Marketing & Menedzsment

Környezettudatos fogyasztás a tömegessé válás útján: nemzetközi és hazai tapasztalatok

Eszter Jakopánecz, Ágnes Neulinger, Beatrix Lányi, László Csóka — Mon, 27 May 2024 00:00:00 +0200

A KUTATÁS CÉLJA

A környezettudatos fogyasztói réteg kialakulása nagyban függ az ország társadalmi és gazdasági fejlettség szintjétől, illetve az adott régióban érvényes szabályozási környezettől. Kutatásunk célja annak megválaszolása, hol tart ma a környezettudatosság a tömegessé válás útján. Ehhez áttekintjük azokat az elméleti konstrukciókat (szivárgáselméletek és upscaling), amelyek támogatják a terjedési jelenségek megértését, továbbá a szabályozási környezet hatását és a fenntartható fogyasztás terjedésére rámutató szakirodalmi tapasztalatokat. Összehasonlító elemzésünkben bemutatjuk empirikus eredményeink révén, hogy idővel miként alakult a környezettudatos attitűd és magatartás.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Kutatássorozatunk első szakaszában, empirikus kutatásunkban online kérdőíves megkérdezést végeztünk 2023 májusában, és a PEB (Pro-Environmental Behaviour) skála alkalmazásával értelmeztük a környezettudatos viselkedés alakulását, összehasonlítva Nagy (2018) korábbi eredményeivel, hallgatói minta segítségével (N=110).

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Az eredmények alapján az újrahasznosítás, a szelektív gyűjtés és a környezethatékony termékek fogyasztása jellemző leginkább a mintánkra. A 2018-as eredményekkel történő összehasonlítás során eltérést tapasztaltunk a fogyasztáscsökkentés és lemondás, a keresletmódosítás, valamint a környezettudatos panasz és tiltakozás sorrendiségének tekintetében. Ugyanakkor az egyes magatartásminták szintjén alacsony elmozdulást mértünk.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A környezettudatos cselekvések között leginkább jellemzőek ma már széles körben elterjedtek, azok az életmódunk részévé váltak. A legkevésbé elterjedt cselekvések terjedésében a mélyebb elköteleződés és az aktív magatartás igénye jelenthet akadályt. Ezzel együtt is tanulmányunk arra hívja fel a figyelmet, hogy a zöld mainstreaming, vagyis az upscaling elkerülhetetlen, akkor is, ha a fogyasztók nem mindenáron választják a zöld alternatívákat, vagy mondanak le igényeikről. Eredményeink azért tekinthetők előremutatónak, mert a fenntartható fogyasztói magatartás terjedésének megértése központi szerepet játszik a környezeti problémák társadalmi megközelítésében bekövetkező paradigmaváltásokban.

Köszönetnyilvánítás: A TKP2021-NKTA-19 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

A hazai civil szervezetek társadalmi megítélésének egyes dimenziói

Tea Erdélyi, Katalin Szabó — Mon, 27 May 2024 00:00:00 +0200

A TANULMÁNY CÉLJA

A huszadik század végére a témával foglalkozó szerzők (egyebek mellett) a termékek és szolgáltatásokat és a társadalmi felelősségvállalást is a vállalati hírnév fontos tényezőjeként tartották számon. Felmerül azonban a kérdés, hogy hogyan alakulnak a hírnevet befolyásoló tényezők az olyan szervezetek esetén, ahol a társadalmi felelősségvállalás maga a szolgáltatás? Különösen érdekes ez a kérdés a hazai civil szervezetek esetén, amelyek rendszerváltás utáni alakulásába az állam és a nyugati civil szerveztek is jelentősen beleszóltak, speciális helyzetet teremtve ezzel az ágazatban. Napjainkra az ismertség és a jó hírnév gyakran a civil szervezet túlélésének biztosítéka. Jelen tanulmány célja ezért egyrészt feltárni a hazai civil szervezetek jó hírének egyik fontos dimenziója, az ismertség alakulását egyes civil szervezetek esetén. Másrészt megvizsgálni azt, hogy mennyire van összhangban a szervezetek és az érdekgazdák véleménye a hírnevet meghatározó tényezőkről.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Jelen tanulmányban nyolc szervezeti interjú és egy százfős, véletlenszerű, nem reprezentatív mintán végzett survey eredményei alapján keresünk választ a fenti kérdésekre. A szervezeti interjúk a kérdőív előkészítését, pontosítását segítették. A kérdőíves felmérés tizennégy olyan hazai civil szervezet ismertségét és jó hírnevét vizsgálta, több dimenzió mentén, amelyek kevéssé népszerű társadalmi témákkal foglalkoznak.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A kutatás jelen tanulmányban ismertetett, első része két hipotézist vizsgál: egyrészt, hogy (H1) a társadalmi szervezetek jó hírének legfontosabb tényezői a hitelesség, a jó minőségű szolgáltatás, illetve a munkáltatói brand. Noha ezt a hipotézist csak részben sikerült igazolni, a fejlemények számos tanulsággal szolgálhatnak a civil szervezetek számára. A láthatóság kapcsán hipotézisünk: (H2) a kutatásba bevont civil szervezeteket többen vélik ismerni, mint ahányan valóban ismerik. A kutatás a vélt és valós ismertség között nem talált szignifikáns eltérést.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A hírnévtényezők közül a szervezetek az átláthatóságnak, a közreműködők motiváltságának, az ismertségnek és a kommunikációnak az érdekgazdáknál kisebb jelentőséget tulajdonítanak. Ez a civilek számára fontos tanulsággal szolgálhat a fejlesztéshez, hiszen az érdekgazdák a potenciális önkénteseik és támogatóik, így érdemes lehet a véleményüket figyelembe venni.

