https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/issue/feed Tudásmenedzsment 2024-01-10T12:08:51+01:00 dr. habil Varga Katalin tudasmenedzsment@pte.hu Open Journal Systems <p>Társadalom-és művelődéstudományi periodika</p> <p> </p> https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/7037 Szerkesztői előszó 2024-01-09T13:15:29+01:00 Zsuzsa Koltai tudasmenedzsment@pte.hu <p>.</p> 2023-12-30T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024 https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/7038 Az irodatér komfortjának vizsgálata a munkavállalók szempontjából 2024-01-09T13:33:07+01:00 Anett Tímea Grozdics tudasmenedzsment@pte.hu János Girán tudasmenedzsment@pte.hu Balázs Cakó tudasmenedzsment@pte.hu Ágnes Borsos tudasmenedzsment@pte.hu <p>A kutatás célja a stresszmenedzsment egyéni és szervezeti aspektusainak bemutatása, mely keretében a parametrizált komfortot a fizikai terekben, továbbá a munkavállalói well-being összefüggésében vizsgálja, mindezt a munkahelyi teljesítménynövelés összefüggésében, valamint annak pozitív hatásait a munkahelyek és a munkavállalók számára. A kutatás során arra kerestük a választ, hogy a munkakomfort érzet milyen mértékben járul hozzá a munkavállalók stressz szintjének alakulásához, illetve, hogy ez befolyásoljae az egyén teljesítő képességét, ami kihathat a szervezeti hatékonyságra. Kutatásunk során választ kerestünk arra, hogy a stressz miként hat az egyénre, ez milyen hatással van a szervezetre. Összefüggést mutatunk be az irodai munkaterek - ergonómia kialakítása és a hatékony munkavégzés kapcsolatáról, bizonyítva az egymásra való hatásukat, kitekintéssel a stressz befolyásoló képességére. Az adott munkafolyamathoz a lehető legoptimálisabban szükséges kialakítani a megfelelő munkateret, ezáltal feltételezhető, hogy kevesebb distressz éri a munkavállalókat, akik így hatékonyabban tudnak együtt, illetve csoportosan dolgozni. Ezen kívül a munkakomfort pozitív irányú kivitelezése során az egyénekben, és ezáltal közvetetten a szervezetben is eustressz alakulhat ki, mely fokozza a teljesítő képességet, így növelve a hatékonyságot, ami gazdasági fellendüléshez vezethet.</p> 2023-12-30T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024 https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/7040 Közegészségügy a figurációs szociológia tükrében – egy elméleti kísérlet 2024-01-09T14:22:34+01:00 Barnabás Kurucz tudasmenedzsment@pte.hu <p>Jelen tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy a figurációs szociológia segítségével elemezzem a közegészségügy alakulását a Horthy-korszak első felében. A fogalmi keretekből fakadóan elsődlegesen a Magyar Királyi Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium látószögéből teszem mindezt, így az állam alatti alakzatok egyelőre nem képezik részét vizsgálódásaimnak. Célom, hogy ezzel a tanulmánnyal tegyem meg az első lépést ahhoz, hogy a szociálpolitikatörténet a figurációs szociológia elemzési tárgyává váljon. A tanulmány levéltári és szakirodalmi anyagok révén felvezetést kíván alkotni egy történeti szociológia modellhez. Norbert Elias munkássága szolgáltatja az elméleti kiindulópontot, miszerint az emberiség egy pluriverzum, szociológiailag túlélési egységekre bomlik, melyek egymás ellenében szerveződnek meg. Ezek a figurációk támadó- és védekező funkciókkal bírnak, melyek a túlélési egység magasabb integrációjával együtt bővülnek. Ezáltal fokozódik szociális gondoskodás igénye, ami állami feladattá nőtte ki magát az első világháborút követően. A kórházi infrastruktúra