https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/issue/feed 2024-07-14T08:22:33+02:00 Dr. Jakopánecz Eszter mm@ktk.pte.hu Open Journal Systems <p>A Marketing &amp; Menedzsment évente négy reguláris lapszámmal megjelenő tudományos folyóirat, a marketingszakma egyetlen akadémiai rangú folyóirata.</p> <p>Az MTA IX. osztályának besorolása szerint a folyóirat minősítése: 2023. júniusig C kategória, 2023. júniustól <a href="https://mta.hu/doktori-tanacs/a-ix-osztaly-doktori-kovetelmenyrendszere-105380">B kategória</a>.</p> https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/6574 2024-02-19T17:59:22+01:00 Barbara Nagy barbi.nagy.998@gmail.com Szabolcs Prónay pronay.szabolcs@eco.u-szeged.hu Miklós Lukovics miki@eco.u-szeged.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A mainstream technológia elfogadási modellek (TAM, UTAUT) alapján magállapítható, hogy a technológia elfogadást befolyásoló tényezők közül markánsan kiemelkedik a bizalom. Annak ellenére, hogy a nemzetközi szakirodalom azonosította a bizalmat, mint az önvezető járművek technológia elfogadásának egyik kiemelt tényezőjét, kevés ehhez kapcsolódó empirikus felmérés készült. A rendelkezésre álló tanulmányok leginkább hagyományos megkérdezéses módszerrel vizsgálják a társadalmat, mint egy nagy homogén csoportot, azonban arról kevés információval rendelkezünk, hogy a bizalom miként mutatkozik meg a fiziológiai reakciókban, illetve arról is, hogy eltérő jellegzetességekkel rendelkező csoportok esetében kimutatható-e valamilyen különbözőség. Mindebből adódóan kutatásunk fő célkitűzése az önvezető járművekhez kapcsolódóan a bizalom, mint a technológia elfogadás egyik kulcsfontosságú tényezőjének neurotudományi módszerrel történő vizsgálata az egyes fogyasztói csoportok esetében külön-külön.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A kutatásban valós idejű szemmozgáskövetéses méréseket alkalmaztunk a módszertanhoz képest kimagaslóan nagy, 102 elemű mintán, melyet önbevalláson alapuló felméréssel és fókuszcsoportos interjúkkal egészítettünk ki. Laboratóriumi körülmények között végeztünk olyan méréseket, amelyek során alanyaink önvezető járművek belső kameráival készült videókat néztek. Az egyének szemmozgásait követve vizsgáltuk a fixációk számát és összetett hosszát, valamint a pupilla mozgását.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A fixációk száma, összetett hossza, valamint a pupilla tágulás alapján empirikusan verifikáltuk, hogy a „hagyománykedvelő elutasító” szegmentum bizalmi szintje a legalacsonyabb, valamint a tekintetek iránya és a fixációk száma alapján azt, hogy mind az öt szegmentum bizalmi szintje relatíve alacsony. A bizalmi szint növekedése kimutatható akkor, ha az alanyok többlet információhoz jutnak az utazásról (tablet, megismételt jelenetsor). Fontos megállapításunk továbbá, hogy az önbevalláson alapuló bizalmi szint nem minden esetben tükröződik a szemmozgásos eredményekben.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A bemutatott szegmensek mentén illetve az alkalmazott módszertan által jobban megérthetjük a potenciális fogyasztók attitűdjeit, így az önvezető járművek iránti bizalom erősítéséhez kapcsolódó erőfeszítések (például edukációs kampányok) hatékonysága növelhető, ami e technológia elterjedését támogathatja. Az általános bizalomépítés mellett javasolt célzott kampányok által csökkenteni az egyes szegmensekre jellemző bizalmatlanságot.<em> </em></p> <p style="font-weight: 400;"><em>Köszönetnyilvánítás: </em>Készült a K 137571 azonosító számú K_21 „OTKA” Kutatási témapályázat támogatásával.</p>

