https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok <p>A Pólusok folyóirat célja a politikatudomány, valamint a nemzetközi tanulmányok területén elért tudományos eredmények közlése, az érintett diszciplínákhoz köthető szakmai fórumok gazdagítása. A Pólusok szerkesztősége mindezek mellett feladatának tekinti, hogy a politológiai és nemzetközi kapcsolatok területéhez kapcsolódó hazai szakmai közélet aktív alakítója legyen, beleértve a szélesebb nyilvánosság elérését is. A folyóirat a Pécsi Tudományegyetem, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszéke és a Pólusok Társadalomtudományi Egyesület gondozásában jelenik meg.</p> UNIVERSITY OF PÉCS, FACULTY OF HUMANITIES AND SOCIAL SCIENCES, DEPARTMENT OF POLITICAL SCIENCE AND INTERNATIONAL STUDIES hu-HU PÓLUSOK 2732-1851 <p style="text-align: justify;">A kéziratot benyújtó szerző elfogadja az alábbi felhasználási engedélyt, amely szabályozza a Pólusok elnevezésű folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom álló írásmunkák felhasználásnak kereteit. A szerző a felhasználási engedély elfogadásával igazolja, hogy&nbsp;</p> <ul style="text-align: justify;"> <li class="show"><em>a publikációs céllal benyújtott kézirat eredeti és saját munkájuk;</em></li> <li class="show"><em>azt máshol nem közölték és nem nyújtották be; </em></li> <li class="show"><em>a szerzői jogból adódó szerzői díjazásról lemondanak;</em></li> <li class="show"><em>birtokában vannak az átruházandó jogoknak; </em></li> <li class="show"><em>és felelősséget vállalnak az összes társalkotó nevében is a copyright jogok átruházásának jogosságát illetően.</em></li> </ul> <ol style="text-align: justify;"> <li class="show">A felhasználási engedély a<a href="https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.TV"> szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény</a> (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján a kéziratot benyújtó szerző jelen szabályozás szerinti jogok gyakorlását biztosítja a Pólusok folyóirat (továbbiakban: folyóirat) és a Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: PTE) számára.</li> <li class="show">A szerző által a folyóirat és a PTE számára biztosított felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különös tekintettel:</li> </ol> <ul style="text-align: justify;"> <li class="show"><em>a szerző által létrehozott mű első közlésének jogára;</em></li> <li class="show"><em>tetszőleges példányban;</em></li> <li class="show"><em>analóg vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre;</em></li> <li class="show"><em>terjesztésre; </em></li> <li class="show"><em>felhasználási jog engedélyezésére harmadik fél számára; </em></li> <li class="show"><em>nyilvánossághoz való közvetítésére.</em></li> </ul> <ol style="text-align: justify;" start="3"> <li class="show" style="text-align: justify;">A szerző biztosítja a folyóiratot és a PTE-t, hogy a 2. pontban meghatározott felhasználási jogokat területi korlátozás nélkül, ingyenesen, illetve határozatlan időtartamra rendelkezésükre bocsátja.</li> <li class="show" style="text-align: justify;">A PÓLUSOK&nbsp;<a href="https://www.mtmt.hu/open-access">kiadói, azonnali hozzáférésű folyóirat</a>, amely elektronikus formában jelenik meg és internetes honlapján keresztül mindenki számára nyílt hozzáférést biztosít. A szerző vállalja, hogy saját honlapján és más tudományos tanulmányokat megosztó portálokon csak az írásmunka hivatalos publikálása után teszi közzé művét, a folyóirat által létrehozott formában, nevének, bibliográfiai adatainak és az eredeti közlés weblinkjének (URL) feltüntetésével.</li> <li class="show" style="text-align: justify;">A szerző engedélyezi, hogy a folyóirat a 2. és 3. pont szerinti ingyenes felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja például a repozitóriumban történő elhelyezését, a mű nyilvánosságra hozatalát vagy népszerűsítését. