében akad művészi beállítottságú ember, valamint erős hatással van erre az is, ha az iskolában van olyan pedagógus, aki elkezdi a fiatalt a színészi pálya felé terelni. Feltevésem az, hogy az egyének első 14 éve meghatározó arra nézve, hogy a színészi pálya felé indulnak-e el? Ezt színészek önéletrajzi könyveinek olvasásával, illetve színészekkel végzett szóbeli interjúk sokaságával igazolom. Kutatásom a következő tényekre mutat rá: jelentős szerepet játszik a színésszé válás folyamatában a szocializáció, az egyént körülvevő, művész beállítottságú emberek jelenléte; fontosak a „hozott” képességek, de nem elhanyagolhatók a tanulással megszerzett készségek a tekintetben, hogy kiből lesz jó színész; a kulturális mező nagy befolyással van a színészek karrierjére, ami régen is így volt és ma is így van, csak a bizonytalansági faktor változott. Tanulmányom rávilágít tehát arra, hogy a színészszé válás rögös útján meghatározóak az egyén kezdeti évei, de csak egyharmad részben határozzák meg a végeredményt, mert egyharmad részben számít a befektetett munka és egyharmad részben szerepe van ebben a szerencsének is.

RECENZIÓ LEPÉS MARIANNA A VISSZAPATTANÁS MŰVÉSZETE: HOGYAN LEGYÉL REZILIENS VÁLLALKOZÓKÉNT ÉS VEZETŐKÉNT, AMIKOR AZ ÉLET NEHÉZSÉGEK ELÉ ÁLLÍT? CÍMŰ KÖTETÉRŐL

2024-06-01T14:18:54+02:00

RECENZIÓ DANIEL JARCZOK (RED./SZERK.): „EISENBAHNEN – VOM „ADLER” ZUR „MAXIMA” („VASUTAK AZ „ADLERTŐL” A „MAXIMÁIG”) CÍMŰ KÖTETÉRŐL

2024-06-01T14:22:54+02:00

KÖNYVTÁRAK A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN

2024-06-01T10:19:15+02:00

A különböző közösségi média platformokat számos közgyűjteményi intézmény használja Magyarországon, Európában és világszerte. A közgyűjteményi intézmények közül a könyvtárak hamar rájöttek arra, hogy az olvasóikat, felhasználóikat, látogatóikat ezen a csatornán rendkívül hamar és hatékonyan el tudják érni, illetve a látens használókhoz is könnyebben, gyorsabban juttathatnak el tartalmakat. Ezáltal olyan társadalmi rétegekhez is eljuttathatunk fontos üzeneteket, akiket eddig nem sikerült bevonzani a könyvtárba, így semmilyen interakciójuk nem volt. De vajon Magyarországon a vármegyei hatókörű könyvtárak mely közösségi médiaplatformokat használják? Milyen tartalmakat tesznek közzé? Ezzel milyen aktivitást váltanak ki a követőikből? Jól, illetve hatékonyan használják-e ezeket az eszközöket? Ezekre a kérdésekre is keressük a válaszokat jelen tanulmányunkban.

MÉDIA ÉS IFJÚSÁG AZ INFORMÁCIÓ KORÁBAN

2024-06-01T10:26:25+02:00

A kutatás kerete az újmédia jelenség, amely a mindennapi kommunikációs gyakorlatban a hagyományos médiát, a nyomtatott sajtót, a televíziót, a rádiót mindinkább felváltja, s a tömegmédia tartalmakat a digitális technológiák segítségével közvetíti. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az új kommunikációs technológiák használata miként hat az Y, Z és alfa nemzedékek médiafogyasztási szokásaira, figyelmére, és hogyan befolyásolja a valós és virtuális kommunikációs kontextusok viszonyáról kialakított képzetüket. Kitérünk az új generációk közösségélményeire, médiafogyasztási szokásaikra, és az ebből fakadó pedagógiai kihívásokra. Dokumentumelemzésünkből kiderül, hogy sok esetben már beépülni látszik e generáció tagjainak személyes kommunikációs normarendszerébe is az offline és online tér közöti átjárás lehetősége. Írásunk utolsó egységében röviden bemutatjuk, hogy a zenetanulás miképpen javítja az alfa generáció koncentrációját és miként játszik fontos szerepet az újraépülő társas kapcsolataikban.

A BOOKTOK JELENSÉG

2024-06-01T13:08:49+02:00

A kutatásom fő célja a fiatalabb generáció olvasási szokásainak elemzése, továbbá a közösségi média terjedésének a hatása a könyvnyomtatásra. Elsődleges célom volt feltárni a kettő közötti korrelációt és annak mértékét. A hipotézisem legfőképpen arra irányul, hogy a különböző közösségi média felületek a fiatalokra ösztönzően hatottak, olvasásra buzdítva őket, és a tömeges felhasználás látványos értékeket idézett elő a gazdasági mutatókban is. Ezekből kifolyólag a kutatás vegyíti a kvantitatív és kvalitatív elemeket, de nagyban használ empirikus módszereket is. Mindazonáltal az adatok megléte számos további kérdést is felvethet. Ilyen például az is, hogy a magyarországi kiadók milyen ütemben veszik át a külföldi mintákat, fenntartható-e a BookTok által előidézett állapot, vagy hogy az online közkedvelt művek mennyire számítanak minőséginek. Ezeknek a válaszoknak egy része egyéni ízlést, szubjektivitást tud csak tükrözni, de attól függetlenül elgondolkodtató, hogy érdemes-e követni az amerikai mintákat.
A kutatásom fókuszában a Z generáció tagjainak viselkedésmintái találhatók (természetesen figyelembe véve a generációs különbségeket), idesorolva az olvasási szokásokat, a digitális méregtelenítés avagy a digitális detox hatásait, továbbá a közösségi média használati szokásokat. Ezenfelül fontosnak találtam kitérni arra, hogy a közösségi oldalak, elsődlegesen a TikTok miként befolyásolja a felhasználóit, milyen tartalmak érhetők el, illetve számszerű adatok is alátámasztják-e a töretlen népszerűséget. Még egy szignifikáns tényezőt is idesorolható, ez pedig a COVID-19 okozta világjárvány. A felhasználói szokások megváltozásában ezek mind esszenciális tényezők voltak, amelyek elsőkézből járultak hozzá a BookTok Jelenség kialakulásához.

Az OKTATÁS HATÁRDIMENZIÓI

2024-06-01T13:34:59+02:00

Az oktatás határdimenzióit több szempontból vizsgálhatjuk – többek között kiemelten a felnőttkori tanulás intézményi vonulatát, résztvevői aspektusát, gazdasági és munkaerőpiaci vetületét vagy akár társadalmi mobilitásra gyakorolt hatásait figyelembe véve. Az
iskolarendszeren kívüli felnőttképzés esetében határdimenzióként tekinthetünk a felnőttek iskolai végzettségére is, mint a részvételt alapvetően meghatározó tényezőre. Jelen tanulmányban a felnőttkori iskolarendszeren kívüli tanulás változásai kerültek vizsgálatra, nagyságrendileg az elmúlt két évtizedet felölelve, kiemelten a tanuláshoz való hozzáférés, bemeneti feltételek szempontjából történő elemzésén keresztül. A kutatási céljai között szerepelt a jogszabályi környezet változása által generált új körülmények hatásainak bemutatása a felnőttek tanulási lehetőségeire, statisztikai adatok és tartalmi szabályzók elemzésével. A hipotézisek szerint egyrészt a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező felnőttek iskolarendszeren kívüli tanulási lehetőségei szűkültek, másrészt a tanulási lehetőség a szakmaszerzés esetében a jogszabályi előírások miatt is korlátozott. A tanulmány célja a 2000-es évek elejétől végig kísérni a demográfiai adatok oktatási vetülete mellett a felnőttképzés jellemzőinek főbb változásait és felhívni a figyelmet az adott célcsoportot érintő sajátosságokra.

KEZDŐ SZAKÉRTŐK ÉS SZAKÉRTŐ KEZDŐK.

2024-06-01T13:46:59+02:00

Berliner (Berliner, 2005) szerint a szakértői tudás sokrétű fogalom, amely nemcsak a tudásra és a készségekre, hanem azok hatékony alkalmazására is kiterjed. Megkülönbözteti a szakértőket és a kezdőket, és rámutat, hogy a szakértők mélyebb tudással rendelkeznek a szakterületükről, képesek gyorsan felismerni és reagálni az információkban rejlő mintázatokra, és tudásukat hatékonyan felhasználni a döntéshozatalban. A szakértőség fogalma sokszor intuitív, túlságosan szigorú beleértési kritérium alkalmazása nem is célravezető (Anderson et al. 2023) A kezdők kevésbé jártasak a szakterületen, és nehezebben
ismerik fel a releváns információkban rejlő mintázatokat. Gyakran egyszerű szabályokra vagy heurisztikákra támaszkodnak a döntéshozatal során, a mélyebb alapelvek helyett. A tanári fejlődés heurisztikus modelljében (Berliner, 2001) Berliner szakít azzal a hagyománnyal, hogy a szakértelmet a pályán eltöltött idő hossza, a diplomaszerzés óta eltelt idő vagy az életkor határozza meg. Olyan más szempontok is felmerülnek, mint a megélt esetek száma, a reflektivitás, a szakmai énkép, és -szocializáció kérdései. E szakértői modell alapján pilotkutatást végeztünk, abból a célból, hogy a korai pályaszocializáció segíti vagy hátráltatja-e a tanári pályára felkészülést. A kutatói kérdés, hogy a korai, az elsőéves tanári felkészítés első heteiben megvalósuló pályaszocializációs gyakorlat, tapasztalat, milyen hatással van a résztvevők önhatékonyság-érzésére? A vizsgálat nullhipotézise, hogy a megkérdezettek önmagáról tett állítása nem esik egybe a Berliner-féle modell behatárolással. A kutatás stratégiája kvantitatív, az adatok kigyűjtése online kérdőívvel történt, az adatok feldolgozását Jamovi 1.8 Cloud Beta platformon végeztük. A vizsgálatban résztevők száma 32 fő, a mintavételezés módja kényelmi. A pilotkutatás várható eredménye, hogy jósló erejű információt kapunk a korai pályaszocializációban résztvevő hallgatók önhatékonyságának szubjektív megítéléséről, amely a kutatás további folytatása lehetséges irányait is kijelölheti. Emellett az eredmények jól hasznosíthatóak a tanári felkészítés tartalmai fejlesztésében, egyaránt.

