Marketing & Menedzsment

A fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos attitűdök, társadalmi marketing teendők

Beáta Bihariné Kalászdi — 2024-12-20

A TANULMÁNY CÉLJA

A fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának, inklúziójának elősegítése aktuális és fontos társadalmi ügy, mely kiemelten kezelendő komplex kérdéskört jelent. Többéves kutatási program, s benne doktori disszertáció készítése keretében született jelen tanulmány konkrét célja a fogyatékossággal élőkkel szembeni többségi társadalmi attitűd mélyebb megismerése, vizsgálata. A tanulmány az elméleti keretek, a szakirodalmi előzmények bemutatását követően olyan kutatást mutat be, melyben a Miskolci Egyetem hallgatóinak megkérdezése történt. A lekérdezés során alkalmazott összetett kérdőív azon elemeit mutatjuk be, mely a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos, nemzetközi terepen elterjedt „Multidimenzionális Attitűd Skála” (MAS) magyar alkalmazására, adaptációjára vonatkozik azzal a törekvéssel, hogy a kívánatos társadalmi marketing program kereteit vázolhassuk fel.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A MAS skála 2010-ben, kifejezetten felsőoktatási hallgatókra vonatkozóan megalkotott módszertant (Vilchinsky et al. 2010) alkalmaztuk, mely akkor a kerekesszékesek megítélését állította középpontba, a társadalmi forgatókönyv módszerével, 5 elemű Likert-skálákkal vizsgálva a megkérdezettek fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos attitűdjének affektív, gondolati és cselekvési dimenzióit. A skálát pilot kutatás során teszteltük, majd 2023 végén történt meg a nagymintás lekérdezés, a Miskolci Egyetem valamennyi hallgatója köréből kikerülő kvótás mintán (n = 450 fő).

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Kutatásunk a MAS skála – a tanulmányban bemutatott eredeti izraeli, német, dél-koreai, etiópiai, kolumbiai, norvég, palesztin alkalmazások - magyar adaptációja, ahol elemzéseink a kitöltőkre vonatkozóan sajátos komponens struktúrát igazoltak, mely alskála-rendszert így MAS-H-nak neveztük el. A klaszterelemzés alapján a hallgatók négy klaszterbe rendeződnek, az elutasítóktól a támogatókig, kijelölve egy differenciált társadalmi marketing program szükségességét.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A többségi társadalom attitűdje jelentős mértékben meghatározza a fogyatékossággal élők társadalmi inklúziójának körülményeit és lehetőségeit. Ezért nagyon fontos ezen attitűdök megismerése és mélyebb megértése, mely alapjául szolgálhat a hatékony társadalmi marketing elvek és technikák alkalmazásának. A kutatás eredményeire épülően, a feltárt négy szegmens számára a bemutatott eszközök, üzenetek mentén célzott társadalmi marketing stratégia, programok tervezése és kivitelezése javasolt a felsőoktatás területén is, erősítendő a megnyilvánult pozitív tendenciákat.

A vizuális elemek tartalmának szerepe az online felsőoktatási marketingben - Feltáró kutatás a nemzetközi hallgatók körében

Anita Kéri — 2024-12-20

A TANULMÁNY CÉLJA

A tanulmány célja, hogy feltárja, milyen online megjelenő képi marketingtartalmakat érdemes használnia a felsőoktatási intézményeknek a jelenlegi külföldi hallgatóik hatékonyabb megszólítása érdekében a különböző vizuális elemek megjelenítésén keresztül, különös tekintettel az intézmények honlap felületeire.