bővítése, vagy a közegészségügy állami szervezése ezért kulcsfontosságú a belső béke és a lakosság teljesítőképességének megőrzésének szempontjából. Azonban a túlélési egységek ideológiai funkcióval is bírnak, ezáltal legitimálva uralmukat, jelölve ki céljaikat és eszközeiket. A tanulmány elméleti haszna a figurációs szociológia, valamint a nyugaton újraéledő történeti szociológia hazai népszerűsítése; gyakorlati haszna pedig a hazai vizsgálódások köréből kimaradt Magyar Királyi Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium munkásságának vázlatos megismerése.</p> 2023-12-30T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024 https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/7050 RUNIN – Az Európai Unió regionális gazdaságfejlesztési kísérlete a felsőoktatási szektor célzott támogatásával 2024-01-10T12:08:51+01:00 Dániel Károly Pozsár tudasmenedzsment@pte.hu <p>Napjaink globális gazdasági kihívásai az Európai Unió fejlesztési politikájának fókuszát is meghatározzák. Különösen igaz ez az innovációs ökoszisztémára és a regionális gazdaságfejlesztésre, amelyek mindig is kiemelt területeit jelentette az uniós fejlesztéseknek. A 21. század első évtizedeiben a regionális fejlesztések talán legfontosabb szereplőivé váltak a felsőoktatási intézmények. Az egyetemek megfelelő és hatékony részvétele nélkül már nehezen elképzelhető egy területi alapú gazdasági fejlesztés vagy innováció kidolgozása. Tanulmányomban a RUNIN projekt bemutatására vállalkoztam, amely az Európai Unió Horizon 2020 programjának keretein belül került megvalósításra. A RUNIN tervezet lényege, hogy összetett képet kapjunk arról, hogy az egyetemek miként járulnak hozzá a regionális gazdasági fejlődéshez és innovációhoz, akár a regionális ipar erősítésén, akár a megfelelő munkaerő kiképzésén keresztül. A RUNIN programmal egy komplex cél került kijelölésre: Nemcsak a fentebb kifejtett kérdésekre való válaszok megtalálása, de egy olyan jól felkészített PhD-hallgatói réteg szakmai tudásának a megalapozása is, akik a későbbiekben akár az egyetemi, az ipari vagy az állami, önkormányzati szektorban is megfelelő tudás birtokában lesznek képesek a becsatlakozásra. A tanulmány feltárja a RUNIN program legfontosabb céljait, stratégiáját, kutatási témáit és eredményeit, emellett röviden összefoglalja az egyetemi szféra regionális gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatásának a kialakulását és elterjedését, ezzel kontextusba helyezve a vizsgált program relevanciáját.</p> 2023-12-30T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024 https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/7042 Az életen át tartó nevelés a cserkészetben 2024-01-09T14:48:43+01:00 Péter Várnagy tudasmenedzsment@pte.hu <p>Jelen cikkem megírásának egyik szubjektív háttere időben a rendszerváltoztatás tájékára nyúlik vissza. A nyolcvanas évek végén érdeklődéssel fordultam az újjáéledő ifjúsági mozgalom, a cserkészet felé. Igaz, jó egy évtizedet az úttörő élet keretei között volt szerencsém eltölteni (akkor kötelező jelleggel), amelynek következtében keveset tudtam az 1946-ban beszüntetett Magyar Cserkészszövetségről. Időközben érdeklődésem – elméleti ismereteim megszerzése mellett – a gyakorlati alkalmazás felé sodródott olyannyira, hogy – a mai terminus szerint – a vándor korosztályba tartozóként beléptem az újjáéledő 217. sz.