https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/issue/feed PÓLUSOK 2021-08-05T13:41:13+02:00 Dr. Kacziba Péter polusok@pte.hu Open Journal Systems A PÓLUSOK a politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok folyóirata. https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/4846 A HÍVATLAN VENDÉGNEK AZ AJTÓ MÖGÖTT A HELYE? 2021-08-04T15:43:01+02:00 Szegedi Péter polusok@pte.hu <p class="p1"><strong>KÖNYVISMERTETÉS<span class="Apple-converted-space"> </span></strong></p> <p class="p1">Antal Attila (szerk.) (2018): <em>Mozgalmi társadalom</em>. Noran Libro Kiadó, Budapest. 320 p.<span class="Apple-converted-space"> </span></p> 2021-08-04T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 PÓLUSOK https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/4844 A NEMZETI RÉGIÓKÉRT VÍVOTT POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS 2021-08-04T15:37:40+02:00 Kadlicskó Gréta polusok@pte.hu <p class="p1" style="text-align: justify;">A tanulmányban a 2019. május 7-én útjára indult „kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című polgári kezdeményezés vizsgálatára vállalkozom. A kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács nyújtotta be Izsák Balázs és Dabis Attila szervezésében. Az aláírásgyűjtés célja, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok miatt különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Ilyenek többek között a határon túl élő magyar (székelyek, felvidéki, erdélyi magyarok) és egyéb európai őshonos nemzeti kisebbségek. A szervezők elsődleges szándéka, hogy Székelyföld hátrányos helyzetét megszüntessék, valamint elősegítsék az uniós források lehívását a térség fejlesztésére. Dolgozatomban részletesen bemutatom a kezdeményezés elfogadásának menetét, nehézségeit, jogi hátterét és jelenlegi helyzetét. Jelen tanulmány továbbá arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen tényleges hatással lesz a kezdeményezés sikeressége az Unió kohéziós politikájára nézve és az új magyar EU stratégia kialakításában?<span class="Apple-converted-space">&nbsp;</span></p> 2021-08-04T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 PÓLUSOK https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/4843 POLITIKAI HUMOR ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN 2021-08-04T15:31:01+02:00 Szegedi Péter polusok@pte.hu <p class="p1" style="text-align: justify;">A tanulmány célja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 2015-ös ellen-plakátkampányának bemutatása és elemzése. A kutatás a relevancia-elmélet és a humor inkongruencia-feloldás elmélet segítségével próbálja feltárni azokat a magüzeneteket, amik a MKKP plakátjain megjelentek. A relevancia-elmélet keretében a vizsgálódás azokat az implikált premisszákat és implikált konklúziókat kívánja megtalálni, amik a humoros szövegekben rejlenek. A tanulmány két fő részből tevődik össze. Az első rész az elméleti háttérrel foglalkozik: a plakátok alkalmazását politológiai szempontok szerint vizsgálja. Említésre kerülnek a humoros plakátok fajtái Eduardo José Marcos Camilo írásai alapján, amik lehetnek fatikusak, kommerciálisak, érzelmiek és intertextuálisak. Az MKKP plakátjait az intertextuális kategóriába sorolhatjuk. Az elemzéshez nélkülözhetetlen relevancia-elmélet is megjelenik, ami Sperber és Wilson szándékközpontú, rámutató-következtetéses kommunikációs teóriája. A dolgozat második felében az MKKP plakát kampánya kerül elemzésre. Ezt három fő kategóriára oszthatjuk témájuk szerint, amelyek a korrupció, a szegénység és a szolidaritás. Ezek a témakörök ki is jelölik azokat a magüzeneteket, amikkel az MKKP alternatívát kínál a kormányzat, illetve a kormánypárt üzeneteire.