@article{Lőrincz_Raffay–Danyi_Cerquetti_2021, title={Többdimenziós kulturális értékteremtés a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt tükrében}, volume={55}, url={https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/5083}, DOI={10.15170/MM.2021.55.02.02}, abstractNote={<p><strong>A TANULMÁNY CÉLJA</strong></p> <p>A tanulmány célja a kulturális értékteremtés jellemzőinek bemutatása a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa program (továbbiakban Veszprém-Balaton2023 EKF program) tükrében. A vizsgálatot a többdimenziós értékteremtés öt pillére alapján végeztük Veszprémben és a Balaton térségben működő kulturális és turisztikai szervezetek körében. Jelen kutatás a következő kérdésekre fókuszál: 1) hogyan működik közre jelenleg a kulturális szektor a város és a Balaton térség fenntartható fejlesztésében; 2) melyek a veszprémi kulturális szakpolitika és menedzsment legfőbb gyengeségei, fejlesztendő területei; 3) melyek azok az EKF-től várt hatások, melyek hosszú távon ösztönözhetik a helyiek kultúrához való kapcsolódását, illetve kulturális fogyasztását? A tanulmány a kulturális és turisztikai szektorban megjelenő közösségi részvétel és a hálózatosítás szerepére fókuszál, amely segítségével megvalósulhat a térség hosszú távú kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődése.</p> <p><strong>ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN</strong></p> <p>Az értékteremtéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése alapján megalkottuk a kutatás elméleti kereteit: a többdimenziós értékteremtés öt pillérének vizsgálatát végeztük az esettanulmány (Veszprém-Balaton2023 EKF program) megközelítés mentén. A kutatást 2019 szeptemberében és októberében bonyolítottuk le Veszprém és a Balaton térségben strukturált interjúk, valamint stratégiai dokumentumok elemzésének segítségével. Az interjúalanyok kiválasztása során törekedtünk a kultúra minél szélesebb területének lefedésére és a turizmus kiterjedt ernyőfogalma alatt (láthatatlan, nem konvencionális, mindennapi térpályáktól eltérő mobilitás) tárgyalt folyamatok (Michalkó – Ilyés 2020) vizsgálatára. Ebből adódóan a strukturált interjúk során kilenc kulturális intézmény (kulturális központ, könyvtár, színház, múzeum, művészeti galéria), továbbá a veszprémi és a térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek képviselőinek véleményét elemeztük.</p> <p><strong>LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK</strong></p> <p>A kutatási eredmények a részvétel, a bevonódás és a hálózatosodás különböző szintjeit mutatják be. Olyan releváns innovációkat javasolnak, melyek a kulturális szféra hosszú távú fenntartható fejlesztése érdekében megvalósíthatók.</p> <p><strong>GYAKORLATI JAVASLATOK</strong></p> <p>Az eredmények a kulturális alapú városfejlesztésben érdekelt, valamint a kulturális kínálatot, programokat priorizáló hazai települések számára tartalmaznak menedzsmentre vonatkozó javaslatokat. Az eredmények alapján a Veszprém-Balaton térségben a kulturális kínálat jelenlegi irányítása fejlesztésre szorul; kiemelten átgondolandó az értékteremtési mechanizmusok megújítása.  </p> <p><em>Köszönetnyilvánítás</em>: Jelen kutatás az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítójú "Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek" című projekt keretében jött létre.</p>}, number={2}, journal={Marketing & Menedzsment}, author={Lőrincz, Katalin and Raffay–Danyi , Ágnes and Cerquetti , Mara}, year={2021}, month={nov.}, pages={17–26} }