PÓLUSOK

Alkotmányossági dilemmák az eutanázia szabályozása kapcsán

2024-04-07T13:36:19+02:00

Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy az eutanáziára vonatkozó jelenleg hatályos magyar szabályozást összevessük Magyarország Alaptörvényével. Természetesen a téma kimeríthetetlen, ezért a kutatást folytatni fogjuk a későbbiekben új szempontok bevonásával. Célunk az eutanázia szabályozásának alkotmányossági vizsgálata. Ennek során igyekszünk választ adni arra, hogy az életvégi döntések meghozatalára vonatkozó jogszabályaink biztosítják-e az Alaptörvényben szabályozott alapjogok érvényesülését. Különös figyelmet fordítunk az emberi méltósághoz való jogra; az önrendelkezési jogra; a diszkrimináció tilalmára; a kínzás, a megalázó, kegyetlen bánásmód tilalmára; a magánélethez való jog védelmére. Tanulmányunkkal nem pusztán a hatályos joganyag kritikai elemzésére vállalkozunk, hanem az eutanázia Alaptörvénnyel összhangban álló, az emberi élet védelmét középpontba helyező szabályozására fogalmazunk meg javaslatokat és elveket.

Béke minden áron

2023-12-17T18:01:48+01:00

Oroszország 2022-ben indult Ukrajna elleni támadása kihívás elé állította az alapvetően orosz-párti és ukránellenes magyar kormányzati politikát. A háború előtt a magyar kormány a romlatlan Kelet és a hanyatló Nyugat diskurzusát alkalmazta. Feltételezésem szerint ez a keretezés továbbra is a magyar kormány külpolitikai diskurzusának az alapját képezi, mivel a kormányzati kommunikáció a korábbi nyugatellenes diskurzusába beillesztette az orosz-ukrán háború nyomán kibontakozó válságot. Ugyanígy az orbáni magyar külpolitika korábban alkalmazott és hangoztatott elveinek (szuverenitás és nemzeti érdek védelme, pragmatizmus, kölcsönös tisztelet, költséghaszonelv) a kontinuitásáról beszélhetünk.

A tömegek tébolya

2023-09-09T19:59:54+02:00

A cancel culture, vagy magyarul „az eltörlés kultúrája” az utóbbi évek egyik legtöbbször vitatott társadalmi jelensége a nyugati országokban. Az online térben végig söprő boszorkányüldözések elől látszólag senki nem rejtőzhet el, ha valaha olyat tett, vagy mondott, ami a társadalmi igazságosságért küzdő csoportok szerint elfogadhatatlan, vagy kívül esik a politikai korrektség határain. Ezek a csoportok nem tűrnek semmiféle ellenvéleményt, dogmatikus módon foglalnak állást, a velük történő konstruktív vitára alig van lehetőség. De mégis mi lehet az oka, hogy ezek a csoportok ilyen sikeresen tudják álláspontjukat érvényesítni a nyugati világban látszólag anélkül, hogy ellenvéleménybe ütköznének?

Haiti: A jövőjétől megfosztott ország biztonsági helyzete

2023-09-09T19:43:07+02:00

A tanulmány elsődleges célja, hogy egy átfogó képet nyújtson a hagyományosan alulkutatott Haiti jelenkori biztonsági helyzetéről. Az elemzésben előbb bemutatásra kerülnek az állam 200 éves történelmének főbb fejezetei, s azok hatásai jelenünkre. A második rész pedig főleg a 2020-as évek történéseire fókuszál, melyek által egy összetett biztonsági kép prezentálására törekedtem. A törékeny államként meghatározott közép-amerikai ország helyzete számunkra is releváns lehet. Egyrészt emlékeztet minket, hogy a tágan vett transzatlanti térségben is foglalkoznunk kell a stabil államiság kérdésével. Másrészt az újonnan formálódó globális világrend egyik pólusának számító Egyesült Államok közeli szomszédságában lévő biztonsági kihívás – mint a bevándorlás, szervezett bűnözés terén – egyre több figyelmet érdemel.

Gibraltár és a Brexit

2023-09-09T19:31:52+02:00

Az Egyesült Királyság 2020. december 31-ével hivatalosan is kilépett az Európai Unióból, a 2016-os Brexit-népszavazással megkezdett eljárás azonban még mindig nem zárult le: továbbra is vannak megválaszolandó kérdések, és megoldandó problémák. Az egyik legnagyobb ilyen probléma az úgynevezett kemény ha-tárok kérdése: Észak-Írország és Gibraltár esetében. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság és Spanyol-ország 2020 december végén sikeresen kötött egy átmeneti megállapodást, amely Gibraltárt a schengeni övezet részévé teheti, a probléma megoldása még várat magára. 2021. január 1-jével megkezdődött az átmeneti időszak, amelynek végén mindkét országnak alá kellene írnia a félsziget státusáról szóló szerződést, ez azonban mindeddig nem történt meg. Tanulmányomban Gibraltár helyzetével foglalkozom, azt vizsgálva, mit jelenthet ez az új megállapodás London, Madrid és Gibraltár számára. Továbbá szeretnék kitérni a jövőbeli szerződés kilátásaira, és arra is, hogy a Brexit megváltoztathatja-e azt a tényt, hogy a félsziget az Egyesült Királysághoz tartozik.

Öncenzúra és Cancel Culture

2023-09-09T17:37:06+02:00

A cancel culture, vagy magyarul „az eltörlés kultúrája” az utóbbi évek egyik legtöbbször vitatott társadalmi jelensége a nyugati országokban. Az online térben végig söprő boszorkányüldözések elől látszólag senki nem rejtőzhet el, ha valaha olyat tett, vagy mondott, ami a társadalmi igazságosságért küzdő csoportok szerint elfogadhatatlan, vagy kívül esik a politikai korrektség határain. Ezek a csoportok nem tűrnek semmiféle ellenvéleményt, dogmatikus módon foglalnak állást, a velük történő konstruktív vitára alig van lehetőség. De mégis mi lehet az oka, hogy ezek a csoportok ilyen sikeresen tudják álláspontjukat érvényesítni a nyugati világban látszólag anélkül, hogy ellenvéleménybe ütköznének?