<span class="Apple-converted-space">&nbsp;</span></p> 2021-08-04T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 PÓLUSOK https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/4842 A KÉTHARMADOS ORBÁN-KORMÁNY TEVÉKENYSÉGÉNEK ELSŐ SZÁZ NAPJA 2010-BEN ÉS 2014-BEN 2021-08-04T15:25:19+02:00 Nyerges Ádám polusok@pte.hu <p class="p1" style="text-align: justify;">A 2010-ben és 2014-ben alakult Orbán-kormány volt az a két kétharmados többséggel, valamint lezárt kormányzati ciklussal rendelkező kormány, amely olyan felhatalmazással bírt, amivel az ellenzék beleszólása nélkül is képes volt a magyar politikai rendszer strukturális átalakítására. A tanulmány során az első száz nap alatt végrehajtott intézkedések bemutatására, valamint egy rövid kitekintés erejéig az egyes kormányok politikai környezetére, és a lefektetett célok ismertetésére is sor kerül. Az összefoglaló részben kiemelésre kerül néhány hasonlóság és különbözőség is, a kormányzati munka sebességére, minőségére, illetve a minősített többséget igénylő döntéshozatalára vonatkozóan.<span class="Apple-converted-space">&nbsp;</span></p> 2021-08-04T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 PÓLUSOK https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/4841 A MAGYAR POLITIKAI SZEREPLŐK KÖZÖSSÉGI MÉDIA STRATÉGIÁJÁNAK ÉS GYAKORLATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2021-08-04T15:05:46+02:00 Molnár Ferenc polusok@pte.hu <p class="p1" style="text-align: justify;">A tanulmány a magyar politikai pártok online kommunikációs gyakorlatait és interaktivitását elemzi a közösségi média platformokon a 2018-as országgyűlési választások előtti időszakra vonatkozóan, hangsúlyt fektetve a megfogalmazott stratégiai elvárások és a tényleges gyakorlat közötti különbségekre. A tanulmány vegyes, kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöző megközelítést alkalmaz. A tanulmány empirikus eredményei szerint a kisebb anyagi forrásokkal rendelkező pártok sokkal kommunikatívabb megközelítést alkalmaznak és több felhasználónak képesek visszajelzést adni a Facebook közösségi oldalon.<span class="Apple-converted-space">&nbsp;</span></p> 2021-08-04T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 PÓLUSOK https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/4840 TÖRÖKORSZÁG SZÍRIA-STRATÉGIÁJA 2011 ÉS 2015 KÖZÖTT 2021-08-04T14:56:23+02:00 Lechner Zoltán polusok@pte.hu Gibárti Sára polusok@pte.hu <p class="p1" style="text-align: justify;">A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy részletesen áttekintse Törökország Szíria-stratégiájának evolúcióját a 2011 és 2015 közötti időszakban. Az „arab tavasz” általános vonatkozásainak ismertetését követően a dolgozat második fejezete a török politikai kommunikáció elemzésén keresztül mutatja be azt, hogy Ankara miként jutott el a „kivárástól” a „proxyháborúig”. A harmadik rész arra kérdésre keresi a választ, hogy miként kapcsolódott össze, illetve hatott egymásra az észak-szíriai autonóm kurd régió területi expanziója, a Törökországon belüli török-kurd viszonyrendszer alakulása, valamint a 2015 júniusi törökországi parlamenti választás. A negyedik fejezet a szíriai háború által kiváltott menekültválság Törökországra gyakorolt hatásait vizsgálja humanitárius szempontból. A szerzők végkövetkeztetése szerint Ankara túlzott ambícióktól és téves feltételezésektől vezérelve 2012-re olyan mértékben involválódott a konfliktusban, hogy abból többé nem volt lehetősége kihátrálni; az egyre súlyosabb geopolitikai, gazdasági és szociális kihívások pedig a szíriai rezsim megdöntésére irányuló török külpolitika kudarcához vezetettek.<span class="Apple-converted-space">&nbsp;</span></p> 2021-08-04T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 PÓLUSOK