Digitális bizalomépítés a B2B kapcsolatokban. Avagy: üzletember, küzdj és bízva bízzál!

Zsófia Gyulai — Mon, 27 May 2024 00:00:00 +0200

A TANULMÁNY CÉLJA

A tanulmány célja a digitális bizalomépítés folyamatának és jelentőségének vizsgálata a B2B kapcsolatokban, különös tekintettel az online információszerzés szerepére. A kutatás arra irányult, hogy feltárja, miként alakíthatnak ki a B2B vállalkozások bizalmat az üzleti partnereikkel online interakciók során, és milyen tényezők játszanak kulcsszerepet a bizalom kialakításában és fenntartásában.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Tíz félig strukturált mélyinterjú készült olyan vállalati döntéshozókkal, akiknek a közelmúltban része volt olyan másik vállalattal kapcsolatos beszerzési döntésben, amelyet online információkeresés előzött meg. A mélyinterjúk mélyebb és árnyaltabb megértést adnak a B2B bizalom összetett jelenségéről.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Az eredmények rávilágítottak, hogy a bizalom kialakításában az indirekt érintkezési pontok, mint például fórumok, blogok és partnerértékelések meghatározó szerepet töltenek be, különösen az online vállalkozások esetében. Az átlátható és következetes információs stratégia, a weboldalak és a hírlevelek megbízhatósága, valamint a digitális biztonsági intézkedések világos kommunikációja növelik a bizalom szintjét. A válaszadók kiemelték az árképzés és a kapcsolati adatok átláthatóságát, valamint a weboldalak esztétikai és tartalmi minőségét mint a bizalom erősítőit.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A kutatás alapján javasolt, hogy a B2B-szektorban tevékenykedő vállalatok fokozott figyelmet fordítsanak az információs tartalom minőségére és megjelenítésére. A digitális biztonság és adatvédelem világos bemutatása, a kommunikációs csatornák diverzifikálása és az ügyfél-orientált szolgáltatások fejlesztése elengedhetetlen a digitális kor kihívásaihoz való alkalmazkodásban. A vállalatoknak ajánlott a szájreklám és az ajánlások előmozdítása, valamint a digitális érintkezési pontok – különösen az indirekt csatornák – aktív figyelemmel kísérése és kezelése. Az üzleti döntéshozatali folyamat támogatása érdekében átláthatóan és hozzáférhető módon kell kommunikálni az adatkezelési és fizetési feltételeket.

Uncertainty avoidance level and purchase intention in Hungarian e-commerce

Vananh Phamthi — Mon, 27 May 2024 00:00:00 +0200

THE AIM OF THE PAPER

The study investigates the impact of individuals’ uncertainty avoidance level on the relationship between risk and purchase intention in Hungarian e-commerce. It also distinguishes between perceived risk and affective risk in the decision-making journey.

METHODOLOGY

The study conducts empirical research using a sample of 283 Hungarian online shoppers and applying structural equation modelling (SEM).

MOST IMPORTANT RESULTS

The findings show that perceived risk and affective risk negatively impact consumers' purchase intentions in Hungarian e-commerce. Further, uncertainty avoidance negatively moderates the relationship between perceived risk and purchase intention. The study emphasises the role of affective risk in the decision-making journey. It also supports investigating cultural differences at an individual level in the literature on perceived risk in e-commerce.

RECOMMENDATIONS

This study suggests that companies may improve Hungarian consumers’ perceptions regarding the seller's reliability, product quality, logistics capacity, etc. to diminish perceived risk and affective risk. Further, it reveals another approach to customer segmentation based on individual cultural values.

