Területfejlesztés és Innováció

A határhelyzetből adódó lehetőségek és korlátozó tényezők vetületei Magyarország és a szomszédos országok példáján

Réka Horeczki — 2025-01-03

Az Európai Unió fejlesztéspolitikájában kiemelt szerep jut a határ menti együttműködéseknek, ahol az érintett felek, a határ menti városoktól és régióktól kezdve az Európai Területi Társulások vagy akár az eurorégiók is lehetnek. Az integrációs folyamatban a határok szerepe folyamatosan elmosódik, a nemzetállamok mellett a határrégiók megerősödése is megfigyelhetővé vált. A demokratikus helyi és regionális struktúrák, valamint az azonos érdekeltségű határ menti lokális és regionális kooperációk tovább mélyítik a decentralizációs folyamatokat. Az EU-s pénzügyi támogatások jelentős mértékben elősegítették a határ mentén intézményesült együttműködések létrejöttét és fennmaradását. Azonban megfigyelhető a támogatási folyamat egy negatív hatása is, a támogatott projektek idején létrejövő partnerségek a források elmúltával gyengülnek, megszűnnek. A tanulmány megírását két kérdés felmerülése indította el: mely tényezők vezethetnek az együttműködéshez és melyek az érdekeltség megszűnéséhez? A stratégiai partnerségek kiépülése erőteljesen kötődik egyénekhez, kulcsintézményekhez, ezen személyek összefogási hajlandóságához, kapcsolati hálójához és belső motivációihoz. A magyar határszakaszokon a közös történelmi örökség elősegítheti a kooperációt?

A térségi és települési együttműködések alaposabb megismeréséhez Magyarország és a szomszédos országok tekintetében a tanulmányban egy 2015-ben zajlott Eurobarometer és egy 2018-ban történt kérdőíves felmérés eredményei kerülnek ismertetésre¹. A felmérésekben a lakosság körében lekérdezésre került a határmenti, települési kooperáció, az együttműködési hajlandóság és a kapcsolatok aktivitása. A határszakaszokon található kooperációs attitűdök bemutatása arra kíván választ találni, hogy a Magyarország mely határszakaszán a legaktívabbak ezen kapcsolatok és milyen okok húzódnak e folyamatok mögött.

Árak, infláció és a megélhetési költségek regionális különbségei Magyarországon a 2020-as években

Zsuzsanna Zsibók — 2025-01-03

A 2020-as évek elején Magyarország komoly kihívásokkal nézett szembe: a járvány, az energiaválság, valamint az infláció, a megélhetési és fogyasztási sokkok együttes hatása alakította át a gazdasági és társadalmi viszonyokat. Ezek következményei az évtized közepére sem csengtek le, és a megváltozott körülmények között nem várható, hogy a gazdaság visszatérjen a 2010-es évek növekedési pályájára. Vitathatatlan, hogy e hatások a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon érintették. Jelen tanulmány az árak és a megélhetés regionális különbségeinek az oldaláról vizsgálja meg a kérdést, és arra keresi a választ, hogy az országos folyamatok miként hatottak a megélhetési költségekre regionális szinten. Elsőként bemutatja Magyarország pozíciójának alakulását európai uniós összevetésben, majd megvizsgálja a hazai árdinamikát és a megélhetési költségek területi bontású trendjeit. Az eredmények jelentős főváros-vidék különbségekre utalnak, és látható az inflációs folyamatok nem szándékolt, kedvezőtlen jövedelem-újraelosztó hatása is.

Az örökségturizmus jó gyakorlatai és határon átnyúló összekapcsolása a Komárom-Komárno várospár esetében