2024-07-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/6541 2024-03-17T15:31:29+01:00 Réka Szabina Török torok.reka.szabina@gmail.com Éva Szabina Bundság bundsag.eva@eco.u-szeged.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A társadalmi befolyásolás erőteljesen tapasztalható a közösségi média felületek és értékelő platformok megjelenése óta, amelyek egyben gyökeresen megváltoztatták az utazók viselkedését is. A turisták kényelmesen és gyorsan tájékozódhatnak mások véleményéről és tapasztalatairól utazásuk tervezése során. Ezért a tanulmány célja összekapcsolni a szállásválasztással kapcsolatos döntési mechanizmust a hordamagatartás jelenségével, hogy pontosabb képet mutasson a turisták vásárlói magatartásáról. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként jelenik meg ahordamagatartás az online információkeresés és a végső döntéshozatal során a belföldi utazók körében.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Önkényes mintavétel mellett, a hordamagatartás elméleti háttere alapján megalkotott, online kérdőíves megkérdezés szolgálta a tanulmány kutatási módszerét, amely a közösségi oldalak releváns csoportjaiban került lebonyolításra. A megkérdezés keretében egy kísérletet is folytattunk, mely során a vélemények megismerése előtti és azt követő szállásvállasztást vizsgáltuk.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A kérdőíves megkérdezés és a lebonyolított kísérlet alapján is igazolódott a vélemények hordamagatartásbéli szerepe, valamint kiderült, hogymitől válik hitelessé egy vásárlói írás. A részletes tapasztalatmegosztás a kutatás több pontján köszönt vissza alapvető szempontként. Továbbá míg a kommentelő személyes tulajdonságai kevéssé vannak hatással a hitelességre, addig a <em>Részletesség</em>, a <em>Csillagok száma, </em>valamint a <em>Vélemények száma </em>közepes befolyással bír. Kísérleti úton igazolódott a hordaszellem is, ahogy a vélemények hatására teljesen megváltoztatták az egyénekpreferenciáikat. A tanulmány interdiszciplináris alapokra helyezi a fókuszt, ugyanis a turizmusmarketinget a viselkedésgazdaságtanihordamagatartás jelenségével igyekszik magyarázni, ami nemzetközi szinten is egy kevéssé kutatott téma, hazai viszonylatban pedig kifejezetten rendhagyó.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A szállások számára fontos, hogy egy felhasználóbarát értékelő platformot alakítsanak ki, amely megfelelő teret biztosít a korábbi vásárlók teljeskörű, részletgazdag tapasztalatainak és élményeinek megjelentetéséhez. Az értékelési hajlandóság növelése szempontjából célszerűbevezetni egy sajátos kampányt vagy akciót, amely jó motivációként szolgálhat a fogyasztói vélemények megosztására, továbbá kiemelten fontos, hogy azokat a hitelesség megteremtése érdekében nyomon kövesse és kezelje az adott szervezet.</p>

2024-07-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/6353 2024-06-27T16:27:21+02:00 Anna Róza Kövi-Varga v.annaroza@gmail.com Miklós Hornyák hornyakm@ktk.pte.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Tanulmányunk célja a magyar családi kisvállalatok online jelenlétének vizsgálata. Valamint annak a kutatási kérdésnek a megválaszolása, hogy amagasabb szintű, összetettebb online jelenlét befolyással van-e a családi vállalatok versenyképességének javulására. Megkíséreljük bizonyítani, hogy a saját webhellyel, illetve közösségi média profillal rendelkező családi kisvállalatok versenyképesebbek azon társaiknál, amelyek nem élnek az online lehetőségek eszköztárával.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Empirikus kutatásunkhoz a PTE KTK KKV versenyképességi kutatócsoport kutatási eredményeit használtuk fel. A kutatáshoz 738 magyar KKV adatait elemeztük, ezen belül az adatállomány 505 Magyarországon működő családi kisvállalat online jelenlétére vonatkozó adatait tartalmazza. A családi jelleg megállapításához cégkapcsolati háló elemzésre volt szükség, melyet az OPTEN adatbázis segítségével végeztünk el. Az eredmények felhasználásával kétkimenetelű változót állítottunk fel, melynek segítségével kategorizáltuk a vizsgálni kívánt vállalatokat. Az elemzéshez varianciaanalízist, valamint a WebIndex módszertanát alkalmaztuk az online jelenlét és a versenyképességi szintek közötti összefüggések meghatározása érdekében.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A felmérésben résztvevő vállalatok csupán kevesebb, mint fele van jelen valamely közösségi média platformon, valamint 25%-uk semmilyen vagy csak nagyon kezdetleges online jelenléttel rendelkezik. Mindezek mellett azt láttuk, hogy az érettségi kategóriák összhangban vannak a versenyképességgel. Vagyis a családi kisvállalatok érettsége pozitív kapcsolatban van a versenyképességük alakulásával. Kiemelendő, hogy a hazai családi vállaltok esetében nem készült hasonló vizsgálat, így kutatásunk originálisnak tekinthető.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A kisvállalatok magasabb online jelenléti érettség kategóriába lépése a versenyképesség javulását és annak minden dimenziójának javulását is magával hozza. Érdemes a családi kisvállalatokat is az online megjelenés irányába terelni egyes iparágakban, fontos megértetni a vezetőkkel ennek fontosságát, valamint ösztönözni őket a vállalati weboldal létrehozására vagy legalább a közösségi média adta lehetőségek hatékonyabb használatára.</p>

