Elkülönülő tárgyjelölés egy magyarországi romani idiolektusban
Abstract
A tanulmányban egy magyar dominanciájú magyar-lovári kétnyelvű közösség körében megvizsgált nyelvészeti jelenség kapcsán elvégzett kutatásokat mutatok be. A romanira, a szakirodalmak szerint, mint a legtöbb új indoárja nyelvre, jellemző az elkülönülő tárgyjelölés (Differential Object Marking, DOM). Ez azt jelenti, hogy direkt tárgy esetén csak az élő jelentésű főnevek kapnak akkuzatívuszi ragot, az élettelen jelentésű főnevek nominatív alakban maradnak. Résztvevő megfigyelés során azonban azt tapasztaltam, hogy a közösség élő főnevek esetén sem mindig használja az akkuzatív szuffixumot. A közösség egy tagjának introspekciója során a kutatás azt állapította meg a topikalizálás, ill. általánosabban az egyébként kevéssé kötött, csak pragmatikailag meghatározott szórend kapcsán, hogy – összefüggésben az éppen zajló nyelvcserével – a szórend merevebbé vált, az akkuzatív esetragot nem tartalmazó élő jelentésű direkt tárgyak nem topikalizálhatók, és az élettelen jelentésűek is csak megszorítások (bővítés, kontrasztív olvasat) mellet. Hogy a DOM más – például a nyelvvesztéstől távolabb álló – magyarországi romani nyelvű csoportnál is hasonló viselkedést mutat-e, további kutatás tárgyát képezi.
