PÓLUSOK

Milyen mértékben predesztinálja a földrajzi adottság egy ország külpolitikáját?

Csorba Éva — 2022-10-26

KÖNYVISMERTETÉS: Tim Marshall (2021): The power of geography. Ten maps that reveal the future of our world. (A földrajz hatalma. Tíz térkép, amely rávilágít világunk jövőjére). Elliott and Thompson Limited, London. 352 p.

A jogállam sorsáról – Fleck Zoltán új kötetéről

A. Gergely András — 2022-10-26

Könyvismertetés: Fleck Zoltán (2022): Rendszerhiba. A jogállam halála és újjászületésének lehetőségei Magyarországon. Progress könyvek, Noran Libro, Budapest, 127 oldal.

A Visegrádi Csoport országainak földgázpolitikai áttekintése

Török Virág — 2022-10-26

Kutatásom aktualitásait a vizsgált államok új stratégiai dokumentumai és a 2019 decemberében megjelent európai uniós Green Deal kezdeményezéscsomag (és annak végrehajtása) jelentették. A publikációban áttekintem a négy állam biztonságpercepcióját általánosságban összegző nemzeti biztonsági stratégiákat – különös tekintettel azok energetikai fókuszára –, majd olyan mérhető mutatókat összegzek, melyek áttekinthetővé és összehasonlíthatóvá teszik a V4 államokat energiapolitikai tekintetben. Ugyancsak szeretném kiemelni majd azokat az energetikai sajátosságokat, melyek a V4-ek energiamixét és szakpolitikáját egyedivé teszik a témában. Mindezek alapján bemutatom azokat a nemzeti szakpolitikai irányokat, melyek az egyes államok egyedi földgázpolitikai sajátosságait figyelembe véve igyekeznek teljesíteni az EU sztenderd környezetpolitikai célkitűzéseit. A vizsgált államok energetikai törekvéseit a legkönnyebben a következő három tényezővel írhatjuk le: az ellátás biztonságának garantálása, a piaci versenyképesség javítása, környezeti fenntarthatóság elérése.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikai fejlemények Latin-Amerikában

Urbanovics Anna — 2022-10-26

A latin-amerikai országok is megkezdték nemzeti szintű, mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiáik kidolgozását. A tanulmány célja, hogy összehasonlító elemzést nyújtson a stratégiafejlesztési folyamatokról öt latin-amerikai országban: Argentínában, Brazíliában, Chilében, Kolumbiában és Peruban. A kvantitatív elemzéshez az OECD AI Policy Observatory (Artificial Intelligence Policy Observatory) adatait, valamint más nemzetközi adatbázisokat, míg a kvalitatív elemzéshez a nemzeti stratégiákon végzett dokumentum elemzést használtam. A vizsgált államok eltérő utakat járnak a nemzeti stratégiáik elkészítésében, közös pont, hogy mindegyik esetében a stratégia egy nagyobb digitalizációs programba illeszkedik. Bár a régió országainak mesterséges intelligencia stratégiái még kezdeti fázisban vannak, a nemzeti szándék megléte lehetővé teszi a továbblépést mind a nemzeti, mind a regionális szabályozást tekintve, mellyel lehetőség nyílik ezen országok számára, hogy mesterséges intelligencia hatalommá váljanak.

A bevándorlók rendkívüli legalizálása Dél-Amerikában a Covid-19 pandémia idején

Gabriella Thomázy — 2022-10-26

A bevándorlók rendkívüli legalizálása számos ország bevándorlási politikájában megjelenik, ahogy újabban a dél-amerikai országoknál is előfordul. Ezeknek a programoknak a célja, rövid idő alatt nagyszámú migráns legalizálása. A Covid-19 pandémia alatt a határok hosszú ideig zárva maradtak, a hatóságoknak komoly kihívást jelentett a bevándorlók munkanélkülisége mellett az irreguláris migránsok növekvő száma (tartózkodásra jogosító vízumok lejárta, okmányokkal nem rendelkező bevándorlók). A tanulmány célja hat dél-amerikai ország rendkívüli legalizálási programjának az elemzése és összehasonlítása. A kutatás elsősorban a venezuelai migráció által érintett országokra fókuszál (Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru), valamint két másik (Argentína és Brazília) ország is kiválasztásra került a régióban. Az elsődleges források, valamint a rendelkezésre álló statisztikák és egyéb adatok lehetővé teszik a legalizációs programok, a migrációs tendenciák elemzését a Covid-19 pandémia idején, valamint a jövőbeli szcenáriókra vonatkozó javaslatok megfogalmazását.

Választói magatartás elméletek: a szavazói viselkedés kiismerésének alapjai

Galgóczi Eszter — 2022-10-26

A politikai közvélemény-kutatások egyik leggyakoribb célja egy-egy választás várható eredményének előrejelzése. Ebben hol többé, hol kevésbé sikeresek a kutatók. Mindenképpen szükséges ezért végig gondolni, mire is van szükség a választói viselkedés megértéséhez, felméréséhez, mi befolyásolhatja azt, hogy valaki szavaz-e és ha igen, hogyan. Ennek a megismerésnek az igénye egyidős bármiféle szavazás intézményével. Az idők során számtalan elmélet és vizsgálat próbálta feltárni ezt. Jelen tanulmányban azokat az elméleteket tekintjük át, amelyek az egyént közvetlenül érő, nem politikai rendszerbeli hatásokat vizsgálták. Azt a feladatot vállaltuk, hogy feltérképezzük az elmúlt száz év választói magatartás elméleteit, hét fő terület alapján: a gyermekkori-fiatalkori szocializáció, a társadalmi környezet, a gazdasági megfontolás, az állampolgári kötelesség, beleszólás, a média, a személyes félelmek és a közvéleménykutatások. Kiindulópontként és elméleti összegzésként kezeljük jelen írást, amely nem arra szolgál, hogy tökéletes magyarázatot adjon a választók viselkedésére. Hanem arra, hogy átgondolandó kérdéseket tegyen fel azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes vizsgálni mélyebben ahhoz, hogy megértsük a választók döntéseit.