@article{Bércesi_2021, title={Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) középfokú iskolája, a Pécsi Magyar Királyi Szénbánya Iskola (Pécs-Bányatelep, 1896-1940)}, volume={22}, url={https://journals.lib.pte.hu/index.php/tm/article/view/5060}, DOI={10.15170/TM.2021.22.1.3}, abstractNote={<p>Publikációm témája az Első Dunagőzhajózási Társaságnak (a továbbiakban: DGT) az 1896-ban a pécsi bányavidéken létrehozott középfokú iskolája, a Pécsi Magyar Királyi Szénbánya Iskola, amely a bányatörténettel való személyes érdeklődésemen alapuló kutatásom része.</p> <p>Több kérdés is foglalkoztatott: Miért, és hogyan vette a kezébe a DGT a pécsi bányavidék oktatását? Hol és mikor épült fel a társaság középfokú iskolája? Az elemi iskolákhoz hasonlóan kizárólag a cég fenntartásában állt? Milyen volt az elrendezése? Kik tanulhattak az iskolában? Kellett tandíjat fizetni? Koedukált osztályok működtek az intézményben? Hogyan rendelkezett az 1883-as középiskolai törvény a magyarországi iskolákról? Miként változott az oktatáspolitika a Horthy-korszakban? A DGT-iskola működtetése különbözött az államiaktól? Ha igen, akkor miért és hogyan? 1918-ban milyen volt az intézmény viszonyulása a szerb megszállókhoz? Az 1938. március 12-ei Anschlusst<a href="#_ftn1" name="_ftnref1">[1]</a> követően hogyan érintette az iskolát és az oktatást a DGT-nek a „Reichswerke Hermann Göringbe” <a href="#_ftn2" name="_ftnref2">[2]</a> történő integrálása? Mi lett a sorsa az intézménynek?</p> <p>Összegezve arra a következtetésre jutottam, hogy a DGT középfokú iskolája a magyar oktatástörténeten belül sajátos szerepben volt: az államtól kapott különleges privilégiumok révén a fenntartó hozhatta meg a kulcsfontosságú döntéseket.</p> <p>1938 után az intézmény német részről erőteljes asszimilációs és náci ideologizálási törekvéseknek volt kitéve. Az 1918-as, a szerbekkel szembenihez hasonló ellenállás és magas fenntartási költségek végül azonban megpecsételték a Vallás-, és Közoktatásügyi Minisztériumhoz (a továbbiakban: VKM) 1940-ben visszakerülő iskola sorsát és továbbélését Pécsen.</p> <p> </p> <p><a href="#_ftnref1" name="_ftn1">[1]</a> Ausztria náci Németország általi bekebelezése.</p> <p><a href="#_ftnref2" name="_ftn2">[2]</a> Magyar fordításban: „Hermann Göring Művek”.</p>}, number={1}, journal={Tudásmenedzsment}, author={Bércesi, Richárd}, year={2021}, month={okt.}, pages={42–72} }