Szociális Szemle

A kivetített Münchausen-szindróma vizsgálata a szociális szakemberek szempontjából

Hajnalka Domokosné Szabó, Rebeka Jávor — Sun, 31 Dec 2023 00:00:00 +0100

Jelen tanulmány egy szűk körben ismert és kevesek által vizsgált témakört jár körül, egy betegséget, ami annak ellenére, hogy érdekesnek és nem mindennapinak mondható, nehezen felismerhető, sokszor még az orvostudomány számára is. Ez a Münchausen-szindróma. A betegségnek két fajtája van: az egyik esetben a betegségben szenvedő személy magának okoz egészségügyi károkat, hogy a környezete felfigyeljen rá, a másik esetben pedig egy számára kiemelkedően fontos személyben (leginkább az anya–gyermek kapcsolatban alakul ki és rendszerit az anya a „bántalmazó”) okoz egészségügyi problémát, ami akár maradandó vagy végzetes is lehet.

Tanárok mentorálása az identitás-struktúra analízis (ISA) alapján

Graham Passmore — Sun, 31 Dec 2023 00:00:00 +0100

Számos pályakezdő pedagógus foglalkoztatása első öt évében elhagyja a tanári pályát. Ez a jelenség hosszú ideje fennálló, és egyben költséges társadalmi probléma. A tanárok pályaelhagyását a (kanadai) kormány pályaorientáció és mentorprogramok indításával próbálja megakadályozni. E programok sikere ellenére, a pályaelhagyás mértéke még mindig számottevő. A kormányzati programok gyenge pontja a programok általános jellege, az, hogy ezek a programok nem válaszolnak a tanárok egyedi szükségleteire. Az identitásstruktúra-analízis (ISA) mind egyedi, mind pedig csoportszinten felfedheti a stresszteli és konfliktusos területeket. Lehetőséget nyújt a mentorálás keretei között végzett olyan tanácsadásra, amely meghaladja az orientáló-mentoráló programok általánosságait. A szerző tanulmányában egy krízishelyzetet átélő tanár adatainak mélyelemzésével illusztrálja, hogy miképpen valósulhat meg ez a személyre szabott mentorálás, tanácsadás (a krízisben lévő tanárok azok, akik legvalószínűbben hagyják el a pályát). Ezt követően, egy nomotetikus elemzés keretei között, a szerző öt, identitás-krízist átélő tanár esetét vizsgálja, hogy a tanári pályán előforduló szakmai válságokról átfogóbb képet nyújtson.

Pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek élményei a betegségről, a korábbi kezelésekről és a támogatott lakhatásról

Dániel Tompos — Sun, 31 Dec 2023 00:00:00 +0100

Hazánkban is megkezdődött a hosszútávú bentlakást nyújtó nagy létszámú pszichiátriai intézmények „lebontása” és ezzel együtt a kisebb, támogatott lakhatásokba való költözés, a nyitás a közösségi ellátások felé. Ez a tanulmány négy, egykor nagy intézményben lakó ember támogatott lakhatásba költözésének élményeit dolgozza fel, egyedi élettörténetük kontextusában. Célom az volt, hogy hangot adjak a szolgáltatást igénybe vevőknek, bemutassam, hogy hogyan élik meg ezt a változást ők maguk. A költözés hogyan járul hozzá felépülésükhöz? Mit jelent nekik az új életmód? Az érintettekkel – akik közül egyikük jelenleg másik városban vesz igénybe ilyen szolgáltatást – interjúkat készítettem, majd az egyedi élményeket középpontba állító interpretatív fenomenológai analízis (IPA) módszerével dolgoztam fel ezeket. Az eredmények alapján a támogatott lakhatás egy személyesebb életteret hozott magával, ahol a lakóknak több lehetőségük, felelősségük és egyben hatóerejük is lett, de a felépülésszemlélet az intézményi kultúrában kevéssé volt fellelhető. Mégis, valamennyi elbeszélésben látszik a lassú változás.

Autizmus-specifikus egészségügyivészhelyzet-kezelés

Brigitta McNeill — Sun, 31 Dec 2023 00:00:00 +0100

Az autizmus spektrum zavarral (ASD) élők a neurotipikus populációhoz képest jóval nehezebben találnak megfelelő egészségügyi szolgáltatást vagy szolgáltatót. Ennek okai összetettek, az okok közé tartozhat a nem megfelelő diagnózis, a diagnózis hiánya, kommunikációs nehézségek, komorbid állapotok, a szenzoros feldolgozás zavarai, a szorongás vagy a depresszió. A világ legtöbb országában megfigyelhető, hogy az ASD-személyek a számukra nem megfelelő, vagy nem elérhető ambuláns ellátás miatt egyre nagyobb számban jelennek meg a sürgősségi betegosztályokon. Emellett kiemelendő, hogy az egészségügyi személyzet autizmus-specifikus képzése világszerte lemaradást mutat, a társszakmákkal összehangolt, gyakorlati képzésekre lenne szükség. Tanulmányomban egyrészt szeretném bemutatni azokat az okokat, amelyek miatt az autizmus spektrum zavarral élők nagy számban jelenhetnek meg a sürgősségi ellátásban, másrészt autizmus-specifikus ellátásra vonatkozó ajánlásokat is megfogalmazok az egészségügyben dolgozó szakemberek részére.