<br />„Keresztény Munkás Ifjú” nevű cserkészcsapatba, amelynek alapítása 1922-re nyúlik viszsza. Ekkor még egyetemi tanulmányokat folytattam, az ún. „fiatalkorú felnőtt” periódusban voltam, és a csapat „öregcserkészei” várakozással fogadtak, sőt rövidesen megbíztak a jelentkező fiatalok irányításával. Vonzódásom a témához fokozódott, így igyekeztem az elmúlt évek során minél több forrást felkutatni magyar és angol nyelven egyaránt, amely a cserkészethez, de főként annak nevelési tevékenységéhez kapcsolódik. Ez vezetett a 2014-ben megjelent könyvemhez (Mozaikok a XX. század eleji magyar cserkészéletből), amely alapvetően történeti megközelítésű volt. A mostani tanulmányom rövid áttekintést ad a cserkészet életen át tartó nevelésének meghatározó jellemzőiről. A téma feldolgozásához a dokumentumelemzés módszerén belül tartalomelemzésre fókuszáltam, amelyhez jó alapot nyújtottak korábbi szakirodalmi kutatásaim, illetve azokban személyes tapasztalataim visszatükröződései.</p> 2023-12-30T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024 https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/7043 Petőfi Sándor Nagykőrösön őrzött autográf verseinek kritikai összehasonlítása és annak legújabb eredményei II. – Az 1848-as év hagyatéka 2024-01-09T14:54:44+01:00 Róbert Oláh tudasmenedzsment@pte.hu <p>2023-ban ünnepeljük a magyar irodalom lánglelkű költőjének, Petőfi Sándor (1823–1849) születésének 200. évfordulóját, amely során az esztendőt emlékévnek nyilvánították a 2017-es Arany bicentenáriumhoz hasonlóan. Tanulmányomban Petőfiről és azon kevésbé ismert nyolc autográf verseiről emlékezem meg, amelyeket az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjteményben őriznek. A poétának tulajdonított dokumentumok közül az 1848-as évre koncentrálva három művet szöveghűen hasonlítottam össze az első nyomtatott kiadásokkal, valamint a kritikai átnézetekkel. Célom volt az írásképek összehasonlítása mellett megállapítani, hogy a szóban forgó autográf iratok közül melyek azok, amelyek valóban Petőfi kézírásainak tekinthetők, és melyek zárhatók ebből ki. A források eredeti közlésével eddig nem kutatott módon szeretném ezen versek hitelességét megerősíteni vagy cáfolni. Hiszem, hogy a tanulmányommal közelebb kerülhetünk azon örökséghez, amelyet a fiatal költő hagyott ránk, és amely a magyar nyelv és irodalom egyik legértékesebb lenyomata a XXI. században is. A textológiai összehasonlítással válhat teljesebbé Petőfi életművének megismerése, így ez a feltáró, összehasonlító, elemző és kritikai eredményt felmutató munkák alapja lehet. Az itt közölt adatokkal tovább pontosíthatjuk egy esetleges újabb, átfogóbb kritikai kiadás vonatkozó részeit, illetve azon muzeológiai adattárakat, amelyek a Petőfi-versek kutatásának alapját képezik.</p> 2023-12-30T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024 https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/7044 A szocio-emocionális vagyon (SEW) jelentősége a családi vállalkozások kutatásában 2024-01-09T15:06:47+01:00 Ágnes Baros-Tóth tudasmenedzsment@pte.hu <p>Absztrakt<br />A családi vállalkozások kutatása az 1980-as években kezdődött, így viszonylag fiatal tudományterületnek tekinthető. A családi vállalkozásokkal foglalkozó kutatást már a kezdetektől a tudományos legitimáció kialakítására való törekvés jellemzi, aminek eredményeként a kutatások elméleti megalapozásához a közgazdaságtudomány meghatározó jelentőségű elméletei közül többet is integráltak a családi vállalkozás kutatásba, amelyen belül a legtöbbet hivatkozott elméletek az ügynökelmélet, az erőforrás-alapú szemlélet, a stewardship-elmélet, a szocio-emocionális vagyon elmélete és az intézményi közgazdaságtan. A szocio-emocionális vagyon elmélete azért emelendő ki a