Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle

A graffiti annektálása

Gabriella Gáspár — Sun, 18 Dec 2022 00:00:00 +0100

A tanulmány tárgya az a viszony, ami a művészet és a graffiti kapcsolatát jellemezte a 16. századtól. Ebben a kapcsolatban a graffiti, mint a mindenkori alsónéposztályok kifejezésmódja, vagy a városi folklór része a képek háttereként erősítette, illetve árnyalta a festők által kifejezni szánt képi tartalmat. Ez az alárendelt szerep tükröződik a 20. század elején megjelent programban is, ami a graffiti annektálását hirdette meg a fotókon. A nagyvárosi graffiti, mint “second hand” forma beszivárgott a művészeti szcénába, és a 20. század közepétől, s mint eredeti, organikus jellegzetesség közvetett hatást gyakorolt a képzőművészetre, részben formavilága, részben a graffitizéshez kapcsolódó életérzésen át, ami nem állt távol a neoavantgárd törekvésektől.

Az inkonzisztens válaszok problémája a bizalom kérdőíves felmérésében. Az általánosított bizalom kérdések validitásának vizsgálata magyar adatokon

Márk Hegedüs — Sun, 18 Dec 2022 00:00:00 +0100

Jelen tanulmány célja a bizalom mérésének vizsgálata kérdőíves (survey) módszerrel, melyhez az European Social Survey 2002 és 2018 közötti magyar adatait használom. A tanulmány lényegében az általánosított bizalom mérésének érvényességére fókuszál. Ez azért is fontos, mert a standard bizalom kérdést és a fogalomhoz kapcsolódó általánosított bizalomkérdéseket gyakran makroszintű tudományos és szakpolitikai állítások megfogalmazására használják, és indikátorai a különböző szociológiai, közgazdaságtani, pszichológiai, és politikatudományi kutatásoknak. Azonban, ha ezek az eredmények nem működnek jól mikroszinten, akkor makroszinten is át kell gondolni a használatukat.

A Családi Döntéshozó Csoportkonferencia (CSDCS) jelentősége a családi és közösségi kapcsolatok helyreállítása tekintetében a büntetés-végrehajtási intézetből szabadulás előtt állók szempontjából

Zoltán Mitrovics — Sun, 18 Dec 2022 00:00:00 +0100

Az elmúlt évtizedekben az igazságszolgáltatás retributív jellegének csökkenése mellett egyre inkább a resztoratív jelleg erősödését figyelhetjük meg. A társadalom, helyi közösségek felől fokozódó igényként merül fel az áldozatvédelem, a sérelmek, károk helyreállítása, valamint az elkövető rehabilitációja. Az igazságszolgáltatás resztoratív jellegének erősödésével együtt a büntetés-végrehajtás is változott, a kezdeti célok átalakultak, az elítéltek társadalomtól való elkülönítése mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap az elkövető társadalmi reintegrációjának elősegítése. Tudjuk, hogy a társadalmi reintegráció a börtönből szabadultak tekintetében a legnehezebb, hiszen a korábban elkövetett bűncselekmények és a börtönben töltött évek stigmaként állandósulnak. A szabadulás utáni újrakezdés, visszakapcsolódás a mindennapokba sokszor lehetetlen kihívásnak tűnik az elítélt és a társadalmi környezete számára is. A sikeres társadalmi reintegráció érdekében a magyarországi bv. intézetekben egyre sokoldalúbb támogatást nyújtanak a fogvatartottak részére, köztük resztoratív jellegű technikákat is alkalmaznak. A tanulmány célja egy olyan resztoratív technika (CSDCS) bemutatása, melyet a hazai bv. intézetekben a szabadulás előtt álló elítéltek esetében alkalmaznak a közösségi, családi kapcsolatok helyreállítása, valamint a bűnismétlés lehetőségének csökkentése érdekében bevonva a szabaduló társadalmi környezetében élőket, a közösség tagjait. Jelen írás célja, hogy egy esettanulmányon keresztül mutassa be e resztoratív modell gyakorlatát és a közösség tagjaira való hatását.

Változó körülmények - átalakuló hátrányok. Téseny társadalomtörténete

Tamás Ragadics — Sun, 18 Dec 2022 00:00:00 +0100

Az elmúlt években komplex szociális programok indultak a legszegényebb leszakadó települések felzárkóztatása érdekében a vidéki Magyarországon. Baranya megyében több szegregálódott, erodált társadalmú kistelepülést érint ez a kormányzati program. A kezdeményezés sajátossága, hogy a falvak életével mindennapos kölcsönhatásban rugalmasan működő, a helyi szükségletekre reagáló, lokális szintű projektekben gondolkodik, s ennek megfelelően fontos szerepet kap az adott településen végbemenő változások, trendek megismerése. Jelen tanulmány egy baranyai aprófalu helyi társadalmának változásait mutatja be társadalomtörténeti perspektívából. Azt a folyamatot követi nyomon, hogyan lesz egy átlagos uradalmi településből hasadt társadalmú, majd etnikai szegregációval sújtott falu. A tanulmány a térséggel foglalkozó szakirodalmi források, helytörténeti anyagok, települési statisztikák, valamint egy szélesebb körű empirikus kutatás anyagainak felhasználásával készült.

