SZIGMA Matematikai-közgazdasági folyóirat

A digitális fejlettség megragadása DESI dimenziók, GDP és AIC mutatók segítségével az EU 2020-as adataival

Zoltán BÁNHIDI — 2024-10-04

Tanulmányunk célja, hogy a digitális és gazdasági dimenziókat tartalmazó adatállományunk statisztikai jellemzőin alapuló objektív súlyok és modellek révén olyan országrangsorokat állítsunk fel, amelyek átfogó képet adnak az Európai Unió (EU) tagállamainak digitális és gazdasági fejlettségéről. Ennek érdekében az Európai Bizottság által publikált DESI-mutatórendszer fő dimenzióit, illetve a gazdaságstatisztikából jól ismert GDP/fő és AIC mutatókat tartalmazó, makroszintű keresztmetszeti adatállományt döntéselméleti módszerek -- kétféle DEA- és egy TOPSIS-modell -- alkalmazásával használtuk fel a digitális és gazdasági dimenziókat szintetizáló hatékonysági mutatók képzésére, illetve ezeken alapuló alternatív sorrendek felállítására. Reményeink szerint ezek a rangsorok együttesen jól jellemzik az EU-országok digitális-gazdasági erősorrendjét, az EU-n belül megtalálható fejlettségi törésvonalakat. Eredményeinket az eredeti DESI-rangsorral is összehasonlítjuk -- az országsorrendek néhány tanulságos kivételtől eltekintve viszonylag hasonlóak maradnak.

Tőzsdei anomáliák meglétének vizsgálata a Budapesti Értéktőzsdén

Eszter Bíborka BIDLÓ — 2024-10-04

A viselkedési pénzügyek szerint a befektetőket az érzelmeik is befolyásolják, nem racionálisan döntenek, ezzel magyarázatot szolgáltatva a tőzsdei anomália jelenségére. A tanulmányban a naptárhatás és az időjárás hatásának a meglétét vizsgáltuk 1991 és 2022 között a BUX indexen általános lineáris modell, dekompozíciós modell, valamint aszimmetrikus GJR-GARCH modell segítségével. A hónapforduló és az újév hatása statisztikailag szignifikánsan jelen van a magyar tőzsdén. Továbbá az OTP, a MOL és a Richter részvények napon belüli kereskedésének vizsgálata során arra jutottunk, hogy az egyes órák közötti forgalom jelentős mértékben eltér, így igazolható a nemzetközi tőkepiacokon is megfigyelt ebédszüneti és záróóra anomália. További eredmények azt is feltárják, hogy az esős napokon jelentősen alacsonyabb tőzsdei forgalom volt megfigyelhető a magyar tőzsdén. A cikk alapján tehát érdemes figyelembe venni a viselkedési torzításokat a magyar tőzsdén való befektetések tervezésekor.

Csoportkiválasztási módszerek vizsgálata rugalmas projekttervezési megközelítések esetén

Zsolt Tibor KOSZTYÁN — 2024-10-04

Napjainkban a legtöbb szoftverprojekt rugalmas, például agilis, extrém vagy hibrid környezetben valósul meg. Ezekben a környezetekben a projektekben szereplő tevékenységek végrehajtásához prioritásokat rendelnek. A kötött végrehajtási struktúra helyett pedig általában a rugalmas végrehajtás a jellemző, ahol a tevékenységek végrehajtási sorrendje a projekt előrehaladtával változhat. Ráadásul a rugalmas megközelítéseket egyre inkább alkalmazzák nem szoftverprojektek esetén is. A legtöbb szoftverprojekt-ütemezési probléma (angolul: Software Project Scheduling Problem, SPSP), amely egy tágabb problémakör, a projektütemezési probléma (Project Scheduling Problem, PSP) része, fix projektvégrehajtási struktúrát feltételez. Ha ezeket a hagyományos módszereket használjuk, nem tudjuk modellezni és így megérteni, hogy bizonyos rugalmas, pl. agilis irányelvek miért elengedhetetlenek, és hogyan segítik a projektmenedzsmentet. Kutatásunk bemutatja, hogy egy mátrixalapú projekttervezési megközelítés hogyan modellezheti a csoportszerepeket és a munkavállalók közötti szinergiákat. A szinergiaalapú szoftverprojekt-ütemezés problémáját kibővítve a tanulmány bemutatja az autonóm csoportszerepek kiválasztásának hatásait a DISC viselkedéstípusokon keresztül. A javasolt modell képes kezelni (1) a rugalmas projekteket, (2) a munkavállalók közötti szinergiákat és (3) a kemény és a puha készségek (soft and hard skill) közötti különbséget. Tanulmányunk hidat képez az operációkutatási modellek, a csoportszerepek modellezése, valamint a rugalmas projektütemezési megközelítések között. A javasolt módszert egy valós vállalati esettanulmányon keresztül értékeljük. Az eredményeket összehasonlítjuk a meglévő, nem szinergiaalapú projektütemezési módszerekkel. Vizsgálataink eredménye nemcsak azt mutatja meg, hogy a munkavállalók közötti pozitív szinergia csökkentheti a projekt átfutási idejét, hanem azt is, hogy a legjobb megoldást mely csoportszerep kiválasztása adja.