MÓDSZERTAN

A szekunder szakirodalmi feltárás során az online felsőoktatási marketing sajátosságai és a szemkamerás kutatási módszertan kerülnek áttekintésre. A kutatási cél elérésének érdekében primer kutatásként szemmozgáskövetéses adatfelvétel, valamint RTA (Retrospective Think Aloud) interjúk készültek a vizsgált egyetem külföldi hallgatóival. A szemkamerás kutatás esetén az alanyok a vizsgált egyetem honlapjának képeit láthatták, melyet követően RTA interjúk segítettek a tartalom visszaidézésében. A szemkamerás ingeranyagok két csoportba sorolhatók. Az egyik képtípuson a hallgatók saját társaikat láthatták egyetemi környezetben és egyetemi eseményen, míg a másik képtípuson ismeretlen emberekkel készített, úgynevezett „stock” fotók találhatók. A képek mellett megjelenített üzenetek minden esetben a külföldi hallgatók számára releváns és hasznos információkat tartalmaztak.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A kvantitatív és kvalitatív adatfelvétel eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált külföldi hallgatók, habár kevesebb figyelmet szentelnek azoknak a tartalmaknak, melyeken ismerős arcokat vélnek felfedezni, mint a „stock” képeknek, mégis jobban emlékeznek azokra az információkra, melyek ismerős arcokkal tarkított képeken jelennek meg.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A kutatás eredményei hatékonyabb üzenetátadási formákat és célzottabb felsőoktatási marketinget eredményeznek, ugyanis kiderült, hogy az alanyok számára az ismerős arcok megjelenítése vonzóbb, a vonatkozó információkat hatékonyabban megjegyzik szemben a fizetett képekkel. A kutatás fontos üzenete a vizsgált intézmény felsőoktatási marketinges kollégáinak, hogy olyan vizuális elemeket alkalmazzanak a gyakorlatban, melyek saját eseményeik és saját hallgatóik ábrázolása mellett adnak át fontos információkat és szólítják meg a célcsoportot, hiszen az üzenetátadás így hatékonyabbnak bizonyul a „stock” fotókkal szemben.

Köszönetnyilvánítás: A kutatást a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Humán és Társadalomtudományi Klaszterének IKT és Társadalmi Kihívások Kompetenciaközpontja támogatta. A szerző a Felsőoktatási kutatócsoport tagja.

A megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos felhasználói magatartás elemzése

Szabolcs Nagy — 2024-12-20

A TANULMÁNY CÉLJA

A megújuló energia széleskörű elterjesztéséhez különösen fontos a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos magatartás megértése és modellezése. Tanulmányunk célja, a tervezett viselkedés elméletének (TPB) alkalmazásával a megújuló energia használatára irányuló szándék megértése a magyarországi lakossági felhasználók körében. A vizsgálatunkhoz az eredeti kutatási modell kiterjesztett változatát használtuk, mivel véleményünk szerint, a környezeti aggodalomnak jelentős szerepe van a használati szándék kialakulásában.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Az adatgyűjtéshez 2022 novemberében és decemberében online felmérést végeztünk Magyarországon a 18 évnél idősebb lakosság körében. A 400 válaszadóból álló minta 56 százaléka nő, 44 százaléka pedig férfi, az átlagéletkor 41 év volt. A statisztikai elemzések elvégzéséhez SPSS-t használtunk, a modellben szereplő hipotézisek teszteléséhez – kovariancia-alapú strukturális egyenletmodellezés (CB-SEM) segítségével – pedig AMOS-t.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Az elemzés eredményeként kijelenthetjük, hogy a lakossági felhasználók megújuló energiaforrások használatára vonatkozó szándékát közvetlenül és pozitívan befolyásolják a szubjektív normák és attitűdök, közvetve pedig - a megújuló energiával kapcsolatos attitűdökön keresztül - a környezeti aggodalom. A megújuló energia használatára irányuló viselkedési szándékra a szubjektív normák vannak a legerősebb hatással, viszont az észlelt viselkedéskontroll és a viselkedési szándék között nem volt szignifikáns kapcsolat.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A megújuló energia használatát népszerűsítő kampányok esetében a megújuló energiák társadalmi elfogadottságát érdemes hangsúlyozni. Ugyanakkor a kampánynak arra is törekednie kell, hogy felhívja a figyelmet a megújuló energiaforrások környezetre gyakorolt pozitív hatásaira, valamint az energiafüggőség és az energiahiány kezelésére. Ez a kutatás azon egyetemi oktatók és kutatók számára is hasznos, akiket érdekel a TPB alkalmazása a megújuló energia felhasználásával kapcsolatos egyéni döntéshozatal modellezésében. Cikkünk az eredeti TPB-modell kibővítését javasolja, és megerősítette a környezeti aggodalom közvetett szerepét, amelyet a megújuló energiaforrások használatára vonatkozó szándék meghatározásában betölt.

