Per Aspera ad Astra

Tartalomjegyzék

2024-06-03T15:29:04+02:00

Reprezentáció és nyilvánosság az Erzsébet Tudományegyetemen

2024-06-03T14:07:16+02:00

Mára komoly múltra tekint vissza az egyetemtörténeti kutatások azon tematikai vonulata, mely az az egyetemek és a nyilvánosság viszonyára, a szervezeti identitásalkotás és -erősítés vagy éppen az ünnep- és emlékezetkultúra egyetemi gyakorlataira kérdez rá. Noha folyóiratunk mindig is elkötelezett volt az egyetemtörténet-írás új útjainak megismertetése iránt, több recenziót is közöltünk olyan egyetemtörténeti munkáról, mely a társadalom- és az új kultúrtörténet megközelítéseit alkalmazva íródott, s persze számtalan alkalommal publikáltunk a pécsi egyetem történetét feldolgozó írásokat, utóbbiak között az említett tematikák csak elvétve bukkantak fel. E hiányt pótlandó, a Per Aspera ad Astra jelen különszámának fókuszában az Erzsébet Tudományegyetem reprezentációtörténete, azaz az egyetem nyilvánossághoz való viszonya, annak szimbolikus megjelenítése, valamint az ezzel összefüggő intézményi stratégiák állnak.

Az Erzsébet Tudományegyetem rövid története

2024-06-03T19:31:47+02:00

A rövid összefoglalás áttekinti az egyetem történetét a pozsonyi alapítástól (1912) a polgári korszak végéig (1950). 1919-től, a cseh megszállás után az egyetem menekülni kényszerült és átmeneti budapesti tartózkodás után Pécsett került elhelyezésre. A cikk bemutatja az egyetem elhelyezését és kiépülését az új székhelyen, a karok tevékenységét, a várossal való gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatendszerét, majd a korszak utolsó éveinek változásait.

Az egyetem elnevezése

2024-06-03T20:00:24+02:00

Egy egyetem elnevezése széles nyilvánosságnak szánt szimbólum, a névadó kiválasztása az intézmény szimbolikus és emlékezetpolitikájának leglátványosabb aktusa. Épp emiatt válik sok esetben konfliktusforrássá. A pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem elnevezése 1912-es alapítását követően ötször változott. Mivel a név egyes elemei különböző és az az intézményi önmeghatározás szempontjából kritikus identitástartalmakat hordoztak, minden megváltoztatásukra/eltörlésükre irányuló külső vagy belső kezdeményezés heves (és általában elutasító) reakciókat váltott ki az egyetemen. Ilyen volt például az új székhely, Pécs megjelölésének elutasítása, mely az alapítás helyszínéhez, Pozsonyhoz való szimbolikus ragaszkodást fejezte ki, vagy éppen azok a törekvések, melyek megkísérelték a dinasztikus névadót az 1945 utáni „demokratikus”, részben már szovjetizálódó politikai berendezkedés diskurzusába illeszteni. Az Erzsébet Tudományegyetem egyes névelemeinek többnyire elkerülhetetlen változásai egyben a 20. század első felének legfontosabb politikai fordulópontjait is jelölik, ám nem pusztán a közjogi változások egyszerű leképeződését jelentették: minthogy valamennyi névelem sajátos identitáselemeket jelenített meg, megváltoztatásuk az intézményi öndefiníció átalakulását is eredményezte.

Az Erzsébet Tudományegyetem identitáskonstrukciói

2024-06-03T20:10:07+02:00

Az egyetem mint bármely más intézmény funkciójáról, akadémiai-tudományos szférához való viszonyáról, lokális kapcsolatairól stb. olyan, szerepfelfogásától függő narratívákat alkot, melyek legitimitást nyújthatnak számára, kiemelik jelenbeli kiválóságát, de a jövőre nézve is orientációt kínálnak. Az intézményi identitás kialakítása, formálódása azonban nem légüres térben zajlik: a szűkebb-tágabb működési közegében elismerésre vágyó egyetemnek ugyanis tekintettel kell lennie a tevékenységét meghatározó, aktuális politikai, tudományos, lokális stb. keretfeltételekre és narratívákra is. Az egyetem külső és belső nyilvánosságának szánt, rendszerint a töretlen és ígéretes fejlődés ábrázolására törekvő elbeszélések megalkotásakor ráadásul a működés különféle törései, zavarai (például egy kényszerű székhelyváltás, kisebb-nagyobb mértékű funkcióvesztés, egy szervezeti átalakulásból fakadó bizonytalanság vagy éppen a bezárás fenyegető réme) is komoly kihívást jelentenek. Az Erzsébet Tudományegyetem önképe a Horthy-korszakban egy kettős székhelyű, évszázados szellemi örökséget hordozó, hányattatott sorsú intézményt mutatott. Az ezt kifejező változatos jelzők, gazdag metaforák és szókapcsolatok állandó elemei voltak az egyetemi ünnepségeken elhangzó díszbeszédeknek és megjelentek az intézmény vizuális reprezentációiban is. Jelen írásban az Erzsébet Tudományegyetem hat leghangsúlyosabb identitásnarratíváját mutatjuk be.

