PÓLUSOK

EGY RÉGI-ÚJ STRATÉGIAI VÍZIÓ AZ AMERIKAI VILÁGREND FENNTARTÁSÁRÓL

2020-12-20T17:32:49+01:00

KÖNYVISMERTETÉS:

Jakub J. Grygiel – A. Wess Mitchell (2017): Nyugtalan határvidék: Felemelkedő riválisok, sebezhető szövetségesek és az amerikai hatalom válsága. Antall József Tudásközpont, Budapest. 303 p.

A VARSÓI FORRÓ ŐSZ

2020-12-20T17:27:45+01:00

Lengyelország Alkotmánybírósága 2020. októberében módosította az abortuszról szóló törvényt. Ezt követően országszerte tüntetések kezdődtek, az érintett nők mellett a társadalom különböző csoportjai felvonulásukkal tiltakoztak. A megmozdulás aláásta a kormányzó Jog és Igazságosság párt tekintélyét. A tiltakozások, amelyek a COVID-19 járvány árnyékában kerültek megrendezésre a kormány és a lengyel katolikus egyház összefonódása elleni tiltakozásként is értelmezhetők, miközben az járványkezeléssel szembeni elégedetlenséget is igyekeztek kifejezni. Jelen dolgozat célja az okok feltárása, elemzése, a lengyel belpolitikai viszályok bemutatása.

A NEMZETI ÉBREDÉSTŐL A NEO-KONZERVATÍV MODERNIZÁCIÓIG:

2020-12-20T17:20:41+01:00

A tanulmány első része bemutatja India függetlenségéhez vezető útjának három legdominánsabb társadalomszervező ideológiáját. Az első az azonos kultúrához való tartozás hívó szava Mahatma Gandhi satyagraha mozgalmán keresztül. A második a feudális és imperialista állami berendezkedéshez képest más, a szocialista Szovjetunió mintáját adaptáló kormányzati felépítés, valamint a harmadik ideológiai, a már 2500 éve megszakítás nélkül jelenlévő társadalmi hierarchia, a kasztrendszer, a dogmáival és a történelmi kontinuitást biztosító irodalmi hátterével. Mindhárom ideológia teret kapott független India életében: a sok kis királyságból egy ország született, mely a szocialista építkezés útjára lépett és a kasztrendszer is él tovább, bár hivatalosan nem létezik. A tanulmány második része a folyatást vizsgálja, különös tekintettel a 2014-es és 2019-es szövetségi választásokon nyertes politikai erő ideológiainak elemzésére.

A KÖZIGAZGATÁS BÍRÓSÁGI KONTROLLJA MAGYARORSZÁGON

2020-12-20T17:13:20+01:00

A tanulmányban a közigazgatási szervek döntéseivel szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek vizsgálatára vállalkozom. Vajon az államhatalom szerveinek cselekvéseivel, esetleges túlkapásaival szemben milyen úton kereshet az ügyfél jogorvoslatot? A témát különösen aktuálissá teszi, hogy 2020. március elsejétől megszűnt a közigazgatásban az ügyfelek részére 1952-től rendelkezésre álló általános jogorvoslati eszköz, a fellebbezés lehetősége. A sérelmesnek tartott döntéseket bíróság előtt lehet megtámadni. Vajon a közigazgatási szervezettől elkülönülő, a rendes bíróságok által végzett felülvizsgálat kizárólagossá tétele előnyökkel jár a polgárok számára, vagy a jogorvoslati lehetőségeik beszűkülését eredményezi? Úgy gondolom, hogy Magyarországon a közigazgatási bíráskodás újraindításától eltelt csaknem három évtized tapasztalatai nemcsak alkalmasak arra, hogy az eddigi tendenciákat összegezzem, hanem ezt szükségessé is teszi az a közigazgatási rendszerünkben előzmények nélküli változás, ami 2020. március elsején bekövetkezett.

EMBERI JOGSÉRTÉSEK ÁRA EURÓPÁBAN

2020-12-20T17:05:47+01:00

E tanulmány gyakorlati szempontból közelít meg egy nemzetközi jogi problémát, az emberi jogok megsértését. Az emberi élet, méltóság és más emberi jogok értéke pénzben nem kifejezhető, azt „beárazni” nem lehet. Mégis, amikor emberi jogi jogsértésekről beszélünk, gyakran felejtjük el, hogy egyes emberi jogok védelmének ára van és ez az ár nemcsak morális. Amikor az államok kötelezettséget vállalnak (vagy kapnak – vállalás nélkül – ius cogens formában) arra, hogy védeni fogják az emberi jogokat, számolniuk kell azzal, hogy ez a védelem belekalkulálandó költségvetésükbe is. A tanulmány azt igyekszik gyakorlati példákon keresztül feltárni, hogy az emberi jogsértésekért milyen konkrét – pénzben kifejezhető – árat fizetett egy európai ország, Görögország.

A GLOBÁLIS PIAC SZABÁLYAI ÉS AZ EMBERI JOGI NORMÁK

2020-12-20T16:59:03+01:00

A tanulmány a modern kori emberi jogi eszme és a nemzetközi kereskedelmi jog egymástól elszigetelt fejlődését mutatja be, majd azt vizsgálja, hogyan értelmezi át a WTO az emberi jogok eredendően teljesen más tartalmú alapelveit (a Marrakeshi Egyezmény utalást sem tesz az emberi jogokra), mint például a diszkrimináció-tilalom, vagy a tulajdonlás szabadsága. Kitérek továbbá a jogérvényesítés lehetőségei között mutatkozó eltérésekre, a lefelé licitáló verseny problémájára. illetve a nemzetközi szabadalmi jogvédelem negatív emberi jogi hatásaira. A problémák közti szelekció nem önkényes, hanem az emberi jogok szempontjából leginkább neuralgikus kérdések összefoglalása.