A hazai agrár-élelmiszeripari ellátási láncok válaszai a XXI. századi kihívásokra – a digitalizáció szerepe

Anna Freund — 2024-12-20

A TANULMÁNY CÉLJA

Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja az Ipar 4.0, digitalizáció hazai agrár-élelmiszeripari ellátási láncokra gyakorolt hatását egy korábbi bibliometriai elemzés során azonosított kutatási irányok segítségével.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Az empirikus kutatás lefolytatásához kvalitatív kutatásmódszertani megoldást alkalmaztunk, az elemzéshez 20 interjút készítettünk az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc szereplőivel az alapanyagtermelőktől kezdve a feldolgozókon át a kiskereskedőkig azért, hogy gyakorlati betekintést kaphassunk a különböző digitális megoldások lehetőségeiről, hatásáról a szisztematikus szakirodalom elemzés eredményeképpen kialakított elemzési keretünk segítségével.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Eredményeink kihangsúlyozzák az egyes ágazatokra szabott digitális stratégiák szükségességét, kiemelve a digitalizáció szerepét a működési rugalmasság, megbízhatóság és ellenálló képesség javításában. Továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy ellátási lánc szinten is szükség van összehangolt lépésekre, nemcsak a fogyasztó irányába, hanem a reverz folyamatokban is, így a hulladékkezelési kérdések digitalizáció általi támogatottsága is kiemelkedő szerephez juthat a fenntartható és nyomon követhető folyamatok kialakítása során.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A tanulmány a politikai döntéshozók számára kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy prioritásként kell kezelniük az élelmiszerbiztonsági és nyomon-követhetőségi előírások javítását az élelmiszeripari ellátási láncokban. Emellett pedig a fenntartható gyakorlatok szabályozással és ösztönzőkkel történő előmozdítását javasoljuk, beleértve a megújuló energiával kapcsolatos projekteket és a hulladékcsökkentési kezdeményezéseket. Végül pedig kiemelten fontosnak tartjuk a digitális infrastruktúrába és képzési programokba való beruházás támogatását, ezzel is előmozdítva az innovációt és a termelékenység növelését.

Köszönetnyilvánítás: A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap forrásából a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-4-II-CORVINUS-18 Új Nemzeti Kiválósági Programjának támogatásával.

Egészségtudatosság és egészségmagatartás, az attitűd-viselkedés szakadék megjelenése női fogyasztók körében – Egy kvalitatív kutatás tapasztalatai

Ottilia Táskai — 2024-12-20

A TANULMÁNY CÉLJA

Az egészségtudatosság növekedése ellenére a magyarok egészségi állapota nem kielégítő, számos tanulmány szerint ennek egyik oka abban keresendő, hogy az egészség megőrzése elméletben fontosabb számukra, mint gyakorlatban. Jelen tanulmány célja, hogy megismerje a fogyasztói egészségtudatosság percepciót, az egészségmagatartás megvalósulási elemeit, megértse ennek akadályozó tényezőit, és feltárja az attitűd-viselkedés szakadék megjelenését.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Kvalitatív kutatást készítettünk, melynek keretében mélyinterjúkat folytattunk 30 étrendkiegészítőt fogyasztó női alannyal, hogy feltárjuk az egészségről, egészségtudatosságról alkotott véleményüket, valamint megismerjük azokat a szokásaikat, melyek az egészségük támogatását szolgálják.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Az egészségtudatosság az interjúalanyok számára egyrészt gondolkodásmód, másrészt aktív cselekvés, mely a táplálkozás, a testmozgás, a mentális egyensúly, a nemfogyasztás és a betegségmegküzdés területein valósul meg. A gondolkodásmód és az aktív cselekvés eltéréséből származó szakadékot a testmozgásnál, és a táplálkozásnál azonosítottuk be, melynek okai idő-, pénz- és energiahiány. A cselekvések megvalósulását segítő egyéni tényezők a napirend kialakítás, az akaraterő és a kreatív megoldások alkalmazása. A feltárt insight-ok hozzájárulnak az egészségtudatosság komplex rendszerének mélyebb megértéséhez és rámutatnak az egészségtudatosság attitűd-viselkedés szakadék jelenségére.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A kutatás eredményei segíthetik a szolgáltatói, gyártói és kereskedelmi szereplőket olyan programok kidolgozására, amelyek motiválják a napirend kialakítását, betartását és kreatív megoldásokra ösztönzik a fogyasztót.