Az Erzsébet Tudományegyetem szimbólumai

2024-06-03T20:28:16+02:00

A különféle díszes egyetemi jelvények, öltözékek – a jogar, láncok, gyűrűk, pecsétek, palástok stb. – a középkortól kezdve az egyetemek és a közösség különleges jogállását, privilégiumait, autonómiáját jelenítették meg. Használatuk gyakran valamilyen ünnepi, ceremoniális eseményhez kötődött. Az Erzsébet Tudományegyetem díszjelvényei a húszas évek elején-közepén készültek el, az akadémiai szféra és az egyes tudományterületek hagyományos, könnyen felismerhető jelképei mellett nemzeti (magyar) és lokális (pozsonyi és pécsi) szimbólumok tették őket egyedivé. Végső megformáltságukban az intézmény anyagi lehetőségei mellett az is szerepet játszott, hogy a közösség tagjai milyen jelentőséget tulajdonítottak a különféle szimbólumokkal kifejezett egyetemi identitáskonstrukcióknak, így a színek, minták és díszítések kiválasztása konfliktusoktól sem volt mentes.

Az Erzsébet Tudományegyetem ünnepi, tudományos és kulturális eseményei

2024-06-03T20:36:11+02:00

Az egyetemi naptár bővelkedett az oktatás-kutatás hétköznapi tevékenységeit megtörő ünnepi alkalmakban. A tanév ünnepélyes megnyitása és lezárása, az eredményes munkát bizonyító doktoravatások vagy éppen a prominens pártfogókat ünneplő díszdoktoravatások stb. a közösség életének kitüntetett eseményei voltak, az összetartozás élményét nyújtották. Az ünnepek és a mindennapi oktatómunkán túlmutató tudományos, kulturális rendezvények, programok egy szűkebb-tágabb egyetemi közösség tagjainak találkozópontjai voltak, melyek lehetőséget kínáltak az egyéni és intézményes teljesítmények megvitatására, a tagok közti hierarchia szimbolikus megjelenítésére, a közösség stabilitásának megerősítésére. Kiemelt ünnepi esemény volt a névadó királyné névnapján, november 19-én tartott Erzsébet napi megemlékezés, amelyen az előző évben elhunyt jeles professzorokról és a világháború hősi halottairól is megemlékeztek. 1921-ben alakult meg az Erzsébet Egyetem Barátainak Egyesülete, melynek célja az volt, hogy támogatókat, és ezáltal anyagi forrásokat is biztosítani az egyetem számára. Az Erzsébet Tudományegyetem a hallgatóság mellett a nagyobb közönség számára is igyekezett elérhetővé tenni az egyetemi kutatások eredményeit ismeretterjesztő előadások formájában. Több egyetemi intézmény is szervezett ilyen programokat: ezek között az egyetem Tudományos Szövetsége, a magántanárok Ad Astra előadássorozata, a Kisebbségi Intézet kultúrnapjai vagy a Maurinum blokkelőadásai a legfontosabbak. Az Erzsébet Tudományegyetem tovább 1934 és 1947 között nyári egyetemet szervezett Keszthelyen, melynek célja az volt, hogy a külföldi ifjúsággal is megismertessék hazánk kulturális értékeit, illetve a magyar diákok tudjanak külföldi társintézmények hallgatóival szakmai és emberi kapcsolatokat kiépíteni. A nyári egyetem kiemelt profilja a Pannonia kutatás volt.

Az Erzsébet Tudományegyetem épített öröksége

2024-06-03T21:11:48+02:00

Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezése ügyében a megfelelő épületek kiválasztása és átadása volt az egyik legfontosabb kérdés. A tervezés 1921–1922-ben zajlott, majd az épületek átalakítása, berendezése és a tényleges költözés következett 1922–1924 között. Mivel új campus és egyetemi épületek építésére nem volt lehetőség, az egyetemet kilenc nagyobb és több kisebb épületben helyezték el a városi térben szétszórva. Ez a szórt elrendezés mind a mai napig hatással van az egyetem és a város térbeli fejlődésére. A fejezetben funkciójuk szerint tekintjük át az egyetem épületeit, kitérve azok előtörténetére, a költözés körülményeire és későbbi használatukra.