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.</li> <li class="show" style="text-align: justify;">A folyóirat és a PTE fenntartja magának a jogot, hogy az írásmunkán – tartalmi részeket nem érintő – változtatásokat eszközöljön. A változtatások révén kialakuló végső írásmunka csak a szerző egyetértésével jelenhet meg.</li> <li class="show" style="text-align: justify;">A szerző a kijelenti, hogy az írásmunka felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a folyóirat vagy a PTE jogszerzését korlátozná vagy kizárná. Többszerzős írásmunka esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a felhasználási engedély tartalmának velük való megismertetése a művet benyújtó szerző felelőssége.</li> <li class="show" style="text-align: justify;">A szerző(k) neve és feltüntetésének módja a mű átadása után nem változhat.</li> <li class="show" style="text-align: justify;">A művet benyújtó szerző kijelenti, hogy&nbsp;megjelentetésre szánt anyagok csak nyílt (nem minősített) információkat, valamint adatokat tartalmaznak.</li> </ol> <p style="text-align: justify;">A felhasználási engedély által nem részletezett kérdésekben a&nbsp;<a href="https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! 4.0</a>&nbsp;licenc feltételei az irányadók, amelyeket a szerző jelen engedéllyel együtt elfogad.</p> https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/7346 <p style="text-align: justify;">Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy az eutanáziára vonatkozó jelenleg hatályos magyar szabályozást összevessük Magyarország Alaptörvényével. Természetesen a téma kimeríthetetlen, ezért a kutatást folytatni fogjuk a későbbiekben új szempontok bevonásával. Célunk az eutanázia szabályozásának alkotmányossági vizsgálata. Ennek során igyekszünk választ adni arra, hogy az életvégi döntések meghozatalára vonatkozó jogszabályaink biztosítják-e az Alaptörvényben szabályozott alapjogok érvényesülését. Különös figyelmet fordítunk az emberi méltósághoz való jogra; az önrendelkezési jogra; a diszkrimináció tilalmára; a kínzás, a megalázó, kegyetlen bánásmód tilalmára; a magánélethez való jog védelmére. Tanulmányunkkal nem pusztán a hatályos joganyag kritikai elemzésére vállalkozunk, hanem az eutanázia Alaptörvénnyel összhangban álló, az emberi élet védelmét középpontba helyező szabályozására fogalmazunk meg javaslatokat és elveket.</p> Vadál Ildikó Szappanyos Melinda Copyright (c) 2024 PÓLUSOK http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2024-04-07 2024-04-07 5 1 2 24 10.15170/PSK.2024.05.01.01 https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/6978 <p style="text-align: justify;">Oroszország 2022-ben indult Ukrajna elleni támadása kihívás elé állította az alapvetően orosz-párti és ukránellenes magyar kormányzati politikát. A háború előtt a magyar kormány a romlatlan Kelet és a hanyatló Nyugat diskurzusát alkalmazta. Feltételezésem szerint ez a keretezés továbbra is a magyar kormány külpolitikai diskurzusának az alapját képezi, mivel a kormányzati kommunikáció a korábbi nyugatellenes diskurzusába beillesztette az orosz-ukrán háború nyomán kibontakozó válságot. Ugyanígy az orbáni magyar külpolitika korábban alkalmazott és hangoztatott elveinek (szuverenitás és nemzeti érdek védelme, pragmatizmus, kölcsönös tisztelet, költséghaszonelv) a kontinuitásáról beszélhetünk.</p> Dudlák Tamás Copyright (c) 2023 PÓLUSOK http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2023-12-17 2023-12-17 5 1 56 79 10.15170/PSK.2023.04.02.04 https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/6625 <p style="text-align: justify;">A cancel culture, vagy magyarul „az eltörlés kultúrája” az utóbbi évek egyik legtöbbször vitatott társadalmi jelensége a nyugati országokban. Az online térben végig söprő boszorkányüldözések elől látszólag senki nem rejtőzhet el, ha valaha olyat tett, vagy mondott, ami a társadalmi igazságosságért küzdő csoportok szerint elfogadhatatlan, vagy kívül esik a politikai korrektség határain. Ezek a csoportok nem tűrnek semmiféle ellenvéleményt, dogmatikus módon foglalnak állást, a velük történő konstruktív vitára alig van lehetőség. De mégis mi lehet az oka, hogy ezek a csoportok ilyen sikeresen tudják álláspontjukat érvényesítni a nyugati világban látszólag anélkül, hogy ellenvéleménybe ütköznének?