Szociális Szemle

Autizmus-specifikus rendészeti és közszolgálati intervenciót igénylő vészhelyzetkezelés

Brigitta McNeill — 2024-06-30

Az autizmus spektrum zavarral (ASD) élő személyek vészhelyzetkezelésnek több olyan komponense létezik, amely jelenleg kidolgozott protokoll hiányában hazánkban megoldásra vár. A vészhelyzet magában foglalja a sürgősségi betegellátást, a rendvédelmi erők beavatkozását, a kriminalisztika eszköztárát, a katasztrófavédelem speciális felkészültségét, illetve a szociális munka krízisintervenciós tevékenységét is. Jelen tanulmányunkban szeretnénk kiemelni a rendvédelem, illetve a katasztrófavédelem különleges szerepét vészhelyzetek esetén, valamint a preventív tevekénység terén, emellett hangsúlyozzuk az említett szakmák összehangolt gyakorlati képzésének szükségességét. Autizmus spektrum zavar esetén rendkívül nehéz egységes protokollt felállítani, ami az állapot jellegzetességéből adódik, hiszen tünetei a spektrum mentén szórtak. Szakmai ajánlásainkat azonban úgy állítottuk össze, hogy a vészhelyzeteket kezelő szakemberek az autizmus spektrum zavarral érintettek legnagyobb részénél képesek legyenek gyorsan és hatékonyan beavatkozni két speciális területen. A rendészeti és közszolgálati intervenciót igénylő vészhelyzetkezelés e két, részletesebben vizsgált szegmense: a katasztrófavédelem szerepe az eltűnt ASD-személyek keresésében, és a katasztrófa-egészségügy ASD-specifikus feladatai. Célunk a szakterületen dolgozók számára a lehető legalaposabb szakmai ajánlások összefoglalása, amelyeket a mindennapi gyakorlatban hasznosíthatnak.

Ferge Zsuzsa emlékére

Zsombor Farkas — 2024-06-30

Thai középiskolások etnikai kisebbségek iránti attitűdjei a thaiföldi Chiang Mai-ban

Vijittra Chaosan Lanham — 2024-06-30

A Chiang Mai-i társadalom kulturális sokszínűségének növekedése szükségessé tette az interkulturális oktatás bevezetését az oktatási rendszerbe. Kulcsfontosságú, hogy felkészítsük a fiatal nemzedéket az eltérő kultúrákból érkezőkkel való interakcióra. A jelenlegi tanulmány célja, hogy megvizsgálja a Z generációs iskola diákjainak többségi attitűdjét a thaiföldi Chiang Mai-ban az etnikai kisebbségi csoportokhoz. A tanulmány egy online kérdőíves felmérésen alapul, amelyben a többségi csoport (Khon Muang) tagjai közül 14-19 éves serdülők vettek részt. Az adatokat két iskola, egy multikulturális iskola (MS) és egy túlnyomórészt thai iskola (PTS) 265 diákjától gyűjtöttük össze. A kérdőív a demográfiai információkat, a kisebbségekkel kapcsolatos attitűdöket és a csoportközi érintkezési tapasztalatokat gyűjtötte össze. Eredményeink azt mutatják, hogy a résztvevők általában pozitív attitűdöt mutatnak az etnikai kisebbségekkel szemben, jelentős arányban támogatva a társadalmi befogadást. A túlnyomórészt thai iskola (PTS) tanulói azonban szignifikánsan negatívabb attitűdöt mutattak a reális fenyegetettséghez kapcsolódóan, mint a multikulturális iskola (MS) tanulói. A nemek közötti attitűdbeli különbségek ellentétben álltak várakozásainkkal. A csoportközi házasság elfogadottsága jellemzőbb a férfi csoportokban. A tanulmány összefüggést mutatott ki a csoporton kívüli barátságok száma és a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos pozitívabb attitűdök között. Végül regressziós elemzést végeztünk a csoportok közötti demográfiai tényezőkben tapasztalt különbségek kontrollálására, hogy melyek jelzik előre a reális fenyegetettséget. A vizsgált demográfiai tényezők (nem, anyai iskolai végzettség) nem jelezték előre a kisebbségekkel kapcsolatos reális félelmet, az etnikai kisebbségekkel kapcsolatos negatívabb attitűdöket a thaiföldi diákok körében. Az eredmények rámutatnak a kulturális sokszínűség támogatásának és a multikulturális oktatás előmozdításának fontosságára az iskolákban.

A részvételi alapú fejlesztések kihívásai Mongóliában

Unurmaa Uuganbayar — 2024-06-30

A tanulmány célja, hogy azonosítson néhány akadályt, ami a helyi fejlesztési alapokkal való közös, részvételi alapú munka megerősödését gátolja. A helyi fejlesztési alapok létrehozása olyan mechanizmus, amelynek révén a helyi lakosokat, bevonják a döntéshozatalba. A szerző az International Association for Public Participation IAP2 spektruma segítségével értékelte a részvételt. A tanulmány segít az alapokat illetően az állampolgári részvétel szintjének értelmezésében. Az eredmények alapján felmerülnek jogi és strukturális változtatások az alapokkal kapcsolatban, és új szerepek fogalmazódnak meg a közösségi szociális munka területén Mongóliában. Továbbá, az eredmények világossá teszik, hogy milyen cselekvésekre van szükség az egyes körzetekben ahhoz, hogy növekedjék az állampolgári részvétel.

BBM Kertek: Egy társadalmi szervezet szociális kert kísérletének tapasztalatai

Szilvia Nyers — 2024-06-30

Egyre időszerűbb kérdéssé válik, hogy miként lehet revitalizálni, valamint a folyamatosan változó városi körülmények között integráltan elkezdeni újraépíteni a társas viszonyokat. Elsősorban azért, hogy az egyének ne elidegenedve és izoláltan, hanem társadalmilag beágyazottan, közösségbe szerveződve éljenek. Másodsorban gazdasági boldogulásuk, harmadsorban pedig a környezeti kihívásokhoz történő adaptáció előmozdítása érdekében. Ezt a holisztikus megközelítést képviseli a fővárosi, alulról jövő kezdeményezésként indult szervezet, vagyis a Budapest Bike Maffia, akik a szociális kertművelést mint eszközt használják a sérülékeny csoportok, illetve környezetük kapcsolatának fenntarthatóbbá tételére. A városi mezőgazdálkodás apropóján nemcsak veteményeseket, de bizalmat és kapcsolati hálót is építenek a társadalom tagjai között.

A koraszülés pszichoszociális vetületei

Dóra Monostori — 2024-06-30

A koraszülött gyermeket nevelő családokkal folytatott szociális munka egy olyan speciális terület, amely megkívánja a koraszüléssel kapcsolatos jelenségek mélyebb ismeretét. A koraszülés hazánkban 9% körüli előfordulást mutat, így a szociális munkának több olyan területe is lesz, ahol erre a tudásra a családoknak nyújtott tanácsadás kapcsán szükség van. A koraszülés, mint veszteségélmény, egy sajátságos megküzdési munkát fog eredményezni, amelynek rövid és hosszú távú hatásai egyaránt megragadhatóak. Szakirodalmi adatok és saját vizsgálatunk eredményei alapján ebben a folyamatban a hirtelenség, a felkészületlenség, a trauma-láncolat, a stressz, valamint a szülő-gyermek kötődés nehezítettsége a folyamat fontos láncszemei.

A „gondoskodáspolitika” üzenetei

Nóra L. Ritók — 2024-06-30