Keresztény, nemzeti, antiszemita jelszavak nevében
A Turul és Emericana pécsi corporátióinak tevékenysége a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a Horthy-korszakban
Absztrakt
A Turul és Emericana pécsi corporátiók egykori működésének feltárása során olyan kutatási kérdések fogalmazódtak meg bennem, hogy vajon melyek voltak azok a tényezők, illetve ideológiai elemek, melyek befolyásolták az általam vizsgált bajtársi egyesületek tevékenységét, másrészt, hogy a hallgatóság vajon mennyire sajátította el a kormányzattól származó oktatáspolitikai elveket. Az elkészített tanulmányból jól látható, hogy számos olyan történés volt, amely kifejtette a hatását az egész Horthy-korszak gondolkodásmódjára, ilyen például a Monarchia szétesése, a trianoni békeszerződés, az őszirózsás forradalom és a proletárforradalom is. Mindezek hatására a két világháború közötti időszakban nem működhetet tartósan egy olyan szervezet sem, mely kommunista, antiklerikális, forradalmi vagy ateista eszméket vallott, így a Turul és az Emericana is teljes mértékben elhatárolódott ezen ideológiai elemektől.
A munkám azért kapta a „keresztény, nemzeti, antiszemita jelszakvak nevében” címet, mert a kutatási folyamat során kimutattam,
hogy a két világháború közötti időszak magáénak vallott jellemzőit (konzervatív, keresztény, nemzeti, antiszemita) a bajtársiak nemcsak elfogadták, hanem magukénak érezték, azonosultak vele, sőt kiálltak az érdekükben.
A téma relevanciáját az is adja, hogy manapság számos friss szakirodalom jelent meg hasonló témában Európa-szerte, ez tehát az ifjúsági mozgalmak kutatása iránti fokozott érdeklődést jelzi. Magát a témát azért is tartom fontosnak, mert bár neves történészék
foglalkoztak a Turul és az Emericana működésével, köztük Rozs András, Kerepeszki Róbert, Ujváry Gábor vagy Szécsényi András, az egyesületek pécsi corporatióinak tevékenysége mindeddig kevésbé lett feltárva, mivel a felsorolt kutatók főként a budapesti és debreceni viszonyok ismertetését végezték el. Dolgozatomban elsősorban az előbb említett szerzők munkáira támaszkodom, ugyanakkor az általam feltárt pécsi viszonyok kiegészítésül szolgálhatnak a Turul és az Emericana működéséhez. A tanulmányomban tehát kimutattam, hogy a bajtársiak igen szerteágazó tevékenységgel rendelkeztek, viszont a legtöbb kategória – a nemzeti, keresztény, antiszemita jelszavakkal jellemezhető cselekedetek – levezethetők a korszak eszme- és oktatáspolitikai célkitűzéseiből, melyeket a tagok egyértelműen magukénak vallottak. Ezt a tendenciát a szövegben megemlített esetek és konkrét példák is bizonyítják.
