Afrika Tanulmányok / Hungarian Journal of African Studies

Az orosz hatalmi ambíciók múltja és jelene Afrikában

Mátyás Mihály Piller — 2024-10-20

Korunk változó geopolitikai helyzetében kiemelten fontos megértenünk egyes nemzetközi folyamatok működését, így azt is, hogy egy-egy jelenleg is zajló konfliktus gyökerei hol erednek és milyen hatások következtében szöktek szárba. Oroszország és Afrika kapcsolata hosszú múltú, ám nem eleget tárgyalt téma, mely napjainkban ismét aktuálissá vált. A formális és az informális orosz Afrika-politika hatásai 2024-ben jobban érződnek, mint néhány évtizede, és az orosz–ukrán háború következtében a nyugati világ is odafigyel a fejleményekre. Legyen szó akár az afrikai államok belpolitikai helyzetéről, a migráció hozzánk is elérő hatásairól vagy a kontinens élelmiszerellátásáról, Afrika újra és újra megjelenik a sajtóban, bemutatva a globális interdependencia kiterjedtségét és fokát.

Cikkemben igyekszem feltárni az orosz expanziós politika kezdeti tapogatózásait és fejlődését Afrikában, illetve bemutatni a Szovjetunió bukásától napjainkig terjedő időszakot e kapcsolatok rendszerében. Az összeomló Szovjetunió már bevett és újszerű tapogatózásait a lehető leghatékonyabban kívánom áttekinteni és a megfigyelt minták alapján konklúziót levonni.

A politikai hatalom és erő kérdése a nemzetközi segélyezésben

Dániel Solymári — 2024-10-20

Az „Afrika felemelkedőben” gondolat nem újkeletű a fejlesztési segélyezéssel és általában az afrikai kérdésekkel foglalkozók körében. Az 1960-as évek óta váltakozó intenzitással jelennek meg „afro-optimista” és „afro-pesszimista” elképzelések arra vonatkozóan, hogy miként dominálhat a helyi szakemberek és vezetők saját hangja a döntéshozatal és segélyfelhasználás összefüggésében. Az Afrika Unió Agenda 2063 „The Africa We Want”, azaz „Afrika, ahogy mi akarjuk” elnevezésű terve illeszkedik ebbe az ívbe és arra ösztönöz, hogy más is újra és újra feltegye magának ezt a kérdést. Különösen a fejlesztési segélyezéssel foglalkozó szakemberek, akik hatást kívánnak gyakorolni az afrikai társadalmakra. Jelen írás különálló részekben, összefüggő gondolatokat egységet alkotva járja körül a segélyezés néhány alapvető kérdését és szakirányát.

Szafarivezetőként Dél-Afrikában

Balázs Balogh — 2024-10-20

A Dél-afrikai Köztársaság gazdaságának egyik legfontosabb pillérévé mára az ökoturizmus, ezen belül is - flórájának és faunájának adottságait kihasználva - a szafariturizmus nőtte ki magát. A nemzeti parkok valamint a magánkézben lévő vadrezervátumok munkalehetőséget biztosítanak a társadalom számos rétegéből származóknak a szállásadóktól és szafarivezetőktől az ökológusokon és tudományos kutatómunkát végzőkön át a helyi rurális térségekben élőkig. Ez a beszámoló összefoglalni igyekszik a dél-afrikai szafariturizmus kínálati oldalának néhány általános jellemvonását, személyes tapasztalatok alapján bemutatja a szafarivezetői képzést, és bepillantást enged a szakma kulisszái mögé az Amakhala rezervátum konkrét példáján keresztül.

A griók és hangszereik

József Brauer-Benke — 2024-10-20

Összességében úgy tűnik, hogy a nyugat-afrikai zenészek kasztjai, az úgynevezett griók és mások többféle hangszert használtak, attól függően, hogy milyen funkciót és milyen társadalmi rétegnek nyújtottak zenei szolgáltatást. Az epikus előadásokhoz használt cora hárfa-lantot énekkíséretre használták, akárcsak a lantokat és korábban a vonóhárfákat. A balafonok és a fidulák erős szakrális háttérrel rendelkeztek, a fuvolák használata pedig a falusi grió zenészekre lehetett jellemző, ezért nem tekinthető a griók jellegzetes hangszerének. A különböző dobtípusok, mint például a homokóra, a hosszú és a tölcsérdob eredeti funkciója a nyilvános történetek, hivatalos bejelentések és fontos személyeket dicsőítő versek zenei kísérete volt, majd a társadalmi változások következtében Afrikában egyre profánabbá váló szertartásos események kísérőjévé, a világzenében pedig jellemzően a színpadi táncok kísérőjévé váltak. Ez utóbbi fejlődés azzal is magyarázható, hogy a nyugati közvélemény hajlamos a szubszaharai Afrika zenéjét a dobokkal azonosítani. Ehhez kapcsolódóan a dzsembe használata az egyetlen olyan hangszer a griót hangszerek közül, amely Afrikán kívül is elterjedt, mivel multikulturális hangszerként a különböző ideológiák, például a pánafrikanizmus, a Black Lives Matter mozgalom vagy más, a globalizmushoz kapcsolódó mozgalmak ikonikus hangszerévé vált.

A szomáliai keresztényüldözés társadalmi, közigazgatási és vallási aspektusai

Márta Mészáros — 2024-10-20

A keresztényüldözés a régmúltba visszatekintő gyökerekkel rendelkezik, nemcsak Európában, de világszerte. Az Open Doors International adatai szerint 2023-ban 4998 keresztény ember vesztette életét vallási okokból. A Magyar Nemzeti Katonai Stratégia az etnikai konfliktusokat a tömeges illegális migráció egyik fő okaként nevezi meg. Honnan ered a keresztények elleni agresszió és miért nem enyhül a feszültség Szomáliában? Miért Szomália a második legveszélyesebb hely egy keresztény számára? Jelen tanulmány célja, hogy a szomáliai keresztényüldözés jelenlegi helyzetére fókuszáljon, melynek fő forrása az ország morális válságában keresendő. A tanulmány nem csupán a társadalom keresztényekkel szembeni hozzáállását kívánja bemutatni, hanem azokat a politikai és közigazgatási intézkedéseket is, amelyek akadályozzák a válság megoldását.

Afrikáért – alapítvánnyal, szívvel, lélekkel gondolatok France Mutombo könyvéről

István Tarrósy — 2024-10-20

Tarrósy István a következő művet mutatta be:

Mutombo, France (2023): Kavicsok és gyémántok. Első 21 évem Kongóban. Budapest: Afrikáért Alapítvány