Salamon király Szent Györgynek tett fogadalma

Absztrakt

1063 augusztusában IV. Henrik német-római uralkodó (1053–1105) azzal a céllal indít hadjáratot Magyarországra, hogy felszámolja a trónbitorló I. Béla hatalmát, s ezáltal visszahelyezze trónjára a korábban elűzött ifjú Salamont (1063–1074). Ebben a történeti szituációban születik meg az a kevéssé kutatott 11. századi levél, melyet a bambergi klérus címzett Salamonnak. A szóban forgó forrás vizsgálata azért is jelentős, mivel eddig egy hazai keletkezésű kritikai gyűjteménybe sem került bele, emiatt pedig magyar fordítása sem készült el. A tanulmány célja a levél egy bizonyos passzusának értelmezése, ami egy korábban Szent Györgynek tett fogadalmára emlékezteti Salamont. Nézetünk szerint, ezalatt Szent György vértanú ún. csatasegítő szerepéhez kötődő, a hadi vállalkozások előtti szokást kell értenünk. Ennek során a csatába készülő személy a katonai akció sikeressége érdekében valamely harcos szentnek fohászt, illetve fogadalmat tesz. Tehát a bambergi levélben erősen feltételezhető, hogy az 1063. évi hadjárat lebonyolítása előtti fogadalomtétel ténye kerülhetett benne megörökítésre.