PÓLUSOK

A tömegek tébolya

2023-09-09T19:59:54+02:00

A cancel culture, vagy magyarul „az eltörlés kultúrája” az utóbbi évek egyik legtöbbször vitatott társadalmi jelensége a nyugati országokban. Az online térben végig söprő boszorkányüldözések elől látszólag senki nem rejtőzhet el, ha valaha olyat tett, vagy mondott, ami a társadalmi igazságosságért küzdő csoportok szerint elfogadhatatlan, vagy kívül esik a politikai korrektség határain. Ezek a csoportok nem tűrnek semmiféle ellenvéleményt, dogmatikus módon foglalnak állást, a velük történő konstruktív vitára alig van lehetőség. De mégis mi lehet az oka, hogy ezek a csoportok ilyen sikeresen tudják álláspontjukat érvényesítni a nyugati világban látszólag anélkül, hogy ellenvéleménybe ütköznének?

Haiti: A jövőjétől megfosztott ország biztonsági helyzete

2023-09-09T19:43:07+02:00

A tanulmány elsődleges célja, hogy egy átfogó képet nyújtson a hagyományosan alulkutatott Haiti jelenkori biztonsági helyzetéről. Az elemzésben előbb bemutatásra kerülnek az állam 200 éves történelmének főbb fejezetei, s azok hatásai jelenünkre. A második rész pedig főleg a 2020-as évek történéseire fókuszál, melyek által egy összetett biztonsági kép prezentálására törekedtem. A törékeny államként meghatározott közép-amerikai ország helyzete számunkra is releváns lehet. Egyrészt emlékeztet minket, hogy a tágan vett transzatlanti térségben is foglalkoznunk kell a stabil államiság kérdésével. Másrészt az újonnan formálódó globális világrend egyik pólusának számító Egyesült Államok közeli szomszédságában lévő biztonsági kihívás – mint a bevándorlás, szervezett bűnözés terén – egyre több figyelmet érdemel.

Gibraltár és a Brexit

2023-09-09T19:31:52+02:00

Az Egyesült Királyság 2020. december 31-ével hivatalosan is kilépett az Európai Unióból, a 2016-os Brexit-népszavazással megkezdett eljárás azonban még mindig nem zárult le: továbbra is vannak megválaszolandó kérdések, és megoldandó problémák. Az egyik legnagyobb ilyen probléma az úgynevezett kemény ha-tárok kérdése: Észak-Írország és Gibraltár esetében. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság és Spanyol-ország 2020 december végén sikeresen kötött egy átmeneti megállapodást, amely Gibraltárt a schengeni övezet részévé teheti, a probléma megoldása még várat magára. 2021. január 1-jével megkezdődött az átmeneti időszak, amelynek végén mindkét országnak alá kellene írnia a félsziget státusáról szóló szerződést, ez azonban mindeddig nem történt meg. Tanulmányomban Gibraltár helyzetével foglalkozom, azt vizsgálva, mit jelenthet ez az új megállapodás London, Madrid és Gibraltár számára. Továbbá szeretnék kitérni a jövőbeli szerződés kilátásaira, és arra is, hogy a Brexit megváltoztathatja-e azt a tényt, hogy a félsziget az Egyesült Királysághoz tartozik.

Öncenzúra és Cancel Culture

2023-09-09T17:37:06+02:00

A cancel culture, vagy magyarul „az eltörlés kultúrája” az utóbbi évek egyik legtöbbször vitatott társadalmi jelensége a nyugati országokban. Az online térben végig söprő boszorkányüldözések elől látszólag senki nem rejtőzhet el, ha valaha olyat tett, vagy mondott, ami a társadalmi igazságosságért küzdő csoportok szerint elfogadhatatlan, vagy kívül esik a politikai korrektség határain. Ezek a csoportok nem tűrnek semmiféle ellenvéleményt, dogmatikus módon foglalnak állást, a velük történő konstruktív vitára alig van lehetőség. De mégis mi lehet az oka, hogy ezek a csoportok ilyen sikeresen tudják álláspontjukat érvényesítni a nyugati világban látszólag anélkül, hogy ellenvéleménybe ütköznének?

Magyar kormányzati szereplők digitális diplomáciai tevékenysége a Twitteren (2021-2022)

2023-09-09T15:14:52+02:00

A tanulmány fókuszában a magyar kormányzathoz köthető Twitter-felhasználók 2021 és 2022 közötti tevékenységének empirikus vizsgálata áll. Célja, hogy feltérképezze a platform nemzetközi kommunikáció-ban legaktívabb kormányzati szereplőinek összetételét, megértse az azonosított aktorok tartalomelőállítási szokásait, a közölt narratívák főbb jellemzőit, valamint azok eloszlásának trendjeit. A tanulmányhoz kapcsolódó kutatás utóbbi célkitűzések megvalósítása érdekében önálló adatgyűjtést végzett, a létrejövő adatbázist pedig szoftveres elemzési technikákkal vizsgálta. Az elemzés egy nemzetközi trendeknek megfelelő digitális diplomáciai tevékenységet körvonalazott, amelyben a legaktívabb és leginkább követett résztvevők száma és összetétele ma már viszonylag magas, az emblematikus felhasználók szerepvállalása pedig aktív. Az eredmények egy centralizált rendszer ismérveit mutatják, amelyben a központtól távolodva a relatív kontroll csökken, emiatt az információs és relációs jellegű tartalmak megjelenése, illetve a szereplők közötti eloszlása jobbára kiegyensúlyozott. Ezek a tulajdonságok ugyanakkor csak az átlagot tekintve érvényesek, 2022-től az egyébként nemzetközi kontextusban megjelenő üzenetek tartalmában hangsúlyosabban jelennek meg a belpolitikában használt kommunikációs panelek.

„Szőlővel fekszik szőlővel ébred”

2023-08-28T20:46:17+02:00

Az elmúlt évtizedekben az ökológia és a néprajz-antropológia találkozása egy virágzó új kutatási irányzatot eredményezett, az etnobiológia és az etnoökológia szakterületét, a hagyományos ökológiai tudás és a helyi tudások kutatását. E kutatási eredmények és hasznosíthatóságuk kérdése az ökológiai válság tendenciáinak erősödése révén egyre fontosabbá válik. Jelen tanulmány egy általános bevezető után a Villányi borvidék kisüzemi paraszti szőlőművelését a néprajzi terepmunka eszközeivel feltáró kutatás eredményeit mutatja be az 1940–1960 közötti időszakból. A kutatás során megismert lokális tudást és gazdálkodói szemléletet igyekszik a fenntarthatóság, a környezet-védelem szempontjából értelmezni, felveti az egyes ismeretek mai hasznosíthatóságának kérdését.