Digitális üzleti modell innovációk értékelési kihívásai a pénzügyi szektorban – FinTech esettanulmányok

Virgínia Balogh — 2024-12-20

A TANULMÁNY CÉLJA

A pénzügyi szektor dinamikus átalakulásában a digitális üzleti modell innováciki, különösen a FinTech vállalatok térnyerése kiemelkedő fontosságú. Ezen vállalatok agilitása és újszerű megközelítései a tradicionális pénzügyi szolgáltatások terén felvetik az értékelési módszerek átdolgozásának szükségességét. A tanulmány célja a FinTech vállalatok értékelési folyamatainak átfogó vizsgálata és innovatív értékelési módszerek kialakítása. Ezen módszereknek két fontos tényezőt kell ötvözniük: az üzleti kockázatok és bizonytalanságok figyelembevételét, valamint a tőkeköltségek potenciális torzításának minimalizálását, miközben becslést végez a rugalmassági opcióinak értékére. A hagyományos értékelési keretek mellett egy új, kiegészítő módszertan kidolgozása a cél, mely segít a vállalatok értékét közelebb hozni a valós piaci értékhez.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Jelen kutatás egy kiegészítő, alternatív megközelítést prezentál, amely lehetővé teszi a FinTech vállalatok komplex értékelését. Ezzel a módszertannal a szakemberek képesek lesznek a reálopciós értékelést alkalmazni, ami egy modern, rugalmas vállalatértékelési módszertan. Ennek eredményeképp a kalkulált vállalatérték közelebb fog konvergálni a tőzsdére lépéskor közzétett piaci értékhez.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A hipotézis alapján az új reálopciós értékelési módszertan használatával elért eredmények jelentős előrelépést mutatnak a FinTech vállalatok értékelési folyamatában. Az alkalmazott módszertan két fő aspektusa – a rugalmassági opciók és a piaci környezet változásai – hozzájárulnak a vállalatok értékelésének megbízhatóságához és pontosságához. Az esettanulmányok eredményei egyértelműen mutatják, hogy a hagyományos értékelési módszerek gyakran alulbecslik a FinTech vállalatok értékét. A gyakorlatban is megfigyelhető, hogy az új módszertan alapján kalkulált vállalatértékek közelebb állnak a ténylegesen realizált értékekhez a tőzsdére lépéskor. Ez a megbízhatóbb értékelési módszer hozzájárulhat a befektetői döntések megalapozottságához és a pénzügyi tranzakciók hatékonyabb végrehajtásához.

GYAKORLATI JAVASLATOK

Jelen tanulmány fő ajánlása az, hogy új értékelési módszertanokat kell kidolgozni, amelyek a szektor specifikus jellemzőit és az értékmozgató tényezőket ötvözik. Az ilyen módszertanok segíthetnek csökkenteni a piaci és vállalati értékek közötti szakadékot, lehetővé téve a pontosabb és célorientált vállalatértékelést a FinTech szektorban.

Change management steps among SMEs

Roland Filep — 2024-12-20

THE AIMS OF THE PAPER

The primary objective of the analysis was to create a detailed, multi-step model through the comparison of change management models found in the literature, encompassing all aspects of the change process during organizational transformation. One of the sub-goals was to test the developed model among SMEs through primary research, which also explored whether respondents considered increasing the frequency of any particular step to be important compared to current practices.

METHODOLOGY

To fulfill these goals, I used a t-test in addition to literature analysis and descriptive statistics. I worked with a sample size of 100 from the leaders of organizations based in Hungary. The sample includes organizations from manufacturing, services, and trade sectors in almost equal proportions.

MOST IMPORTANT RESULTS

The paper creates the broadest model containing the most steps by identifying, comparing and analyzing the steps included in change management models. It has been proven that the Yukl model (which is the broadest model with the largest number of steps available) should be supplemented with a starting and a closing step.

RECOMMENDATIONS

Based on the reviewed literature, the subject of my investigation, i.e., the comparison of the level of steps currently used and considered desirable, has not yet been tested in the literature. This seems to be a promising area of research, as such a study could offer valuable insights into whether leaders are aware of the necessary steps or which actions need greater emphasis to achieve success. These insights could prove particularly beneficial for SME leaders in ensuring effective change management. Raising awareness among SME leaders about the importance of planned change is strongly recommended.