https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/issue/feed 2024-10-14T23:14:28+02:00 Dr. Jakopánecz Eszter mm@ktk.pte.hu Open Journal Systems <p>A Marketing &amp; Menedzsment évente négy reguláris lapszámmal megjelenő tudományos folyóirat, a marketingszakma egyetlen akadémiai rangú folyóirata.</p> <p>Az MTA IX. osztályának besorolása szerint a folyóirat minősítése: 2023. júniusig C kategória, 2023. júniustól <a href="https://mta.hu/doktori-tanacs/a-ix-osztaly-doktori-kovetelmenyrendszere-105380">B kategória</a>.</p> https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/7076 2024-05-27T22:14:05+02:00 Tímea Szigeti szigeti.timea@pte.hu Miklós Hornyák hornyakm@ktk.pte.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A kutatásunk célja, hogy a szisztematikus irodalomkutatás módszertanát felhasználva elemezzük a digitális transzformáció és a projektmenedzsment területén megjelent publikációkat. A kapcsolat feltárása lehetővé teszi, hogy megismerjük a téma legrelevánsabb szakirodalmait, kutatóit és a legújabb trendeket. A kutatásunkat a PRISMA elvek mentén készítettük el, amely során a cím és absztrakt megvizsgálása mellett teljes szakirodalmakat is áttekintettünk, annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb irodalmakat válasszuk ki.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Tanulmányunkban a projektmenedzsment és a digitalizáció területén 2018-2023 között fellelhető releváns szakirodalmakat vizsgáltuk meg a szisztematikus irodalmi áttekintés (SLR) módszerével. A Scopus és a Web of Science adatbázisok adatait elemezve vizsgáltuk az időbeli alakulást, a témák, szerzők és munkacsoportok közötti összefüggéseket, továbbá szövegbányászati témakörelemzést alkalmaztunk.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Megállapítottuk, hogy a téma jelentősége kiemelkedő és a kutatói hálózatok kezdenek kialakulni, amelyek főként a digitalizációban élen járó országokhoz köthetők. A cikkekhez rendelt kulcsszavak elemzése során a “változáskezelés”, a “szervezeti változás” és az “agilitás” fogalmak előfordulása szembeötlő volt, melyet az absztraktokon alapuló szövegbányászati elemzés további, részletesebb kutatási irányokkal bővített. Az eredményként kapott 7 db témakörhöz összesen 14 db szakirodalmi forrást rendeltünk hozzá, azokat, amelyek a teljes szöveg elolvasása alapján leginkább relevánsnak bizonyultak.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A tanulmány bemutatja, hogy a szisztematikus irodalomkutatás pontos és strukturált megközelítést biztosít, amely által megbízhatóbb és hitelesebb eredményeket kaphatunk az általunk vizsgált témakörről. Felfedezhetjük a téma kiemelkedő szerzőit, kutatóhelyeiket és nemzetközi együttműködéseiket, illetve olyan kutatási területeket, amelyekre eredetileg nem is számítottunk kapcsolódási lehetőségként. Továbbá, ismertetünk olyan vizsgálati módszereket, amelyek segítségével könnyebben feltérképezhetőek a kulcsszavak közötti kapcsolatok, mint például a hálózati térképek készítése VOSviewer programmal vagy a témakörelemzés szövegbányászati eszközökkel.</p>

2024-10-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/6559 2024-04-04T17:11:11+02:00 Dorottya Szemere szemere.dorottya@bme.hu András Nemeslaki nemeslaki.andras@gtk.bme.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A városokban egyre nagyobb problémát jelent a folyamatos zajterhelés, a növekvő légszennyezés, a közösen használható terek csökkenő száma és a forgalmi torlódások. Ezen problémák kiküszöbölésére 2017-ben egy új típusú jármű jelent meg a városi közlekedésben, a bérelhető elektromos roller, amely környezetkímélő alternatívát kínál a felhasználók úgynevezett „utolsó mérföld” problémájának megoldására. Az elmúlt években azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ha a használatot nem szabályozzák megfelelően, az veszélyt jelenthet a felhasználókra és általában véve a városi közlekedésre. Ezért tanulmányunk célja, hogy megismerjük a közlekedésben résztvevő érdekcsoportoknak a bérelhető elektromos rollerhez kapcsolódó attitűdjeit, valamint rávilágítsunk arra, hogyan lehetne a szabályozással segíteni ennek az újfajta járműnek a városi közlekedési rendszerbe történő integrációját.