PÓLUSOK

Nemzetpolitikai térkép 2020-ban

2023-03-21T22:16:08+01:00

KÖNYVISMERTETÉS

Csóti György (2020): Trianon után száz esztendővel–Beteljesedik-e a herderi jóslat az elveszített magyarlakta területeken? Kairosz Könyvkiadó Kft., Budapest. 152 p.

Spanyolviasz új köntösben

2023-03-21T22:11:43+01:00

KÖNYVISMERTETÉS

William Mallinson: Guicciardini, Geopolitics and Geohistory. Understanding Inter-State Relations. Athens, 2021. 151 p.

Regionális civil jelenlét és civil centrumperiféria lejtő a nagymintás ifjúságkutatások alapján

2023-03-21T22:04:32+01:00

Az ezredforduló óta megvalósuló nagymintás (8000 fős) kérdőíves ifjúságkutatási program – amely a 15-29 éves korosztály élethelyzetét igyekszik négyévenként rögzíteni – részben alkalmas eszköz, hogy átfogó képet fessen a magyar fiatalokról. Cikkünkben ezen nagymintás ifjúságkutatási adatok civil attitűddel, civil társadalomhoz való viszonnyal kapcsolatos adatait vesszük alapul. A civilekkel kapcsolatos adatokat több jellemző szerint vizsgálták már, de a térbeli egyenlőtlenségeket tekintetbe vevő elemzés (regionalitás, centrum-periféria) nem kapott még nyilvánosságot. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a regionalitás és – mind földrajzi, mind társadalmi, mind gazdasági – centrum-periféria lejtő miképp jelenik meg, a civil szervezeti részvételben, az idő- és pénzadományokban és a civilek iránti bizalomban.

Innovatív társadalmi részvételi módszerek és gyakorlatok Európában és Magyarországon

2023-03-21T21:55:32+01:00

A tanulmány a demokrácia innováció kérdéskörén belül a társadalmi részvétel kérdését tárgyalja, az innovatív részvételi módszerekre fókuszálva. Bemutatja a nemzetközi kontextust, kitér arra, melyek a hatékony és sikeres részvételi folyamat feltételei, kritériumai. Kitekint a jelenlegi európai helyzetre, bemutatja, elemzi a leggyakrabban használt innovatív részvételi technikákat, hivatkozik a legfontosabb nemzetközi kezdeményezésekre. Elemzi, hogy a technológia hogyan segítette elő a részvétel kiszélesítését, teremtett új platformokat. A tanulmány röviden elemzi a magyarországi helyzetet, a demokrácia innováció, a társadalmi részvétel helyzetét, dilemmáit. Áttekinti a jogszabályi hátteret, bemutatja, hogy Magyarországon a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészíteni hivatott demokratikus innovációk, így a részvételi módszerek megvalósításának lehetősége miért korlátozott. A szerzők bemutatják, mely részvételi módszerek, technikák jelentek meg a közelmúltban Magyarországon, röviden összegzik a legfontosabb hazai kísérleteket, gyakorlatokat.

Egy régi jelenség új köntösben?

2023-03-21T21:42:37+01:00

Az elmúlt két évtized óta az olyan folyamatban lévő és egyre erősödő társadalmi és gazdasági változások – mint például az individualizáció, a szekularizáció, a digitalizáció és az atípusos foglalkoztatás –hatására az önkéntesség is új értelmezést kapott. Ez az újraértelmezés három jelenségben mutatkozott meg. Egyrészt az önkéntesség egyre heterogénebb és mindinkább specializált készségeket, tudásokat és menedzsmenti eszközöket megkövetelő tevékenységgé vált. Másrészt az önkéntesség „reflexív stílusa” mind inkább érzékelhetővé vált, harmadrészt pedig a klasszikus, hosszú távú és rendszeres önkéntesség mellett pedig mind gyakoribb lett az úgynevezett epizodikus önkéntesség. A tanulmány fő célja, hogy bevezesse a hazai szakirodalmi fogalomhasználatba az epizodikus önkéntesség fogalmát és ehhez kapcsolódva áttekintést adjon a téma elemzésének eddigi eredményeiről, illetve bemutassa a hazai epizodikus önkéntesek jellemzőit két önkénteskutatás másodelemzése alapján. Az eredmények szerint a magyar önkéntességet „újjászületése” óta az epizodikus önkéntesség dominanciája jellemezte, aminek hátterében– véleményünk szerint – legfőképpen az önkéntesség társadalmi beágyazottságát meghatározó tényezők állnak.

A bevonás új lehetőségei a 21. században: Az influencerek

2023-03-21T21:32:10+01:00

A 21. században még mindig a civil társadalom tekinthető a társadalom immunrendszerének, az állam morális iránytűjének, valamint a demokratikus keretrendszer védelmezőjének. Az internet és a digitalizáció térnyerése nyomán a civil bevonási stratégiák fokozatosan megváltoznak, az egyoldalú információátadás helyett a kooperatív, diskurzuson és információcserén alapuló közösségi élmények jelentik a jövőt, másrészt egyre inkább az erőteljes online jelenlét határozza meg egy kezdeményezés/projekt, vagy szervezet sikerességét. A közösséghez tartozás igénye is markánsan átalakult az 1990-es éveket követően. A különböző közösségi platformok feltűnése olyan virtuális tereket teremtett, melyek lehetőséget adnak a bekapcsolódásra olyan formában is, melyek párhuzamos, de a létezőhöz kapcsolódó valóságban zajlanak. A tanulmány a bevonás és közösségfejlesztés, valamint az információterjesztés néhány újszerű formáját veszi górcső alá, kiemelve az influencerek szerepét a közösségeket érintő problémák feltárásában és megoldásában.