POLARITIES

Discourses of political participation among young Hungarians

2024-06-06T14:57:18+02:00

Different macro- and meso-level theories of youth political participation focus on who participates in political action and why. However, little is known about how young people interpret these forms of participation and whether their actual participation is structured along these interpretations. Our study aims to show what discourses of political participation can be identified in Hungary and which are specific to young people. This question is particularly relevant in the pandemic that emerged after COVID-19, which confined young people's everyday interactions and political activism to the online space for almost two years. According to our ‘Asteroida Effects’ hypothesis, new forms of political participation may have emerged, which may have reinterpreted the previous dynamics between online and offline participation. After the third wave of the pandemic and during the fourth wave, we conducted six focus group discussions and eight semi-structured online interviews, which we analysed through discourse analysis. Our results show that, at least in part, young people have redefined political participation due to the asteroid impact and have included communication about it in the meaning field of political participation.

Turkey’s response to the war in Ukraine in the context of systemic changes and regional dynamics

2024-05-29T19:32:42+02:00

As it is one of the few NATO members that refused to sever cooperation with Russia in 2022, Turkey’s response to the war in Ukraine can be seen as a critical case study in the dynamics of contemporary geopolitics. This article examines Turkey's strategic positioning and policy responses regarding the conflict, with the aim of understanding the logic behind Ankara’s decision to present itself as a mediator, instead of aligning itself with the mostly united policy of the West. Embracing the theoretical framework of neorealism, the article first examines the correlation between systemic changes and Turkish foreign policy, as the author considers that the emergence of a “posthegemonic world order” profoundly affects Ankara’s opportunities in the international environment. Employing the analytical approach of geopolitics, the second section of the study delves into Turkey's security concerns and economic interests in the Black Sea region and examines the evolution of Ankara’s geostrategy towards the region since the dissolution of the Soviet Union. Building upon the context outlined by the first two sections, the third part of the study analyses Ankara’s foreign policy responses to the Russian invasion of Ukraine, focusing primarily on the period from February to December 2022.

Ciprus: A földrajzi tér és a nagyhatalmak fogságában

2024-05-26T13:09:22+02:00

Könyvismertetésem Kacziba Péter, a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék tudományos munkatársának A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői című 2023-ban a L’Harmattan – PTE ÁOK ITD kiadásában megjelent monográfiáját mutatja be. A mű újdonsága szemléletmódjában rejlik, mely a geostratégia elméletébe ágyazva mutatja be a sziget megosztottságának okait és az újraegyesítés nehézségeit.

Tartózkodástól az aktívabb katonai szerepvállalásig

2024-05-26T12:18:53+02:00

Az alábbi recenzió Hevő Péter történész 2023-ban megjelent Vissza a fegyverekhez? A hadsereg és külpolitika kapcsolata az újraegyesített Németországban című könyvét ismerteti. A szerző doktori kutatásán alapuló mű bemutatja, hogy az újraegyesített Németország hogyan szakított a katonai tartózkodás gyakorlatával és miként jutott el oda, hogy a NATO területén kívüli békeműveletekben részt vegyen. Hevő Péter rávilágít, hogy a német külpolitikai döntéshozóknak folyamatosan a szövetségesi elvárások és a hazai fenntartások között kellett egyensúlyoznia. A német politikai vezetés végül egy tanulási folyamat eredményeként le tudta küzdeni a politikai és jogi akadályokat, melynek következtében Németország aktívabb szerepet tud betölteni a nemzetközi biztonságban.

Short-term changes in opinions on refugees from Ukraine

2024-05-26T12:00:05+02:00

Since the outbreak of the migration crisis in 2015, the perception of migrants and refugees has been a dominant topic in public discourse in Hungary. In numerous cases, political actors have focused their narratives on the arrivals, which has provoked considerable public resentment. In February 2022, with the outbreak of the Russian-Ukrainian war, a new situation arose, with hundreds of thousands of people arriving in the country from Ukraine at the same time Our study examines whether, in the relatively short term, public opinion towards refugees might change when arrivals come from a neighbouring country with a more or less similar culture.

Developments of the Greek-Turkish maritime disputes during Kyriakos Mitsotakis' administration

2024-04-26T17:10:04+02:00

A görög-török kapcsolatok turbulens időszakon vannak túl, amelynek egyik legfontosabb forrása a tengeri határvitákhoz kötődött. A görög-török tengerjogi vita nem újkeletű konfliktusforrás, hiszen megoldása évtizedek óta várat magára. Ugyanakkor az energetikai feltárások megnövelték a relevanciáját, következésképp a lezárása is sokkal összetettebb. A feltárásoknak köszönhetően (is) Görögország mind európai, mind pedig regionális szerepe megerősödött. Ebből következően a tengeri határviták és az ezzel is összefüggő feltárások jelentős szerepet kapnak az ország külpolitikájában is. A határvitával összefüggő konfliktusra és a török „fenyegetésre” válaszul, Görögország taktikusan építette ki és mélyítette el nemzetközi együttműködési hálózatát uniós tagországokkal és a régióban található, vagy ott érdekelt harmadik országokkal. Ezzel párhuzamosan, Törökország nemzetközi elszigetelődése tovább folytatódott. Mindemellett, a legutóbbi török elnöki látogatás új (pozitív) fordulatot hozhat a kapcsolatokban.