Alkalmazottakkal kapcsolatban felmerülő problémák és lehetséges HR megoldások a magyar kkv-k körében a COVID-19 előtti és utáni időszakban

Zsófia Ásványi, Norbert Sipos, Zoltán Bankó, Gyula Berke — Mon, 27 May 2024 00:00:00 +0200

A TANULMÁNY CÉLJA

A mikro-, kis- és középvállalatok egy ország gazdaságában és társadalmában is jelentőséggel bírnak, meghatározó szerepük lehet egy-egy térség gazdasági növekedésében, ezért kiemelten fontos, hogy friss kutatások mentén azonosítani tudjuk azokat a kihívásokat és jelenségeket, amelyekkel szembesülnek. A tanulmány célja, hogy empirikus adatok mentén feltárja az alkalmazottakkal kapcsolatban felmerülő problémákat a Covid előtti és utáni időszakra vonatkozóan és beazonosítsa azokat az emberi erőforrás menedzsment gyakorlatokat, amelyek ezekre megoldásként működhetnek.

AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A Mikro-, Kis- és Középvállalati Versenyképességi Kutatócsoport (KKVVKK) 2018 és 2023 közötti primer kkv adatfelvétele képezi az elemzési adatbázist. A 620 magyar kkv Covid kitörése előtti és utáni állapotainak összehasonlítása valósult meg a vállalati méretkategóriák figyelembevételével. Az összehasonlítás függetlenségpróba vizsgálattal történt a kiválasztott kérdések mentén.

A LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A kutatás eredményei rámutatnak a Covid előtti és utáni szervezeti foglalkoztatási problémákra, a vizsgált szervezeti körben elsősorban az alacsony alkalmazotti munkamorálra és munkaintenzitásra, amely a Covid óta eltelt időszakban a vállalati vezetők megítélése alapján csak fokozódott. A további azonosított alkalmazotti problémákkal együtt az eredmények rávilágítanak a szervezeti humánpolitika, azon belül is az ösztönzésmenedzsment fontosságára, amelynek egymáshoz horizontálisan illeszkedő, egymást erősítő és kiegészítő elemei (személyzetfejlesztés, bérezés, ösztönzési rendszer) célzott megoldást jelenthetnek a kihívásokra.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A kutatás hozzájárul a hazai mikro-, kis- és középvállalatok alkalmazottakkal kapcsolatban felmerülő problémáinak és az ezekre adott szervezeti humánpolitikai válaszainak pontosabb megértéséhez. Mindezen információk megmutatják a Covid szervezeti foglalkoztatási kihívásokra gyakorolt hatásait és azt, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak olyan munkáltatók, akik szervezeti méretükből fakadóan nem feltétlenül rendelkeznek dedikált HR szakemberekkel.

Köszönetnyilvánítás: A tanulmány a 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00306 számú „Okos Révkalauz HUB” című projekt és az NKFI-135732 sz. „Az innovatív foglalkoztatási formák komplex kutatása - a munkajogi jogalkotás, jogalkalmazás és a vállalati hatékonyság összefüggései” keretében készült.

A német üzleti kultúra elemzése a LESCANT modellen keresztül magyar nézőpontból

Tünde Csapóné Riskó, Zsolt Csapó — Sat, 27 May 2023 00:00:00 +0200

A TANULMÁNY CÉLJA

Megvizsgálni a német kultúra, kommunikáció és üzleti élet jellemzőit. Rámutatni a német piac sajátosságaira és hasznos útmutatót nyújtani a német piacra belépni kívánó, illetve már jelen lévő magyar vállalkozások számára kulturális szempontból.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A LESCANT modell alapján szekunder források felhasználásával elemezzük a német üzleti kultúra és kommunikáció sajátosságait, a következő dimenziók figyelembe vételével: ’Language’ (nyelv), ’Environment’ (környezet), ’Social Organisation’ (társadalmi szerveződés), ’Context’ (kontextus), ’Authority’ (hatalmi viszonyok), ’Nonverbal’ (nonverbális), ’Time’ (idő). A modell segítséget nyújt a sikeres nemzetközi üzleti kommunikációhoz.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Megállapítható, hogy Németország és Magyarország között vannak kulturális különbségek. A magyar kultúrára nagyobb hatalmi távolság és individualizmus, erősebb maszkulinitás és bizonytalanságkerülés jellemző. A németek időkezelése monokronikus és szeretnek hosszú távra tervezni. Kommunikációjuk alacsony kontextusú, ami megnyilvánul direkt és explicit kommunikációs stílusukban és véleménynyilvánításukban.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A kulturális eltérések jelentőségét gyakran alábecsülik. Számos tanulmány mutat rá külpiacon bekövetkezett kulturális különbözőségekre visszavezethető kudarcokra. A vállalatok gyakran nem fordítanak kellő figyelmet a kulturális különbözőségekre. Nagyobb országok esetében, mint például Németország, tartományonként is találkozhatunk kulturális eltérésekkel, annak ellenére, hogy vannak még kimondottan német kulturális sajátosságok. A német piacra lépéshez kiemelten fontos a tartományi megközelítés, ami magába foglalja a partner kulturális jellemzőinek, szokásainak és nyelvhasználatának ismeretét is.