Tamás Hardi — 2025-01-03

Tanulmányunk a SPOT Horizon 2020 kutatási projekt eredményeiből a Komárom–Komárno várospárra vonatkozó gyakorlati megállapításokat foglalja össze, az örökségturizmus fejlesztési lehetőségeire koncentrálva. A határon átnyúló turisztikai desztinációk az Európai Unióban jelentős fejlesztési lehetőségek előtt állnak, egyrészt az átjárható határoknak, másrészt az elérhető fejlesztési forrásoknak köszönhetően. Az örökségturizmus kiváltképp alkalmas arra, hogy megvalósítsa a határ két oldalának integrációs eszméjét, közös fejlesztését, s kihasználja a határtérségek színes és gazdag kulturális örökségének turisztikailag is vonzó adottságait. Jelen munka néhány jó gyakorlaton keresztül mutatja be a szlovák–magyar határon elhelyezkedő várospár eddigi fejlesztési eredményeit, s feltárja azokat a problémákat, amelyek az egységes desztinációvá fejlesztés útjában állnak. Megállapításunk szerint az egységes desztináció a jelenlegi nemzeti/regionális vonzerőt európai szintűvé avathatja, amennyiben sikerül a két oldal attrakcióit egy egységes kínálattá szervezni. Ennek elérése érdekében a tanulmány szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg.

A permakultúra, mint természetalapú gazdálkodási forma magyarországi jellemzői és vizsgálati lehetőségei a regionális tudományban

Andrea Uszkai — 2025-01-03

Napjainkban a konvencionális mezőgazdaság módszerei egyre kevésbé lehetnek alkalmasnak a klímaváltozás okozta negatív hatások csökkentésére, valamint a biztonságos, jó minőségű, és egészséges élelmiszer termelésére. Ezekre az igényekre reagálva az utóbbi években hazánkban is intenzívebben terjedni kezdtek a természetalapú gazdálkodás különböző formái, ideértve a permakultúrás gazdálkodást is, ami azért érdemel különös figyelmet, mert szemlélete, módszerei városi és vidéki terekben egyaránt alkalmazhatók. Magyarországon a permakultúra alapelveinek első alkalmazása a ‘90-es évekre nyúlik vissza, ugyanakkor nagyobb népszerűsége csupán 2010 óta figyelhető meg. A természetalapú gazdálkodás ezen formája a korábbiakban leginkább agroökológiai kutatások témájául szolgált, főként a különböző mezőgazdasági módszerek vizsgálatára, tesztelésére fókuszálva. Ugyanakkor számtalan olyan, eddig nem vizsgált aspektusa létezik, amelyet a regionális tudomány tárgykörében érdemes feltárni, és megérteni. A tanulmány célja egyrészt megismertetni az olvasóval a permakultúrás gazdálkodás legfontosabb jellemzőit, hazai történetét és sajátosságait, másrészt bemutatni, milyen vizsgálati lehetőségek rejlenek ebben a kutatási témában a regionális tudomány tárgykörén belül.

A Palóc út szerepe és jelenlegi helyzete Palócföld vidéki turizmusában

Bulcsú Remenyik — 2025-01-03

A 19. és a 20. században az élő hagyomány alapján a palócnak tartott szűkebb csoport nyelvjárásával, kultúrájával hasonlóságot mutató táj környezetére egyre inkább alkalmazták a palóc kifejezést. A Palócföldön élőket nyugati-, közép-, és keleti palócokként tartották számon. Kutatási kérdésként a következőt fogalmaztuk meg: Van-e különbség a demográfiailag eltérő csoportok turisztikai igénye között? Autentikussá váltak-e a tematikus út egyes attrakciói?

A Palóc út ismertségével és szálláshelyeivel kapcsolatban felmérést végeztünk Nógrád vármegye északi részén 180 helyi lakos megkérdezésével.

A turisták által igénybe vett falusi szálláshelyeken az idilli, autentikus környezet egyértelműen a legfontosabb adottság, a válaszadóknak közel a fele választ a környezet alapján falusi szálláshelyet. A falusi szálláshely kiválasztása során az ár-érték arány, az elhelyezkedés és a megközelíthetőség került az első három helyre, de fontosnak tartották a külső megjelenést is. Nehéz egyértelműen megállapítani, hogy a vendégek többsége a modern vendégházat vagy az autentikus parasztházat részesítik-e előnyben. Ezt bizonyítja, hogy a piacon mindkét típusú szálláshelyből magas számban találunk kiadott vendégházat. Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt a biztonsági tényező felértékelődött az utazások során, a kérdőív kitöltőinek több mint egyharmada számára kevésbé számított a biztonság. Továbbá felmérésre került a megkérdezettek körében a palóc gasztronómia és népszokások ismerete és az igénybe vehető szolgáltatások osztályozása is.