2024-07-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/6747 2024-03-04T12:23:50+01:00 Dávid Máté Hargitai hargitai.david@gtk.uni-pannon.hu Annamária Sasné Grósz sasne-grosz.annamaria@gtk.uni-pannon.hu

<p><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p>A Hallyu, mint kulturális jelenség nemcsak a koreai kultúra iránti nyitottságot befolyásolja, hanem a rajongók vásárlói magatartását is. A magyar társadalomra is hatással van a K-pop és a K-dráma, ezért a digitális tér K-pophoz kapcsolódó jellemzőinek jelentőségét vizsgáltuk ebben a tanulmányban. A kutatás célja, hogy behatóbb elemzés készüljön ezekről a rajongókról.</p> <p><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p>A szerzők egy nemzetközileg validált skála segítségével vizsgálták a hazai rajongók fandomizációhoz köthető dimenziót, amely alapul szolgált a szegmentálási eljárásnak. Ennek érdekében online kérdőív került kiküldésre. A felmérés alapsokaságát magyar Hallyu-rajongók alkották, akiket különböző közösségi csoportokon keresztül értek el. A felmérésre 495 teljes kitöltés érkezett. Az összefüggés vizsgálatok a rajongói bevonódás dimenziói kerültek azonosításra (faktorelemzés) és ezt felhasználva történt a fogyasztók profilozása (variancia- és klaszterelemzés).</p> <p><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p>A többváltozós elemzések lehetőséget adtak, hogy 3 markáns szegmens azonosításával (Fanatikusok, Lojálisak, Csendesek) olyan vásárlói profilokat lehessen alkotni, amely alkalmas a célzott marketingkommunikációs tevékenységre ezen a területen. A kutatás eredményei nemcsak alátámasztják a korábbi kutatási eredményeket, hanem ki is egészítik azokat azzal, hogy kifejezetten a magyar rajongók viselkedését vizsgálják a digitalizáció kontextusában.</p> <p><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p>A szegmenseket alkotó fogyasztók nem csak médiahasználatukban térnek el egymástól, hanem a K-pop iránti rajongásuk megnyilvánulási formájában is. A kutatásban feltárt jellemzők lehetőséget kínálnak arra, hogy a szolgáltatók a kommunikációjuk során ezt figyelembe vegyék. A hasznosíthatóság korlátját az adhatja, hogy a kutatás nem vett figyelembe minden Hallyu terméket és szolgáltatást továbbá a minta nem tekinthető reprezentatívnak.</p>

2024-07-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/6711 2024-04-09T21:59:19+02:00 Patrick Nick nickpatrick98@gmail.com Gábor Balogh baloghg@ktk.pte.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A nemzetközi szakirodalomban számos helyen azonosítható egyfajta aggodalom a munkaerőpiacra belépő fiatal munkavállalók feladatokhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Kutatásunkkal azt kívánjuk feltárni, hogy a munkával kapcsolatban kialakuló attitűd a magyar munkavállalók körében mennyire különül el élesen a fiatalok és az idősebbek korcsoportja között, valamint melyek azok a legfontosabb magyarázó változók, amelyek hatással lehetnek a magas vagy az alacsony szintű munkamorálhoz.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Kérdőíves felmérésünk során 150 olyan munkavállalót kérdeztünk meg, akik életkor szerinti csoportosításban statisztikailag jól mérhető homogén csoportokat alkotnak. Likert-skálán mért kevert állításokkal vizsgáltuk a munkához kapcsolódó – modellünk szerinti – közvetlen faktorokokat: elégedettség, javadalmazás, elkötelezettség, munkakörülmények. A kutatási kérdések vizsgálatához és a hipotézisek teszteléséhez többváltozós statisztikai eljárásokat, korrespondencia-elemzést alkalmaztunk.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A mintánkon elvégzett számítások alapján nem mutatható ki az egyes korcsoportok között feltételezett munkaattitűdbeli eltérés. Nem igaz tehát az a sztereotípia, miszerint a fiatalok rosszabb munkamorállal rendelkeznének, hiszen a fiatalabb és idősebb korcsoportok között nem azonosítható szignifikáns eltérés e tekintetben. A munkához való hozzáállást elsősorban a munkával való elégedettség befolyásolja, amelyet az elkötelezettség, a bérezés és a munkakörülmények követnek.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A gyakorlati szakembereknek, vezetőknek és HR szakértőknek fontos lenne azt kommunikálni az idősebb alkalmazottak felé, hogy ne motiválatlan, érdektelen kollégaként tekintsenek a munkaerőpiacra belépő fiatalokra, hanem olyan partnerre, akikkel érdemes együtt dolgozni, hiszen közöttük is számottevően akadnak olyan jó hozzáállással rendelkezők, mint az idősebb korosztályban. A magyar munkaerőpiacon (részben demográfiai okokból) kiélesedő generációs súrlódások és konfliktusok egyik eredője a fiatalokról és az idősekről élő – gyakran hibás – gondolkodásmódban gyökerezik. Ezeket érdemes képzések, tréningek, kommunikáció, tájékoztatás révén, valamint alapvető értékek formálása útján tisztázni.</p>

2024-07-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/7175 2024-07-11T16:56:10+02:00 György Bodon gyorgy.bodon@uni-corvinus.hu Ágnes Neulinger agnes.neulinger@gmail.com

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A szurkolók csapathoz való kötődésének kialakítása és újabb szurkolók klubhoz vonzása egy fejlett sportgazdaságban elengedhetetlen. Magyarországon ez a téma évtizedes megoldatlan problémát jelent, miközben látványos beruházásokkal új stadionok épültek, amelyek kihasználtsága a hazai labdarúgó bajnoki mérkőzések esetében jelentős mértékben fejleszthető lenne. Kutatásunk a 2022-23-as szezonban az OTP Bank Liga magyar elsőosztályú labdarúgó bajnokságban szereplő Mol Fehérvár FC tekintetében vizsgálta a mérkőzéslátogatás és a szurkolók klubhoz való kötődése közötti kapcsolat jellemzőit és jelentőségét. Kutatásunkban vizsgáljuk a futballklub megítélését alakító tényezőket, a szurkolók pszichológiai kapcsolódását a klubhoz, és a mérkőzéslátogatási kedv és a klubhoz való kötődés közötti kapcsolatot.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A kutatási kérdés megválaszolására kvalitatív kutatás készült 26 mélyinterjú segítségével. Az interjúalanyok először három székesfehérvári mérkőzéshez kapcsolódóan kerültek felkérésre a kutatásban való közreműködésre, majd további alanyok megtalálása a szurkolói közösségben elhelyezett meghívások segítségével történt.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Eredményeink szerint a klub letért arról az útról, amit a szurkolók a tradíciója alapján elvárnak tőle, valamint hiányzik a szurkolók tisztelete és megbecsülése. Mindez megmagyarázhatja az alacsony nézőszám problémáját, hiszen a sport területén az érzelmi alapú kötődés meghatározó a lojalitás tekintetében. Továbbá az eredményeink azt is jelzik, hogy számos területen a klub indíthat el olyan változást, amely szurkolói kötődést hozhat magával.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">Jelen kutatás a vizsgált klub példáján keresztül rávilágít arra a helyzetre, hogy a magyar labdarúgás bajnoki rendszerében kialakult egy sajátos helyzet, amely megkérdőjelezi a szurkoló fontosságát, sőt a kutatási eredmények felvetik azt is, hogy a kluboknak szükségük van-e egyáltalán szurkolókra? Mindez felhívja a sportmarketinges szakma figyelmét a márkatulajdonosi felelősségre és a szurkolói kötődés kezelésének fontosságára. A kutatási eredmények azt is jelzik, hogy a szurkolói véleményekre épülő átfogó stratégiai tervezés segíthet a szurkolói kötődés probléma megoldásában.</span></p>

2024-07-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/6746 2024-04-09T22:30:30+02:00 Erzsébet Teréz Varga erzsebet.varga@uni-corvinus.hu

<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY</strong><strong> CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy meghatározza a hazai családi adó- és járulékkedvezmények kihasználhatóságát és újraelosztási hatását a különböző jövedelmi decilisekben. Az újszerűsége abban áll, hogy mindezt a háztartások szintjén végzi el az egyéni jövedelmek vizsgálata helyett.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT</strong><strong> MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Az elemzéshez egy 4294 háztartást tartalmazó mintát generáltam, melyeknek összetétele és jövedelmi adatai a KSH által 2020-ra közölt arányuknak megfelel az egyes jövedelmi tizedekben. Miután kiszámoltam a minta minden háztartására a gyermekszám alapján elvileg igénybe vehető maximum kedvezményeket és a ténylegesen az adóköteles jövedelmükből igénybe vehető kedvezményeket, összehasonlítottam a decilisek eredményeit összességében, majd háztartási és adózói szinteken.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB</strong><strong> EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Míg az alacsonyabb jövedelmi decilisekben az adóköteles jövedelem korlátozza az igénybevételt, mivel lényegesen alacsonyabb az aktív keresők aránya, a legmagasabb decilisekben a gyermekek száma jelent korlátot, arányuk a decilisen belül 8%-ot sem ért el. A legalacsonyabb jövedelmi decilisben az adókedvezményt igénybe vevők (aktív keresők) között több, mint kétszeres volt az igénybe vett átlagos kedvezmény a legfelső jövedelmi decilishez képest, és összességében a legalacsonyabb jövedelmi tizedeknek ötször annyi kedvezmény jutott, mint a legfelső tizedeknek, az egy háztartásra jutó átlagos kedvezmény pedig közel tízszeres a szegényebbek körében, tehát a decilisek közötti újraelosztási hatás az alacsonyabb jövedelműeknek kedvezett.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>GAZDASÁGPOLITIKAI JAVASLATOK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Természetéből adódóan az adókedvezmény nem lehet képes javítani az adóköteles jövedelemmel nem rendelkezők helyzetén, így esetében csak az adózók közötti méltányosabb teherviselést vizsgálhatjuk. Az adózó gyermekes családok között legnehezebb helyzetben az egyszülős családok vannak, náluk a legmagasabb a szegénységi kockázat, mivel csak a gondozó szülő tudja igénybe venni a kedvezményt. Ahogy a legutóbbi népszámlálási adatok is rámutattak, az elváltak aránya viszont növekszik Magyarországon. Az ő helyzetükön javítana, ha a gondozó szülő alacsony jövedelme miatt nem igénybe vehető kedvezményt a különélő szülő személyi jövedelméből érvényesíthetné, legalább a megfizetett tartásdíj erejéig (akár közvetlenül a gyermekhez, illetve az őt gondozó szülőhöz visszatérítve). Ezzel megszüntethető lenne az elvált szülők gyermekeit érintő most fennálló negatív diszkrimináció a családi adókedvezményben.</p>

2024-07-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Marketing & Menedzsment