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Az általunk vizsgált jármű még újnak számít közlekedésben, ezért a primer kutatásunk során fókuszcsoportos interjúkat készítettünk. Ez a módszer kifejezetten alkalmas volt arra, hogy lehetőséget biztosítsunk a diskurzusra a városi közlekedésben résztvevő stakeholderek számára. 2022-ben három, 2023-ban pedig négy dátumot hirdettünk meg a Facebookon keresztül. Összesen 31 fővel (bérelhető elektromos rollert használók és nem használók vegyesen) beszélgettünk személyesen és online 5-8 fős mini csoportokban.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A hét fókuszcsoportos interjú eredményei azt mutatják, hogy a bérelhető elektromos rollerek városi közlekedésbe integrálását a megkérdezettek szerint leginkább a kategorizálás, az edukáció, a megfelelő infrastruktúra kialakítása és a negatív társadalmi hatások minimalizálása segítené. Fontosnak tartják továbbá azt is, hogy a szabályok kidolgozása az érintett felek, valamint szakértők bevonásával történjen és a véglegesítés előtt legyen egy pilot, teszt időszak.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A fókuszcsoportos interjúk során elhangzottak alapján, a vonatkozó szakirodalmat és a környező országok jógyakorlatait figyelembe véve azt javasoljuk, hogy a szabályozás kidolgozása a különböző, közlekedésben részt vevő stakeholderek együttes bevonásával történjen, lehetővé téve ezáltal a szakpolitikai intézkedésekről szóló eszmecseréket, valamint azok hatékonyságának és megvalósíthatóságának megvitatását. Az eredményekre alapozva javasoljuk továbbá, hogy a nyugat-európai példát követve hazánkban is történjen meg az e-rollerek kategorizálása és a használatuk szabályozása.</p>

2024-10-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/7093 2024-04-26T16:01:58+02:00 Gabriella Kuráth kurath.gabriella@ktk.pte.hu Balázs Kovács kovacsb@ktk.pte.hu Brigitta Szabó-Bálint balintb@ktk.pte.hu József Poór poorj@ujs.sk

<div> <p class="Newparagraph"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> </div> <div> <p class="Newparagraph">A vezetői kihívások társadalmi-gazdasági életünk szinte minden területén megjelentek, ma már több kutató kezdte el vizsgálni azokat a vezetői intézkedéseket, amelyekkel a kihívásokat próbálták kezelni a vezetők, de egyelőre kevesebb figyelem esett a kompetenciák felmérésére.</p> </div> <div> <p class="Newparagraph">A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a vezetői kompetenciák fontossága hogyan változik a jövőben a pandémia hatására, melyek azok a kompetenciák, amelyek fontosabbá válnak, amelyekre nagyobb hangsúlyt kell majd helyezni a vezetők fejlesztése során. Az irodalomkutatás eredményei alapján két kutatási kérdést fogalmaztunk meg, egyrészt vannak-e szignifikáns különbségek a vizsgált vezetői kompetenciák között a jövőbeli fontosságuk tekintetében, másrészt azonosítható-e szignifikáns különbség a vezetői kompetenciák fontossága tekintetében a vizsgált szempontok alapján?</p> </div> <div> <p class="Newparagraph"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> </div> <div> <p class="Newparagraph">Az országos online megkérdezés célja, hogy felmérjük a vezetői kompetenciákkal kapcsolatos elvárásokat. Az 500 fős minta a magyarországi lakhellyel rendelkező, 21 és 65 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyeket reprezentálja. A lekérdezés 2021 júliusában a NetPanel.hu CAWI-szolgáltatás által készült, az elemzéseket IBM SPSS Statistics 28.0.0.0 (190) verzióval készítettük.