Területfejlesztés és lakáspolitika vidéken az államszocializmus alatt

Árpád Szabó — Sun, 18 Dec 2022 00:00:00 +0100

A magyarországi államszocialista rendszer területfejlesztésének és lakáspolitikájának kutatása elsősorban az állami szubvenció által döntő mértékben támogatott nagyvárosi, új városi és lakótelepi fejlesztésekre koncentrál. A vidék, mint a fejlesztési forrásokból kimaradó, leszakadó terült jelenik meg. Jelen tanulmányban a magyarországi államszocialista éra területfejlesztésének és lakáspolitikájának vidéki aspektusait mutatom be. Ugyan a vidéki és városi területek közötti különbségek csökkentési szándéka a szocialista állampárt ideológiai kommunikációjában határozottan megjelent, a gyakorlatban a vidék-város dichotómia mindvégig erőteljes volt, ami abban is megnyilvánult, hogy az állampárt sajátos eszközökkel igyekezett megoldani a vidéki lakáshiányt. A tanulmány a korabeli fejlesztési koncepciók, rendeletek és jogszabályok szisztematikus elemzése segítségével arra a kérdésre keresi a választ, hogy a vidéki lakáspolitikai koncepciók hogyan alakították a vidéket.

Problémaérzékelés a koronavírus-járvány időszakában egy hátrányos helyzetű kistelepülésen

Lilla Szabó — Sun, 18 Dec 2022 00:00:00 +0100

A koronavírus-járvány számos területen fejtette ki negatív hatását, amelynek következményei társadalmi szinten is érzékelhetők. Ezen problémahalmazból a kutatásunk2 a probléma- és szegénységérzékelés vizsgálatára fókuszált a pandémia időszakában. A tanulmány aktuális képet ad egy dél-baranyai hátrányos helyzetű településen végzett kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatásán keresztül a helyiek mindennapi életben érzékelt problémáiról, a problémamegoldás lehetséges módjairól, eszközeiről. A kutatás a koronavírus-járvány okozta hatások feltárásával arra kíván rámutatni, hogy milyen gazdasági, társadalmi változások mentek végbe, s milyen új problémák alakultak ki az elmúlt időszakban.

A szegénység kultúrája - Kritikák és értelmezési keretek

Flóra Zsinka — Sun, 18 Dec 2022 00:00:00 +0100

A tanulmány tárgya Oscar Lewis sokat vitatott elmélete a szegénység kultúrájáról. Az írás szemügyre veszi a koncepcióval szemben leggyakrabban felmerülő kritikai érveket. Ezek közül az első, az áldozathibáztatás vádja, amely a korabeli rendkívül átpolitizált underclass diskurzusban nyert megfogalmazást. Ezt követően kerülnek tárgyalásra a kultúra fogalom használatával kapcsolatos kritikák. Harmadsorban a Lewis által alkalmazott módszertannal és az általa alkotott elmélet empirikus megalapozottságával kapcsolatos bírálatokat vesszük szemügyre. A tanulmány végül arra tesz kísérletet, hogy Bourdieu habitus fogalma segítségével a szegénység kultúrájának nevezett jelenséget egy olyan értelmezési keretben helyezze el, amely kiküszöböli a koncepcióval kapcsolatos korábbi félreértéseket.

Társadalmi innováció hátrányos helyzetben egy társadalmi vállalkozás példáján

Julianna Boros, Eszter Bucher, Adél Csikai — Sun, 18 Dec 2022 00:00:00 +0100

A tanulmány egy modellértékű társadalmi vállalkozást mutat be esettanulmány formájában. A társadalmi kezdeményezés olyan településen működik, amely tipikus hátrányos helyzetű, periférikus elhelyezkedésű ormánsági aprófalu. A települést alacsony foglalkoztatási arányszámok és munkaintenzitás jellemzi, amely nem kizárólag a munkahelyek hiányából ered, hanem mind ehhez hozzájárul a népesség alacsony iskolai végzettsége, szakképzetlensége és a rossz közlekedési viszonyok. Mindezen hátrányok ellenére a vizsgált településen példaértékű társadalmi vállalkozás működik. Vizsgálatunk és tanulmányunk célja, hogy megismerjük és bemutassuk azt az innovációs folyamatot, melyen keresztülment eddig a vállalkozás, továbbá információkat gyűjtsünk a vállalkozás társadalmi környezetére gyakorolt hatására vonatkozóan. Jelen innováció, vállalkozás elindítása és működtetése a közösségi tanulás olyan színtere, amely kiutat jelenthet a hátrányos helyzetből. A publikáció vizsgálja a társadalmi vállalkozás létrejöttét, mozgatórugóját, fókuszál a közösségi tanulás színterére, az innovatív és multiplikáló szerepkörre a közösségfejlesztés és az önfejlesztés terén. A társadalmi vállalkozások közérdekű, szociális vagy társadalmi célt/okat szolgálnak, nyereségüket elsősorban e cél elérése érdekében forgatják vissza az alap tevékenységükbe, működésük a részvételi demokrácián alapul. Ezek a vállalkozások a civil és a forprofit szektor határán helyezkednek el, ezért sok esetben a két szektor erősségeit tudják innovatív módon a közösségek fejlődése érdekében kamatoztatni. Tulajdonságaik révén a társadalmi, közösségi és gazdasági szükségletek együttes kielégítésére alkalmasak.