Az Erzsébet Tudományegyetem tárgyi emlékei

2024-06-03T21:28:15+02:00

Az egyetemi reprezentációtörténeti kutatások számára rendkívül értékes forrásanyagot jelentenek a szimbolikus kommunikáció materiális hordozói is, az ünnep- és emlékezetkultúra tárgyi forrásai. Jelen tanulmányban az Erzsébet Tudományegyetem által készíttetett érmeket, festményeket, szobrokat és emléktáblákat mutatjuk be. Az egyik leghíresebb festmény, Dudits Andor freskója, mely a középkori pécsi egyetem alapítását ábrázolja, ma is az egyetem egyik legfontosabb dísztermében látható. Az érmek, festmények és szobrok többnyire az intézmény fejlődését (így például a Pécsre költözést) elősegítő személyek elismerését szolgálták, de az egyetem önmagát és a közösség prominens tagjait is igyekezett tárgyi emlékekkel megörökíteni. Az egyetem leköszönő rektorait ábrázoló festményekkel neves – gyakran pécsi-baranyai kötődésű – művészekkel készíttette el, de nemcsak a rektorokról, hanem a pozsonyi alapítás idején segédkező méltóságokról is készültek képek. A hirtelen és fiatalon elhunyt népszerű professzorok, Beck Soma és Heim Pál szobrait pedig 1930-ban Gecső Sándor szobrászművész készítette el az orvostudományi kar részére. Az emléktáblák többsége az új jogi kari épület homlokzatán kapott helyet, az ugyanis kiváló felületet kínált az egyetemi emlékezet megörökítésére.

Az Erzsébet Tudományegyetem történetének írott forrásai

2024-06-03T21:51:19+02:00

Az Erzsébet Tudományegyetem pozsonyi, átmeneti budapesti majd pécsi tartózkodásának iratai az egyetem történetének elsődleges forrásai, de ezen túlmenően több politika-, társadalom-, oktatás- vagy mentalitástörténeti kutatás használhatja eredményesen azokat. Az iratoknak önmagukban tárgyi emlékekként is fontos szerepük van az egyetem identitásának kialakításában. E dokumentumok nagy része a PTE Egyetemi Levéltárában található és kutatható.

Az egyetem mint intézmény iratai közül a legfontosabbak az egyik legfontosabbak a vezetőtestületi jegyzőkönyvek: nem csak a szervezeti változások, az infrastrukturális és személyi döntések, de a leglényegesebb egyetempolitikai döntések legfontosabb tárai. A központi igazgatás, a karok, a Quaestura, a klinikák, a könyvtár és az egyéb egységek iratai mindennapi egyetemi élet részletgazdag forrásai. A hallgatói nyilvántartások adatgazdagságuk miatt a társadalomtörténeti kutatások fontos bázisai.

A magániratok legnagyobbrészt professzorok irathagyatékai, melyek a tudományos kapcsolatok és közélet fontos forrásai. Az aprónyomtatványok meghívók, plakátok, stb.) az egyetemi és tudományos életet reprezentálják.

A visszaemlékezések, interjúk és szépirodalmi művek – bár erősebb forráskritikával lehet alkalmazni azokat – számtalan olyan folyamatra térnek ki vagy olyan történéseket mesélnek el, melyek máshonnan nem megismerhetők, előadásmódjuk pedig a nem szakember számára is plasztikus képet fest a felsőoktatásnak erről az időszakáról.

Az egyetem pécsi működéséhez több folyóirat és kiadványsorozat is kötődött, amelyek az egyes karokon folyó tudományos munkába engednek bepillantást. A folyóiratok ekkoriban egy-egy jelentősebb tanárszemélyiség köré szerveződtek: a Minerva Thienemann Tivadar, a Pannónia Koltay-Kastner Jenő, később Halasy-Nagy József, a Műhely Koszó János, a Kisebbségi Körlevél Faluhelyi Ferenc szerkesztésében jelent meg. A hallgatók a Specimina elnevezésű disszertáció-sorozatban adták közre tudományos dolgozataikat, a hallgatói élettel kapcsolatos írásaikat pedig a különféle diáklapokban publikálták.

Képjegyzék

2024-06-03T22:02:33+02:00

A Per Aspera ad Astra 2023/1-2. számában közölt képek jegyzéke.

Bibliográfia

2024-06-04T14:00:56+02:00

A Per Aspera ad Astra 2023/1-2. számában közölt tanulmányok bibliográfiája.