Sport- és Egészségtudományi füzetek

A VITORLÁSSPORT ISKOLAI OKTATÁSÁNAK ÉS UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE MAGYARORSZÁGON

2024-10-28T21:32:16+01:00

Bevezetés: A vitorlázás sokféleképpen vesz részt a személyiség fejlesztésében, ezért hozzáadott pedagógiai értéke magas. Mint versenysport, eredményességét tekintve fontos, hogy versenyzői korán megismerkedjenek alapjaival, majd rendszeres képzésben vegyenek részt. Kutatásunk célja a vitorlássport közoktatáshoz kapcsolódó képzési lehetőségeinek vizsgálata.
Feltárjuk továbbá az edzők és az utánpótláskorú versenyzők klubjának telephelye, valamint lakóhelyük földrajzi elhelyezkedésének néhány összefüggését. Feltételezzük, hogy (1) az igazolt versenyzők nagyobb része nem a vitorlás telephelyek közelében lakik; (2) a helybeli versenyzők száma összefüggést mutat a helybeli edzők számával.

Anyag és módszer: A vitorlázás oktatási lehetőségeinek vizsgálatára szakirodalmi feltárást és dokumentumelemzést végzünk. Empirikus kutatásunk a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) 9 sportegyesületének versenyzőinek (nv=327) és edzőinek (ne=42) adataira épül. Az összefüggések jobb megértése céljából interjút készítettünk az MVSZ Képzési Bizottságának vezetőjével.

Eredmények: A klubok és az iskola összefogásában – ahol a földrajzi környezet lehetővé teszi – a vitorlázás magas szintű szakmai támogatást kaphat a szakszövetség részéről. Ezt a vízparti települések iskolái és sportegyesületei igen eltérő mértékben képesek kihasználni. Az utánpótláskorú versenyzők többsége nem helybeli, közel háromnegyed részük a vitorlásteleptől comtávol él. Születési és lakóhelyük tekintetében erős Budapest-központúság figyelhető meg. A helybeli edzők és a helyi versenyzők száma között erősen szignifikáns pozitív kapcsolat mutatkozik (r=0,843; p<0,01). Arányuk klubonként jelentősen eltér.

Következtetések: Vizsgálati hipotéziseink beigazolódtak. Eredményeinkből arra következtethetünk, hogy a vitorlássport versenyzői utánpótlásának tömegbázisát nem a vízparti vitorlás-telephelyek közelében élő fiatalok, hanem a távolabb lakók, nagyobbrészt a fővárosból jövők adják, akik számára viszont nem biztosítható a rendszeres edzés és az optimális fejlődéshez szükséges évi vitorlázásmennyiség. A sportág föllendülésében kulcsszerepet kaphatna, ha a versenyzői utánpótlás nagyobb arányát adnák a vitorlás-telephelyek közelében élő fiatalok. Ehhez a klubok és az iskola szorosabb együttműködésére, a vitorlázás órarendi, vagy szakköri formában történő megvalósítására volna szükség. A helyi edzőknek kiemelten fontos feladat jut az utánpótlás toborzásában és megtartásában.

AZ EDZÉS AKUT AFFEKTÍV HATÁSAINAK VIZSGÁLATA EGYÉNI ÉS CSAPATSPORTOKBAN

2024-10-28T21:47:39+01:00

A csapatsportokban a teljesítményt és az együttműködést helyezik előtérbe, szemben az egyéni sportokkal, melyekben
szubjektív célok és érzelmi állapotok dominálnak. Ennek alapján jelen in-situ tanulmányunkban azt feltételeztük,
hogy a pozitív affektivitás magasabb az egyéni sportokban, míg a csapatsportokban ez kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem lesz megfigyelhető.

KOSÁRLABDÁZÓK SPORTSTRESSZ-SZINTJÉNEK MÉRÉSE VIRTUÁLIS VALÓSÁG ALKALMAZÁSÁVAL

2024-10-28T21:56:30+01:00

Bevezetés: A szorongás kezelése fontos feladat a sportolók mentális felkészítésében. A sportpszichológusok számos stresszkezelési technikát használnak, mely a rendelkezésükre áll. Ezek közül az egyik legsikeresebb a „stressz-inokulációs” tréning (SIT), amelyet egyre gyakrabban alkalmaznak a szorongás csökkentésére és a sportteljesítmény javítására. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen pszichés válaszokat vált ki sportolókból az általunk létrehozott virtuális valóságban történő stresszhelyzet, összehasonlítva azzal, amit a sportolók tétmérkőzéseken tapasztalnak.

Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a Nemzeti Kosárlabda Akadémia játékosait mértük fel. (N=10, átlagéletkor: 18,90±4,20 év). A Sportolói Szorongás Kérdőívet (SSZK) használtuk mérőeszközként, amely alkalmas a téthelyzetben megjelenő szorongás mérésére, valamint a tétmérkőzésen tapasztalt koncentráció és önbizalom mértékének meghatározására. Továbbá, az általunk létrehozott virtuális valóságban a sportolókat olyan sportkörnyezetbe helyeztük, ami afféle stresszfaktorokat tartalmazott, melyek tudományosan igazoltan stresszt váltanak ki a sportolókból. A statisztikai elemzéshez a SPSS 28.0 szoftvert alkalmaztuk, ahol a p≤0,05 értékeket tekintettük szignifikánsnak.

Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a virtuális valóságban lét rehozott sportstresszhelyzet ugyanolyan mértékű stresszválaszokat vált ki a sportolókból, mint amit a sportolók tétmérkőzésen tapasztalnak. Egyik faktorban sem mutatható ki szignifikáns eltérés a virtuális valóság (VR) után kitöltött teszt, valamint a tétmérkőzés után kitöltött teszt összpontszámai között (p>0,05). Továbbá, A VR és a mérkőzést követő stressz alskálák összefüggéseinek vizsgálata során nem találtunk szignifikáns kapcsolatot egyik alksála között sem (p>0,05).

Következtetések: Az eredmények alapján arra következtethetünk, hogy a virtuális valóság által létrehozott sportstressz szituáció képes azonos mértékű stresszt kiváltani a sportolókból, mint a valós versenyhelyzetekben. Ennek tükrében, javasoljuk a technológia alkalmazását a sportolók stresszkezelésének fejlesztésében és a sportpszichológiai felkészítés folyamatában. A virtuális valóság rendkívüli lehetőségeket kínálhat a sportolóknak a stresszkezelés és a mentális felkészülés terén, ezáltal jelentős előnyöket nyújthat a versenysportban.

AUTISTA SZEMÉLYEK ÉS CSALÁDJAIK EGÉSZSÉGÜGYI ELVÁRÁSAI ÉS KÖLTSÉGEI

2024-10-28T22:16:29+01:00

Bevezetés, hipotézisek: Az autizmus spektrumzavar az idegrendszer pervazív jellegű fejlődési zavara, mely a személy viselkedését eltérő mértékben hatja át a mindennapok során. Az interakciók során megnyilvánuló atipikus szociokommunikációs és viselkedéses
tünetek az egyént gátolhatják a kölcsönös és eredményes párbeszéd megvalósulásában. Társas világunkban a kommunikáció fontos eszköz arra, hogy kifejezzük szándékainkat és érzéseinket. A tünetek azonosításához és az egészségügyi vizsgálat, kezelés lefolytatásához azonban elengedhetetlen kommunikálni önmagunkról. Kutatásunk célja volt megvizsgálni az autista gyermeket nevelő családok egészségügyi ellátással kapcsolatos tapasztalatait, fő elemként pedig a háztartásokat terhelő kiadásokat, az egészségügyről kialakult véleményüket és összegezni a lehetőségeket. Feltételeztük, hogy a spektrumon való súlyosabb érintettség esetén a család nagyobb mértékű kiadásokkal rendelkezik, illetve a hozzátartozók kisebb motivációs erővel bírnak, egyébiránt pedig a céljaik elérésébe vetett bizalom is alacsonyabb.

Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást végeztünk 2022-ben az autista gyermeket nevelő szülők bevonásával, célirányos mintavételi módszerrel, melyhez saját szerkesztésű kérdőívet és a validált Remény Skálát alkalmaztuk. Kruskal-Wallis tesztet, Khi-négyzet próbát és Mann-Whitney tesztet v.geztünk (p<0,05), az eredményeket SPSS 25.0 verziójú statisztikai szoftver használatával értékeltük ki.

Eredmények: A középsúlyos/súlyos érintettséget mutató autisták (MR=85,2) esetén a havi egészségügyi kiadások magasabb arányt jelentettek (p<0,001) az enyhe érintettséget mutató autistákéhoz (MR=48,2) képest. A középsúlyos, súlyos állapotú autista gyermeket nevelők (MR=51,7) kisebb motivációs erővel bírtak és a céljaik elérésébe vetett bizalom is alacsonyabb volt (p=0,004), mint az alacsony támogatási szintet igénylők esetén (MR=70,5).

Megbeszélés: Kutatásunk a kitöltők számtalan javaslatot és kritikát fogalmaztak meg az ellátórendszer működését illetően, mely a családok anyagi terheiről, korlátozott társadalmi részvételéről és negatív egészségügyi tapasztalatairól tanúskodik.

Következtetések: Vizsgálatunk eredményei a mintavétel jellegzetességéből eredően nem általánosíthatók az egész populációra, azonban a nemzetközi szakirodalomi megállapításokhoz illeszkedő nehézségeket sorakoztat fel. A téma további kutatása érdemben az autista gyermeket nevelő családok terheinek csökkentéséhez, az okok feltárásához járulhat hozzá.