KOSÁRLABDÁZÓK SPORTSTRESSZ-SZINTJÉNEK MÉRÉSE VIRTUÁLIS VALÓSÁG ALKALMAZÁSÁVAL

Absztrakt

Bevezetés: A szorongás kezelése fontos feladat a sportolók mentális felkészítésében. A sportpszichológusok számos stresszkezelési technikát használnak, mely a rendelkezésükre áll. Ezek közül az egyik legsikeresebb a „stressz-inokulációs” tréning (SIT), amelyet egyre gyakrabban alkalmaznak a szorongás csökkentésére és a sportteljesítmény javítására. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen pszichés válaszokat vált ki sportolókból az általunk létrehozott virtuális valóságban történő stresszhelyzet, összehasonlítva azzal, amit a sportolók tétmérkőzéseken tapasztalnak.

Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a Nemzeti Kosárlabda Akadémia játékosait mértük fel. (N=10, átlagéletkor: 18,90±4,20 év). A Sportolói Szorongás Kérdőívet (SSZK) használtuk mérőeszközként, amely alkalmas a téthelyzetben megjelenő szorongás mérésére, valamint a tétmérkőzésen tapasztalt koncentráció és önbizalom mértékének meghatározására. Továbbá, az általunk létrehozott virtuális valóságban a sportolókat olyan sportkörnyezetbe helyeztük, ami afféle stresszfaktorokat tartalmazott, melyek tudományosan igazoltan stresszt váltanak ki a sportolókból. A statisztikai elemzéshez a SPSS 28.0 szoftvert alkalmaztuk, ahol a p≤0,05 értékeket tekintettük szignifikánsnak.

Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a virtuális valóságban lét rehozott sportstresszhelyzet ugyanolyan mértékű stresszválaszokat vált ki a sportolókból, mint amit a sportolók tétmérkőzésen tapasztalnak. Egyik faktorban sem mutatható ki szignifikáns eltérés a virtuális valóság (VR) után kitöltött teszt, valamint a tétmérkőzés után kitöltött teszt összpontszámai között (p>0,05). Továbbá, A VR és a mérkőzést követő stressz alskálák összefüggéseinek vizsgálata során nem találtunk szignifikáns kapcsolatot egyik alksála között sem (p>0,05).

Következtetések: Az eredmények alapján arra következtethetünk, hogy a virtuális valóság által létrehozott sportstressz szituáció képes azonos mértékű stresszt kiváltani a sportolókból, mint a valós versenyhelyzetekben. Ennek tükrében, javasoljuk a technológia alkalmazását a sportolók stresszkezelésének fejlesztésében és a sportpszichológiai felkészítés folyamatában. A virtuális valóság rendkívüli lehetőségeket kínálhat a sportolóknak a stresszkezelés és a mentális felkészülés terén, ezáltal jelentős előnyöket nyújthat a versenysportban.