</p> </div> <div> <p class="Newparagraph"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> </div> <div> <p class="Newparagraph">Az eredmények alapján szignifikáns különbségeket találtunk az egyes kompetenciák között a jövőbeli fontosságuk tekintetében. A digitális kompetenciák, valamint a változás- és válságmenedzsment azok a kompetenciák, amelyek felértékelődésre a leginkább számítanak a válaszadók.</p> </div> <div> <p class="Newparagraph">Továbbá szignifikáns különbségeket a nemek alapján azonosítottunk a vezetői kompetenciák fontossága tekintetében, míg az életkor, a településtípus, a régió, a jövedelem, a munkahelyi státus és a szakmai tapasztalat szempontjai esetében nem találtunk ilyet.</p> </div> <div> <p class="Newparagraph">A tanulmány egyike azon eddig még kevés publikációnak, amely arra fókuszál, hogy egy újfajta krízishelyzet után a vezetői kompetenciafejlesztés milyen új irányai mutatkoznak meg.</p> </div> <div> <p class="Newparagraph"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> </div> <div> <p class="Newparagraph">A fenti eredmények egyrészt felhívják a figyelmet a jövőbeli vezetői kompetenciák fontosságára, másrészt befolyásoló hatással lehetnek a jövő vezetőinek képzésére is.</p> </div> <div> <p class="Newparagraph">Az eredmények támogatják a vezetői karriertörekvéseket is, hiszen a sikeres vezetői karrier kiépítése érdekében is rendkívül fontos tisztában lenni a jövőbeli vezetői kompetenciákkal.</p> </div>

2024-10-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/7221 2024-05-27T22:39:39+02:00 Noémi Rázga-Ilyés noemi.ilyes@stud.uni-corvinus.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A turizmus az elmúlt negyedszázadban számos olyan, előre nem látott globális esemény formálta, amelyek hatásait a szakértők nehezen prognosztizálták, ugyanakkor a szektorban működő vállalkozások sikerét jelentősen befolyásolták. A terrortámadások, az egészségügyi válságok, a háborúba torkolló politikai konfliktusok és az azok által indukált gazdasági jelenségek – sok más ágazathoz hasonlóan – a turizmusban is középpontba helyezték az innováció mint a reziliencia egyik fő alkotóelemének szerepét. Jelen tanulmány célja azon annak feltérképezése, hogy melyek az innovációt támogató szervezeti tényezők a turizmusban, és melyek az innovációvezérelt döntéshozatal mechanizmusát befolyásoló tényezők a turisztikai vállalkozásokban.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A szerző a kutatási kérdés megválaszolására a narratív szakirodalmi elemzést hívja segítségül, azon belül felmérő áttekintést (scoping review) végez angol nyelvű, nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációk körében. A felmérő áttekintés célja egy terület és az ahhoz kapcsolódó főbb fogalmi keretek megismerése és feltérképezése.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A szisztematikus szakirodalomelemzés során feltárásra kerülnek azok a döntéshozatalt formáló tényezők, amelyek a turizmusinnovációt szolgálják. A tanulmány bemutatja a turizmusinnovációt katalizáló döntési mechanizmusok területén azonosított hiátusokat. A vizsgálat eredménye, hogy az innovációra egyre nagyobb szükség van a turisztikai ágazatban, mivel az a növekedést, a versenyképességet és a fenntarthatóságot mozdítja elő. Ebben a folyamatban a vezetői döntéshozatal kiemelt szerepet játszik a szervezeteken belül. A megalapozott vezetői döntéshozatal hozzájárul a szervezet teljesítményének javulásához, amely teret nyithat az innovációs folyamatoknak a turizmusban.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A vizsgálat célja, hogy egy felmérő áttekintést nyújtson a vezető döntéseit befolyásoló tényezőkről a turisztikai innovációs folyamatokban. A szakirodalmi áttekintés rávilágít az vezetői döntéshozatal jelentőségére a turisztikai ágazatban. Másrészről szintén rámutat arra, hogy további kutatásokra és fejlesztésekre van szükség az innováció elméletének turizmusspecifikus szélesítése érdekében. A téma további kutatási területei lehetnek az innovációs kultúra előmozdítására irányuló stratégiák és legjobb gyakorlatok feltárására a turisztikai vállalkozások esetében.</p>