</p> Tislér Ádám Copyright (c) 2023 PÓLUSOK http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2023-08-31 2023-08-31 5 1 71 75 10.15170/PSK.2023.04.01.05 https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/6624 <p class="p2" style="text-align: justify;">A tanulmány elsődleges célja, hogy egy átfogó képet nyújtson a hagyományosan alulkutatott Haiti jelenkori biztonsági helyzetéről. Az elemzésben előbb bemutatásra kerülnek az állam 200 éves történelmének főbb fejezetei, s azok hatásai jelenünkre. A második rész pedig főleg a 2020-as évek történéseire fókuszál, melyek által egy összetett biztonsági kép prezentálására törekedtem. A törékeny államként meghatározott közép-amerikai ország helyzete számunkra is releváns lehet. Egyrészt emlékeztet minket, hogy a tágan vett transzatlanti térségben is foglalkoznunk kell a stabil államiság kérdésével. Másrészt az újonnan formálódó globális világrend egyik pólusának számító Egyesült Államok közeli szomszédságában lévő biztonsági kihívás – mint a bevándorlás, szervezett bűnözés terén – egyre több figyelmet érdemel.</p> Balogh Áron Copyright (c) 2023 PÓLUSOK http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2023-08-31 2023-08-31 5 1 56 70 10.15170/PSK.2023.04.01.04 https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/6623 <p style="text-align: justify;">Az Egyesült Királyság 2020. december 31-ével hivatalosan is kilépett az Európai Unióból, a 2016-os Brexit-népszavazással megkezdett eljárás azonban még mindig nem zárult le: továbbra is vannak megválaszolandó kérdések, és megoldandó problémák. Az egyik legnagyobb ilyen probléma az úgynevezett kemény ha-tárok kérdése: Észak-Írország és Gibraltár esetében. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság és Spanyol-ország 2020 december végén sikeresen kötött egy átmeneti megállapodást, amely Gibraltárt a schengeni övezet részévé teheti, a probléma megoldása még várat magára. 2021. január 1-jével megkezdődött az átmeneti időszak, amelynek végén mindkét országnak alá kellene írnia a félsziget státusáról szóló szerződést, ez azonban mindeddig nem történt meg. Tanulmányomban Gibraltár helyzetével foglalkozom, azt vizsgálva, mit jelenthet ez az új megállapodás London, Madrid és Gibraltár számára. Továbbá szeretnék kitérni a jövőbeli szerződés kilátásaira, és arra is, hogy a Brexit megváltoztathatja-e azt a tényt, hogy a félsziget az Egyesült Királysághoz tartozik.</p> Varga Tímea Copyright (c) 2023 PÓLUSOK http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2023-08-31 2023-08-31 5 1 43 55 10.15170/PSK.2023.04.01.03 https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/6622 <p style="text-align: justify;">A cancel culture, vagy magyarul „az eltörlés kultúrája” az utóbbi évek egyik legtöbbször vitatott társadalmi jelensége a nyugati országokban. Az online térben végig söprő boszorkányüldözések elől látszólag senki nem rejtőzhet el, ha valaha olyat tett, vagy mondott, ami a társadalmi igazságosságért küzdő csoportok szerint elfogadhatatlan, vagy kívül esik a politikai korrektség határain. Ezek a csoportok nem tűrnek semmiféle ellenvéleményt, dogmatikus módon foglalnak állást, a velük történő konstruktív vitára alig van lehetőség. De mégis mi lehet az oka, hogy ezek a csoportok ilyen sikeresen tudják álláspontjukat érvényesítni a nyugati világban látszólag anélkül, hogy ellenvéleménybe ütköznének?</p> Tislér Ádám Copyright (c) 2023 PÓLUSOK http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2023-08-31 2023-08-31 5 1 27 42 10.15170/PSK.2023.04.01.02