Területfejlesztés és Innováció

A városi hatalom és az emberi jogok – Közös metszetek, szervezetek, szövetségek

Ildikó Egyed — 2025-02-08

A globalizáció, a metropolizáció és a hálózatok felemelkedése nagymértékben hozzájárult a városok globális diplomáciai folyamatokban való fokozódó térnyeréséhez, nemzetközi szereplőkként való növekvő elismertségükhöz. Ennek következtében a szubnacionális szereplők szempontjai egyre inkább érvényre jutnak a nemzetközi agendák formálásában, amelyekben a városok az inkluzív és fenntartható fejlődés élharcosaiként jelennek meg. A városok közötti kapcsolatok vizsgálatának fontossága a 21. században prioritássá vált, ma már nem csak nemzetek vagy régiók képviselhetnek gazdasági és politikai hatalmat, hanem maguk a városok is. A városok közötti együttműködés hálózatos formái túlmutatnak az államközi kapcsolatokon nyugvó multilaterális rendszer keretein, míg a nemzetközi szervezetek közös céljainak elérésében az ún. soft power politika vált a domináns eszközzé.

A tanulmány a puha hatalom gyakorlásán alapuló városdiplomácia szerepével foglalkozik a nemzetközi politikai színtéren, a nemzetközi agendák fenntarthatósági célkitűzéseinek keretrendszerébe ágyazva az emberi jogi elvek várospolitikai integrációjának bemutatását. Ennek során megvizsgálja a városok európai és globális kooperatív szövetségeinek (city-to-city) nemzetközi agendákban és a participatív demokrácia hatékony működésében való közreműködését; az emberi jogok védelmére alapozott városszövetségek áttekintésével a városok nemzetközi szerepének látványos erősödését kívánja alátámasztani. A hálózatosodásban megjelenő városdiplomáciát a helyi érdekek felfelé csatornázásának tekintjük, amely összekapcsolva a globális agendákkal plusz forrásszerző képességet biztosíthat a városok számára, és a jelenlegi trendek fényében úgy látjuk, hogy a globális együttműködések jövőjét egyre inkább a hálózatos, hatékony és inkluzív multilateralizmus felé mozdíthatja el.

Telephelyi tényezők Magyarországon, a gazdasági szerkezet és a településpolitika vállalati megítélése

Zoltán Koltai — 2025-02-08

A magyarországi települések versenyképességének vállalati megítélése című, rétegzett kérdőíves kutatásunk keretében ezer vállalkozó, vállalatvezető adott választ kérdéseinkre. Kérdőívünkben többek között arra kerestünk választ, hogy milyen tényezőket részesítenek előnyben a magyar vállalati szféra szereplői telephelyük megválasztásakor, mely városainkhoz kapcsolható karakterisztikus jegyként a kedvező gazdasági szerkezet, valamint a hatékony helyi településpolitika.

Kijelenthető, hogy a magyar vállalkozások költségérzékenyebbé váltak a kutatásaink által érintett bő tíz évben, a korábbiaknál is fontosabbá vált számukra a felkészült és hatékony munkaerő megléte. Ezekhez a változásokhoz párosult a helyi önkormányzatok településpolitikai aktivitásának megnövekedett jelentősége, ami a mikroszinttől a nagyvállalati szintig egyaránt megfigyelhető jelenség.

A „boldogság” területi aspektusai és megjelenése a településfejlesztésben

Boglárka Barsi — 2025-02-08

A boldogság gazdaságföldrajza egy relatív új kutatási terület, kutatási fókusz a területi tudományokban. Tanulmányomban a boldogság fogalmának értelmezése után szeretném bemutatni annak megjelenését és integrálódását a területi kutatásokba, illetve hatását, lehetséges szerepét a településfejlesztésben. Az eddigi kutatások során a jólét (welfare), jóllét (wellbeing), élettel való elégedettség (life-satisfaction), életminőség (quality of life) és boldogság (happiness) fogalmának meghatározásában nem alakult ki tudományos konszenzus. A szakirodalom fogalomhasználata meglehetősen kaotikus, sokan szimplán szinonimaként használják ezeket a fogalmakat. A boldogság területi szempontú vizsgálata egészen a 2010-es évekig viszonylag kevésbé kutatott terület volt a területi tudományokban, és különösen hiányzott a boldogság földrajzi, területi aspektusainak elméleti megalapozottsága. A boldogság vizsgálatába földrajzi tényezőket is beemelő kutatások alapvetően 3 témakör köré csoportosíthatóak. Egyik csoportba azok a kutatások tartoznak, melyek azt vizsgálják, hogy van-e valamilyen különbség a városi és a vidéki térségek boldogsága között. A második csoportban pedig azok a kutatások találhatók, melyek azt vizsgálják, hogy milyen hatással vannak a „szomszédok” társadalmi-gazdasági jellemzői az adott területen élők boldogságára. Végül a harmadik csoportba sorolhatók azok vizsgálatok, melyek gyökerei egészen régre nyúlnak vissza, és azt vizsgálják, hogy a település szerkezetének, fizikai jellemzőinek (mind az épített, mind a természetes) milyen hatása van az ott élők boldogságára A „boldog város” koncepciója a városfejlesztés egy viszonylag új, az embereket, a városlakók életminőségét a középpontba helyező megközelítése, amely a lakók boldogságát és jóllétét helyezi előtérbe.

Hogyan definiálhatjuk a kirekesztést a közlekedési szektorban? A közlekedéssel kapcsolatos társadalmi és nem társadalmi kirekesztés elméleti áttekintése

Zsombor Nagy — 2025-02-08

Az emberek kapcsolata a társadalmi és gazdasági szolgáltatásokkal, rekreációs tevékenységekkel döntő szerepet játszik a mindennapi ingázók mentális és fizikai egészségében egyaránt. Emellett egyre nagyobb mértékben érzékelhető, hogy generációktól függetlenül a fenntartható közlekedési mód előnyben részesítése a már jól ismert globális és egyéni pozitív hatások mellett negatív eredményekkel is jár, mint például a mobilitásban elszenvedett veszteség. A cél egy átfogó definíció, és a közlekedéssel kapcsolatos társadalmi kirekesztést befolyásoló fő szempontok megtalálása. Jelen szakirodalmi áttekintésben a közlekedéssel kapcsolatos társadalmi kirekesztés egy elméleti irodalmi összefoglaló által kerül analizálásra 94 dokumentumot tartalmazó szöveges adatbázis segítségével, melyből végül 40 került a vizsgálat tárgya alá. Az elérhetőség és a mobilitás ezekben az irodalmakban kulcsfontosságú tényezőként reprezentálódott, amikor a közlekedéssel kapcsolatos társadalmi kirekesztést elemezték a közlekedés- és társadalomtudományban.

Emlékkonferencia Győrben Prof. Dr. Rechnitzer János intézetalapító tiszteletére – Beszámoló a konferencia eseményeiről

Andrea Uszkai — 2025-02-08

2024. november 15-én, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében „Éljen a regionális tudomány” címmel emlékkonferenciára került sor a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály szervezésében Győrben, Prof. Dr. Rechnitzer János, intézetalapító, Győr MJV díszpolgára tiszteletére.