2024-10-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/6975 2024-02-21T18:33:20+01:00 Annamária Sasné Grósz sasne-grosz.annamaria@gtk.uni-pannon.hu Dávid Máté Hargitai hargitai.david@gtk.uni-pannon.hu Barbara Zsuzsanna Varga-Dani varga-dani.barbara@gtk.uni-pannon.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A kollaboratív online nemzetközi tanulás (COIL) lehetőséget nyújt a diákok attitűdjének alakítására. A 2022-es őszi félévben egy amerikai és egy magyar egyetem közötti együttműködés jött létre 15 különböző nemzetből érkező hallgatóval, amelynek középpontjában a nemzetközi üzleti tárgyalások sikertényezői álltak. A 6 hetes projekt során nemcsak a tanulmányi eredmény, hanem az interkulturális készségek javulása is mérésre került. A tanulmány célja, hogy felépítsen egy modellt a COIL kurzusnak a résztvevők kulturális nyitottságára és a nemzetközi környezethez való viszonyára és arra gyakorolt hatásáról.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A kutatás három egymást követő online kérdőív segítségével mérte 1) a kulturális nyitottságot; 2) a kurzus iránti elkötelezettséget, a csoporttagokkal való kapcsolatokat; 3) a nyitottságban és a hallgatók nemzetközi környezethez való viszonyban bekövetkezett változásokat. Jelenleg a nyitottságban, a nemzetközi érdeklődésben és a személyiségben bekövetkezett főbb változásokat elemezzük az összegyűjtött adatokból statisztikai módszerekkel. Az adatok elemzése során t-próbákat alkalmaztunk. Ennek a módszernek az az előnye, hogy kis mintán is alkalmazható, így az ebben a tanulmányban elemzett minta megfelel ennek a kritériumnak.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Az eredmények azt mutatják, hogy a szakirodalommal összhangban a kollaboratív online nemzetközi kurzus valóban változást hoz a résztvevők kulturális kompetenciájában, és segít megváltoztatni a nemzetközi és globális kérdésekkel kapcsolatos gondolkodásmódjukat és attitűdjeiket.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A COIL kurzus a nemzetközi oktatási együttműködés egy olyan formája, amelyben a részt vevő hallgatók költséghatékony módon csatlakozhatnak egy másik ország egyetemének kurzusához vagy projektjéhez. A tanulási eredmények mellett ez lehetőséget nyújt kulturális kompetenciáik fejlesztésére is. A tanulmány megállapításai alapján további kutatásokra van szükség a hallgatók fejlődési útját befolyásoló tényezők hatásának részletes vizsgálatához, valamint a negatív hatást gyakorló elemek kiküszöbölési módjainak feltárásához.</p>

2024-10-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/7107 2024-04-09T22:10:18+02:00 Beáta Melinda Pózner pbm18@student.elte.hu Anita Kozák kozak.anita@gtk.elte.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A vonatkozó kutatások tanulsága alapján a fiatalok más platformokon keresnek állást, az eddigi korcsoportoktól eltérő preferenciák mentén válogatnak az álláshirdetések között. Lényeges tehát annak megismerése és értékelése, hogy milyen lépéseket tesznek a hazai vállalatok a potenciális alkalmazottak toborzása és vonzása érdekében.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A tanulmány 127 HR szakember és vezető beosztású dolgozó megkérdezésével készített primer felmérés alapján igyekszik feltárni a hazai szervezetek EB (employer branding – munkáltatói márka) és toborzási gyakorlatát. A megkérdezettek elérhetőségi alapon kerültek a mintába, az adatok SPSS statisztikai programmal kerültek kiértékelésre. A leíró statisztika módszerein túl nem-paraméteres próbák és kereszttábla-elemzés történt.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Toborzás forrásaként az ajánlást (93%), a közösségi médiát (83,5%) és az állásportálokat (78%) jelölték meg legtöbben a megkérdezett vállalatok közül. A legeredményesebb toborzási forrásnak is az ajánlást, az állásportálokat és a közösségi média platformot tartják.