A GAMIFIKÁCIÓ LEHETSÉGES SZEREPE AZ MTMI TERÜLETEKET ÉRINTŐ PÁLYAORIENTÁCIÓBAN

2024-06-01T14:01:51+02:00

A felsőoktatást az utóbbi években a nagyarányú, minden hazai egyetemet érintő lemorzsolódás jellemzi, ugyanakkor megnőtt a diplomások iránti kereslet, ami a technológiai fejlődés nyomán legjobban az MTMI (Matematikai, Természettudományi, Műszaki és Informatikai) területeken végzetteket érinti. Jelen kutatás célja a műszaki felsőoktatás iránt érdeklődő középiskolás tanulók pályaválasztáshoz kapcsolódó aktivitásainak, ismeretszerzési szokásainak, valamint az alkalmazott pályaorientációs eszközök fejlesztési lehetőségeinek megismerése. A tanulmány alapjául szolgáló kutatás a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán 2023 december 10-én és 2024 január 18-án megrendezett Nyílt Napok keretében valósult meg. A megkérdezés kétféle módon, egyrészt online kérdőíves, másrészt helyszíni, papíralapú adatfelvétel formájában történt. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelentkezők egyre tudatosabban választják meg információforrásaikat, ami a pályaválasztás tekintetében magukat a felsőoktatási intézményeket és azok pályaorientációs tevékenységeit jelenti. A Z generációra jellemző módon egyre nagyobb igényük van élményalapú, gamifikált pályaorientációs megoldásokra. Különösen fontos számukra, hogy jövőbeli foglalkozásuk illeszkedjék személyes preferenciáikhoz, illetve, hogy ehhez megkapják a megfelelő minőségű és mennyiségű tájékoztatást. A kapott eredmények hozzásegítik az intézményt pályaorientációs tevékenységei előremutató, potenciális hallgatói igényei mentén történő alakítására.

MUNKAHELYI EGÉSZSÉGPROGRAMOK EVOLÚCIÓJA, AZ ONLINE MENTÁLIS EGÉSZSÉGPROGRAMOK TÉRNYERÉSI LEHETŐSÉGEI

2024-06-01T14:11:00+02:00

A jelen tanulmány célja egy olyan szakirodalmi áttekintés elkészítése, mely egy hazai mintán történő kutatás elméleti megalapozását készíti elő, mely jövőbeli kutatás középpontjában a munkahelyen megjelenő digitális mentális egészséget (DMH) támogató programok állnak. Jelenleg alig fellehető olyan hazai kutatás, mely kifejezetten az online megoldások munkahelyen történő alkalmazási lehetőségeit, eredményességét vizsgálná. Az elméleti tanulmány célja áttekintést nyújtani a munkahelyi egészségprogramok változásairól és az DMH programokat vizsgáló kutatási eredményekről. A tanulmány áttekintést ad a mentális betegségek nemzetgazdasági terheiről, ezzel is alátámasztva a téma fontosságát és aktualitását. A különböző mentális betegségek nagy terhet rónak a nemzetgazdaságra és a munkahelyekre is, melyek hatásai a világjárvány óta csak tovább erősödtek.
A tanulmány vizsgálja a munkahelyi egészségprogramok evolúcióját, ezen belül is kiemelt figyelmet fordítva a mentális egészségprogramok térnyerésére és megtérülésére. A digitális mentális programokat (DMH) tekintve felvázolja a lehetséges trendeket és a kategorizálási lehetőségeket a programok besorolására. A digitális munkahelyi programokról készült tanulmányok megállapításait azzal a céllal összegzi, hogy képet adjon a kutatások jelenlegi eredményeiről, főbb megállapításairól.

Szerkesztői előszó

2024-06-01T09:18:29+02:00