felsorolt elméletek közül, mert ez nem egy ismert közgazdaságtudományi elmélet adaptálása a családi vállalkozásokra, hanem a családi vállalkozás kutatás által kidolgozott és folyamatosan fejlesztett önálló elmélet. A tanulmány célja, hogy részletesen bemutassa a szocio-emocionális vagyon fogalmát, kialakulását és fejlődését szakirodalmi kutatás alapján. A szocio-emocionális vagyon jelentősége, hogy segítségével érthetőbbé váltak a családi vállalkozások egyedi jellemzői, különösen az a befolyás, amit a család gyakorol a vállalkozás kockázatvállalási hajlandóságára.</p> 2023-12-30T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024 https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/7045 A digitális flow világa – Egy kísérlet első eredményei 2024-01-09T15:12:12+01:00 Dalma Lilla Dominek tudasmenedzsment@pte.hu Erna Uricska tudasmenedzsment@pte.hu Balázs Czékmán tudasmenedzsment@pte.hu Erzsébet Bujdosóné Dani tudasmenedzsment@pte.hu Nóra Barnucz tudasmenedzsment@pte.hu <p>Jelen tanulmányban a kiterjesztett valóság és HY-DE modell multimédia alapú módszertan hatását vizsgáljuk a hallgatók szaknyelvi kommunikációjára vonatkozóan, valamint felmérjük, hogy a tanórákon alkalmazott IKT eszközök milyen hatást gyakorolnak a hallgatók bevonódására az élményszerűség, illetve a tanórai feladatok hallgatói képességekhez való illeszkedése (flow állapot) kapcsán. A kísérletet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (a továbbiakban: NKE RTK) rendészeti szaknyelvi órák keretében végeztük. Az osztálytermi kutatás (2021/2022/2023) célja elsősorban az alkalmazott technológiák hozzáadott értékének diagnosztizálása a tanulók teljesítményének és motivációjának tükrében. Azt vizsgáltuk, hogy az IKT eszközökkel támogatott tanulás egybeesik-e a tapasztalattal és/vagy a kihívásokkal. Míg a kontrollcsoportban IKT eszközök nélkül, hagyományos módon történt a tananyag elsajátítása, addig az 1. vizsgálati csoportban a HY-DE modell és az AR segítségével valósult meg a tananyag elsajátítása, a 2. vizsgálati csoportban pedig csak az AR-t használtuk tanítási-tanulási célból. Hipotézisünk szerint a technológiák alkalmazásának hatására a hallgatók élményként és kihívásként élik meg az innovatív technológiával támogatott tanórák tanítási-tanulási folyamatát.<br />Mérőeszközök: (1) szókincs előtti és utáni tudástesztek; (2) a tanulók állapotát mérő áramlási teszt. Az első eredmények szignifikáns különbséget mutatnak a vizsgálati és a kontrollcsoportok között (ANOVA p&lt;0,001). Ez azt jelenti, hogy a tanulók a technológiákkal támogatott tananyag folyamatát élményként fogták fel, ugyanakkor kevésbé tapasztaltak kihívást a feladatokban. A tanulmány a TKP2021-NKTA-51 azonosítószámú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg, melynek keretein belül a digitális kompetenciához köthető kutatások is megvalósításra kerültek. Ezek egyike a jelen tanulmányban olvasható kutatás és annak első eredményei.</p> 2024-01-10T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024 https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/7046 Recenzió a „Magyarország mozdonyai” című kötetről 2024-01-09T15:25:14+01:00 Richárd Bércesi tudasmenedzsment@pte.hu <p>.</p> 2023-12-30T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024 https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/7047 Recenzió Székely Sándor „Ha mozdul a kő. Bányásztörténetek” című kötetéről 2024-01-09T15:33:46+01:00 Richárd Bércesi tudasmenedzsment@pte.hu <p>.</p> 2023-12-30T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2024