</p> <p style="font-weight: 400;">Az eredmények továbbá azt mutatják, hogy munkáltatói márkaépítéssel a mintába került cégek fele sem foglalkozik, a 250 fő alatti KKV-knál ez az arány csak 28,5%, emellett a kommunikáció módja, helye és tartalma elmarad az aktuális trendektől.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Nemzetközi tanulmányok szerint a közösségi média a leggyakoribb munkaerő toborzási módszer, a céges karrieroldalak egyre inkább háttérbe szorulnak. Minden azt mutatja, hogy a közösségi médiára toborzási forrásként és az EB kapcsán is érdemes építeni. Mivel a fiatal Z generáció magasabbra értékeli a nem gazdasági előnyökkel kapcsolatos információkat, így tartalmilag a karriert, a szakmai fejlődési lehetőséget, valamint a munka-magánélet egyensúly támogatását (beleértve a rugalmas munkavégzés lehetőségét hely és idő tekintetében is) érdemes hangsúlyozniuk.</p>

2024-10-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/6731 2024-02-20T19:57:13+01:00 Tamás Ujházi ujhazi.tamas@eco.u-szeged.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Az önvezető járművek elterjedése megoldást jelenthet számos egyéni és társadalmi szempontból egyaránt égető mobilitási kihívásra. Ennek eléréséhez elengedhetetlen társadalmi elfogadásuk és tényleges használatuk. Tanulmányunkban célunk meghatározni, hogy az egyes fogyasztói csoportok hogyan viszonyulnak a járműipari innovációkhoz, illetve azonosítani azokat, akik jelenlegi percepcióik alapján vásárolnának önvezető autót.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Kutatásunkhoz kiválasztás alapú conjoint elemzést (CBC) használtunk, melyhez a téma kutatásában nemzetközileg elfogadott UTAUT modell keretrendszerét vettük alapul. A módszertan segítségével döntési szimulációt hoztunk létre, melynek során előre meghatározott termékjellemzők kombinációiból elképzelt autókat hoztunk létre. 125 válaszadónk ezek közül választották ki a saját igényeiknek leginkább megfelelőt. Eredményül meghatározásra került a termékjellemzők relatív fontossága, a termékjellemzők szintjeinek részleges hasznosságai, valamint látens osztályú multinomiális logisztikus regresszió segítségével szegmentáltuk válaszadóinkat.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Kutatásunk során válaszadóinknak egyenként 12 alkalommal kellett kiválasztaniuk a felkínált négy közül azt a járművet, amely leginkább megfelel preferenciáiknak. Az elemzés során három egymástól jól elkülöníthető válaszadói csoportot azonosítottunk: „autóipari innovátorok” 38,2%, „környezetbarát kompakt autósok” 33,8% és „megalomán kipufogógázfüggők” 28,1%. Eredményeinkből kiderül, hogy számos tekintetben különbségeket fedezhetünk fel az egyes csoportok preferenciáit illetően, de a jármű irányítását illetően kijelenthetjük, hogy válaszadóink egyértelműen elutasítják a kizárólag önvezető jármű megvásárlását.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Tanulmányunk a kutatói közösség számára hozzáadott értéket képviselhet, mivel CBC elemzéssel Magyarországon még nem vizsgálták az önvezető járművekhez kapcsolódó fogyasztói preferenciákat, pedig a módszer kimondottan a még fejlesztés alatt álló termékek piaci igényekhez történő igazítására szolgál. Továbbá figyelmébe ajánljuk a magántulajdonba történő értékesítésre szánt önvezető autókat fejlesztő szervezeteknek. Sikerült ugyanis rámutatnunk, hogy a teljes önvezetésre képes technológiával felszerelt autót vásárolni hajlandó szegmens számára a klasszikus kivitel a legvonzóbb, mint pl. a kombi és a sedan. Fontos számukra továbbá, hogy környezetkímélő, azaz elektromos, esetleg hibrid meghajtású legyen, valamint a lehető legmagasabb szintű kényelmi felszereltséggel rendelkezzen. Cserébe hajlandóak a technológia felárát megfizetni.</p>

2024-10-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment