@article{Bíró_Gerdesics_2022, title={A német szenior utazók tipológiája a Covid-19 járvány időszakában}, volume={56}, url={https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/5656}, DOI={10.15170/MM.2021.56.01.02}, abstractNote={<p style="font-weight: 400;"><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A szeniorturizmus már az 1970-es évektől létezik a köztudatban a német küldőpiac vonatkozásában, de az ezredfordulóig jellemzően niche-piacként tekintett rá a szakma. Az idős német utazók bővülő volumene ellenére, a számuk folyamatosan erodálódik a hazai desztinációkban. A fogyasztói magatartásuk, döntéshozataluk a turizmus szektoron belül kevésbé vizsgált és jellemzően sztereotipizált annak ellenére, egyre aktívabbak és tanultabbak a korábbi generációkhoz képest. Az idős utazók szegmense rendkívül heterogénnek tekinthető. Az empirikus vizsgálatunk legfőbb célja ezért az volt, hogy meghatározott szempontok mentén homogén csoportokat sikerüljön azonosítani a szegmensen belül, ezzel egy új tipológiát létrehozva az idős német utazók szegmensén belül.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p style="font-weight: 400;">A 2019 évvégén kirobbant Covid-19 világjárvány komoly kihívások elé állította a turizmust. A lezárásokkal teli időszakokban többször is a nullához konvergált a szektor teljesítménye. Már a részleges újraindulás időszakában, 2021. július-október között személyes megkérdezésre (PAPI, in-situ, félig strukturált kérdőív segítségével) került sor, ahol a Magyarországra érkező, legalább 55 éves német beutazók kerültek kiválasztásra. A megkérdezés helyszíne Budapest, Kalocsa, Pécs volt. A végső mintát 347 fő idős német állampolgár alkotta, akik szállodahajó segítségével kerestek fel többek között hazai, Duna menti turisztikai térségeket. Megvizsgáltuk a desztinációválasztási döntéssel összefüggésben a desztináció preferenciájukat, illetve meghatározó utazási szokásaikat. A faktoranalízis alapját 49 db változó képezte, amelyek numerikusan (legalább számmal kódolható módon) értelmezhetőek. Az exploratív faktoranalízist főkomponens-elemzéssel, varimax forgatással végeztük el. Ezek alapján főkomponensek kerültek meghatározásra úgy, mint <em>Covid-19 járvány és biztonság, Extra desztinációs elvárás,</em> valamint az <em>Árérzékenység és család</em>. Klaszterezés segítségével jól elkülönülő csoportokat kerestünk. Ennek eredményeképpen 5 db klaszter került létrehozásra a vizsgált minta esetében, úgy, mint <em>idős biztonságkeresők</em>, <em>igényes utazók</em>, <em>újgazdagok</em>, <em>örömutazók</em>, valamint <em>árérzékenyek </em>csoportját azonosítottuk az időskorú német utazók szegmensén belül.</p> <p style="font-weight: 400;"><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p style="font-weight: 400;">Vizsgálati eredményeink kiválóan szemléltetik, hogy hibás gyakorlatnak minősül egy adott nemzet szenior utazói szegmensét egységesen, homogénnek kezelni, hiszen a szocio-gazdasági státus mellett, a desztinációs elvárások, a küldőterületi lokáció különbözősége mind-mind befolyással bírhatnak a turisztikai fogyasztás vonatkozásában.</p>}, number={1}, journal={Marketing & Menedzsment}, author={Bíró, Csaba and Gerdesics, Viktória}, year={2022}, month={jún.}, pages={17–28} }